Kornai János matematikai-közgazdaságtani modelljeiről

Simonovits András 1946-ban született Budapesten. Az ELTE TTK matematikus szakán végzett, majd egyetemi doktori címet szerzett. 1970 óta az MTA Közgazdaságtudományi Intézetében dolgozik. 2008-ban megválasztották az MTA Közgazdasági Bizottsági elnökének és az MTA Társadalomtudományi Kuratóriuma tagjává. 1974-ben a Farkas Gyula díjat kapott a matematika közgazdasági alkalmazásáért. 2007. augusztus 20-án a Magyar Köztársaság Tiszti Keresztjével tüntették ki.

Simonovits András

Kornai János matematikai-közgazdaságtani modelljeiről

Kornai János 1957 és 1990 között számos világhírű matematikai-közgazdasági modellt alkotott társszerzőkkel együttműködésben. 1962-ben Lipták Tamással hozta létre a nyereségérdekeltségi modellt, amelyből cikk is született. Ugyan 1956-ig nem volt Magyarországon nyereségérdekeltség, nagy visszhangot mégsem kapott az új elméleti modell. A később megalkotott kétszintű programozási modell már igazi elméleti sikert hozott. Kornai éles kritikával elemezte a neoklasszikus közgzdaságtant, és számos gondolatot vetett fel a közgazdaságtan átalakítására az Anti-Equilibrium című, 1971-ben megjelent művében. Ebben leírta a vegetatív működés modelljét, a szabályozáselméletet. Martos Bélával közösen írt tanulmánya az Econometrica nevű folyóiratban is megjelent.

Az előadás további részében szó volt a matematikai irányításelméletről, mely során olyan fogalmakat tisztáztunk, mint a folytonos és diszkrét idő, állapot- és irányításvektor, eltérés-dinamika, valamint a stabilitás. Előtérbe került Mundel, Nobel-díjas közgazdász általános decentralizálhatósági tétele is. Zárszóként elhangzott, hogy a decentralizált szabályozás elmélete jól alkalmazható a közgazdaságtanban. (Fierpasz Flóra)

A rendezvénysorozat többi előadása is elérhető honlapunkon.