Martonyi János, volt külügyminiszter az Ecodemia rendezvénysorozat keretein belül az SZTE GTK-n elemezte az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi egyezmény lehetséges előnyeit és a hozzá kapcsolódó félelmeket.
A CIB Ecodemia programnak már harmadik éve ad otthont a Szegedi Gazdaságtudományi Kara. Június 29-én hétfőn Martonyi János volt külügyminiszter tartott előadást.
A hétfői előadás középpontjában az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi szerződés és annak a magyar vállalkozásokra gyakorolt hatásai álltak. Martonyi János szerint a szabadkereskedelmi szerződések világában verseny alakult ki a világ országai között, és a régebbi multilateriális kereskedelmi szerződések helyett ma már ezek a különböző országok között köttetett szerződések a jellemzőek. Ezen szerződések általában mindkét fél számára előnyösek, és hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez. Emellett további előnyt jelent, hogy növelik a foglalkoztatottságot, és a fogyasztói igényeket is széles körben tudják kielégíteni. Ezen szerződések ellen jogosan felhozható érvek általában értékeken és ideológiákon alapszanak. Ilyen érték lehet például a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem, amelyek a szerződések bizonyos pontjait vagy akár egészét ellenezhetik.
Martonyi János szerint mostanában politikai napirendre került az USA-val tervezett szabadkereskedelmi egyezmén, és ezt a folyamatot összességében pozitívnak tartja. Ez egy olyan kérdés, amelyet meg kell vitatni. A média és közvélemény figyelme releváns társadalmi vitákat indít, amelyek a szerződések transzparenciájának is jó tesznek.
Az előadás tétel mondata: „trade is good”, vagyis az ilyen kereskedelmi szerződésektől nem kell félnünk, mert a gazdaságban általában kedvező folyamatokat indítanak el. Martonyi szerint a várható megállapodáshoz kötődő félelmek és várakozások túlzóak, ugyanis sem csodát, sem tragédiát nem fognak okozni. Emellett a tapasztalatok azt mutatják, hogy nemcsak a multinacionális cégek számára előnyösek ezek a szerződések, hanem a kis-és középvállalkozások számára is, bár a volt külügyminiszter szerint rövid távon még ne várjunk semmit: a szerződés 2016, 2017 előtt valószínűleg nem jön létre, és hatásait a 2020-as évek közepén éreztetheti először.
Sok szeretettel várunk minden érdeklődőt az Ecodemia sorozat következő állomásán:
2015. július 1. (szerda) 18 óra, SZTE GTK Aula, (Szeged, Kálvária sgt. 1)
Dr. Kovács Péter tanszékvezető egyetemi docens, SZTE GTK
A gazdasági szereplők és a lakosság pénzügyi kultúrája