A röpirattól a számlabenyújtásig

Dr. Csillag István 1974-ben szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A Pénzügyminisztérium Államigazgatási Szervezési Intézetében kezdett dolgozni. 1987-től 2002-ig a Pénzügykutató Rt. ügyvezető igazgatója és vezérigazgató-helyettese volt. 2002-től 2004-ig gazdasági és közlekedési miniszter volt. 2005 és 2010 között a Magyar Export-Import Bank és a Magyar Exporthitel Biztosító elnöke volt.

Dr. Csillag István

A röpirattól a számlabenyújtásig

Az előadás során Kornai János 1989-1996-os írásairól esett szó. Ebben a hét évben három könyve jelent meg, 16 írását tartják számon.

A rendszerváltásig két kérdés merült fel a magyar politikában. Merre tartunk, és merre tarthatunk? Kornai 1989-es írásában, az Indulatos röpiratban egy újabb kérdéskör került előtérbe. Merre tartsunk, és miért lenne érdemes azt az irányt követni; illetve, hogy a változás kit és hogyan érint? Ezekre a kérdésekre a következő válaszok születtek meg, ahogy az előadó fogalmazott: „Nincs harmadik út. A kapitalizmus kiépítése lehet a célravezető. Áldozatok nélkül nincs győzelem.” Kornai javaslata a rendszerváltásra az idő előrehaladtával beigazolódott. A tulajdonviszonyok átrendeződése meg is valósult Magyarországon, méghozzá fokozatosan. Azonban Kornai másik javaslatát, a makrogazdasági stabilizáció gyors ütemű megvalósulását nem követte meg a magyar politika. Az előadó hangsúlyozta, hogy az infláció megállításának ebben az időben nagy szerepe lett volna, valamint az adórendszer semlegességének elősegítése is égető fontosságú volt. A „stabilizációs műtét” elutasításának oka között szerepel az intézményi-szervezeti iskola túlsúlya a makro-pénzügyivel szemben, illetve olyan könnyelmű bizakodások a korábbi reformokkal és a liberalizációval szemben, amik gátat szabtak a stabilizáció kialakításának.

Kornai 1992-es írásában fiskális problémákról fogalmaz meg gondolatokat. Négy ilyen problémát különít el, az adminisztratív kiadásokat, a veszteséges vállaltok támogatását és a munkanélküli segélyt, a magánszektor adózását, illetve a jóléti kiadásokat. Ezeket fiskális csapdának nevezi.

1993-ban „transzformációs visszaesésről” beszél. 1994 augusztusában még a tartós növekedés fontossága volt az előtérben, míg 1995-re már a stabilizációs program elemzése került terítékre. A jóléti rendszer reformjáról 1996-ban írt Kornai. Arra a kérdésre kereste a választ, hogy mit várhatunk el az államtól?

1996-ban jelent meg nagyhatású „Fizetjük a számlát” című írása, amelyben négy jellegzetességet ír le: a lakossá anyagi jólétét, a paternalista jóléti állam egész lakosságot átfogó megléte, a gradualizmust magyar módra, illetve a keresztülevickélés politikáját. Kornai azt vizsgálta ebben a könyvében, hogy a jövedelmek milyen arányban függenek politikai döntéstől és milyen arányban piaci jövedelmek.

Csillag István a következő gondolatokkal zárta előadását. „Nem tudhatjuk, hogy mi lesz ennek a stabilizációnak a vége. Három lehetséges forgatókönyv van. Az egyik, hogy visszatérünk a keresztülevickéléshez. A másik a kitartás és a politikai bukás. A harmadik pedig a késleltetés utáni siker.” (Fierpasz Flóra)

A rendezvénysorozat többi előadása is elérhető honlapunkon.