Kornai János Anti-Equilibrium című műve és aktualitása

Mihályi Péter 1977-ben végzett a Marx Károly Közgazdasági Egyetem népgazdasági tervező-elemző szakán. Közgazdász, az MTA doktora, a Veszprémi Egyetem Pénzügytan Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a Közép-Európai Egyetem vendégprofesszora. Kutatásai szorosan kapcsolódnak a rendszerváltás gazdaságpolitikai feladataihoz (privatizáció, nyugdíjreform, egészségügyi reform, euró bevezetése). 1997/98-ban a Pénzügyminisztérium társadalmi közkiadásokért felelős helyettes-államtitkára, előtte a privatizáció területén különböző állami beosztásokban játszott jelentős szerepet. 1983 és 1993 között az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága főmunkatársa volt Genfben.

Kornai János Anti-Equilibrium című műve és aktualitása

Dr. Mihályi Péter előadása

Kornai János 1967-től egészen 1971-ig dolgozott az Anti-Equilibrium című művén, amiben gazdasági rendszereire komoly matematikai-filozófiai rendszerelméleti apparátus épül fel. Kornai állítása szerinte ez élete „legambiciózusabb vállalkozása”. A mű fő célja mai kifejezéssel élve a paradigmaváltás. Az addigi általános egyensúlyelmélet szerint a versenyző gazdaságban egyszerre van jelen az egyensúly és az optimum. Ezzel szemben Kornai azt állítja, hogy mikroszinten csak folyamatos alkalmazkodás figyelhető meg, makroszinten pedig rendszerspecifikus normál-állapotok.

Az általános egyensúlyelmélet 12 alapfeltevése között találhatjuk többek között a statikus jelleget, a szervezetek halmazának állandóságát, a termékek állandó halmazát, a szimultán működést, a termelési halmazok konvexitását, a profitmaximalizálást és a bizonytalanság hiányát. Kornai értelmezésében a növekvő hozadék létezése a legfontosabb kritikai elem, ez teszi lehetetlenné az általános egyensúlyelmélet értelmében vett egyensúly fennmaradását, mivel a növekvő hozadék miatt szükségszerű a termelés koncentrációja és centralizációja. Ennek következtében nincs tökéletes, atomizált verseny, a piacokon többnyire oligopól helyzetű vállaltok versenyeznek.

Két másik neves közgazdász, Stiglitz és Greenspan is hasonló álláspontra jutott - Beinhocker a gazdaság komplexitását hangsúlyozza. Az előadás alatt szó volt még az evolúciós közgazdaságtanról, a politikai gazdaságtanról, valamint a „quantiative easing” vitáról.

A rendezvénysorozat többi előadása is elérhető honlapunkon.