„Szerelem” első hallásra? – Hangalapú marketingkommunikációs eszközökről beszélgettünk

Meghívott vendégeink pedig szegedi rádiós műsorvezetők, reklámgyártók és podcast készítők.

A reklámokról mindannyiunknak a mozgó vagy statikus bannerjellegű reklámok jutnak eszünkbe. Azonban, ha jobban belegondolunk, számos olyan élethelyzettel találkozhatunk, amikor a reklámoknak nincs vizuális megjelenése. Ilyen esetekben általában valamilyen rádióreklámmal találkozhatunk, illetve napjainkban egyre népszerűbbé válnak a podcastek, amik szintén a vállalati marketingkommunikáció egyik eszközei lehetnek.

Október 27-én a Gazdaságtudományi Kar Aulájában Rácz Józseffel, a TechMánia podcast készítőjével, valamint a DooCast közösségi podcast stúdió stúdióvezetőjével, Tálas Péter Csongorral, az Őrültech podcast csatorna készítőjével és a Rádió88 műsorvezetőjével, valamint Szécsi Marci Reyezzel, a Rádió88 műsorvezetőjével és gyártásvezetőjével – aki egyben korábbi menedzsment szakos hallgatónk – beszélgettünk a hangalapú marketingkommunikációs eszközök előnyeiről és hátrányairól. A beszélgetést Huszár Sándor, a Gazdaságtudományi Kar oktatója moderálta.

A beszélgetés során megtudhattuk, hogy habár a rádióreklám egy évtizedek óta alkalmazott kommunikációs eszköz, továbbra is töretlen a népszerűsége a vállalkozások körében. A rádióreklámokat elsősorban a munka előtti és utáni utazás alatt szokták hallgatni autóban az emberek, valamint munkavégzés közben az irodákban, műhelyekben. A rádióreklámok jelentős számú közönséget tudnak elérni. A legutóbbi hallgatottsági adatok még csak most lesznek elérhetők, azonban elmondható, hogy a Rádió88 naponta közel 60.000 hallgatót, hetente pedig közel 130.000 hallgatót ér el a megyében, illetve a városi lakosság körében a 18-59 éves korosztály 86%-a rendszeresen hallgat rádiót.

Ez jól mutatja, hogy milyen jelentős hatása lehet a rádióreklámnak. Meghívott vendégeink felhívták azonban arra is a figyelmet, hogy a rádióreklámok valamelyest másként működnek, mint más reklámfelületek, így teljesen felesleges olyan információkat megosztani ezekben a reklámokban, amiket nem tudnak feljegyezni a hallgatók. Példaként említették vendégeink, hogy a telefonszám felolvasása a reklámban véleményük szerint teljesen haszontalan, hiszen nincs lehetősége a hallgatónak megjegyezni, vagy lejegyzetelni, sokkal fontosabb, hogy a reklám hatására felkeresse online vagy személyesen az adott üzletet az érdeklődő.

Előadóink kiemelték azt is, hogy a rádióreklámokkal kapcsolatos elvárások is sokat változtak az elmúlt évtizedekben. Ma már nemcsak 24 órás reklámgyártási határidővel kell dolgozniuk, hogy minél gyorsabban véleményezni tudja egy megrendelő a reklámot, hanem egyre több hangeffektet kell felhasználni, amelyeket a rádiók is megfelelő forrásokból szereznek be. Ahhoz, hogy ilyen gyorsasággal lehessen tartani a szoros határidőket, a reklámgyártás során az ilyen effekteket általában erre specializálódott online piacterekről szerzi be a gyártásvezető. Vendégeink kiemelték, hogy ennek megfelelően kell haladni a reklámkészítésnek is a korral és egyre modernebb, trendibb hangzást kell biztosítani, hogy a hirdető kiemelkedjen a reklámzajból.

A szakmai beszélgetés során részletesen kitértek előadóink a podcastek lehetőségeire is. Egyre többen hallgatunk podcasteket, így egyre nagyobb az érdeklődés az ilyen jellegű tartalmak iránt vállalati szempontból. A téma aktualitását jól jelzi, hogy 2022. májusában nyílt meg Szegeden a DoorCast közösségi podcast stúdió, ami bárki számára elérhetővé teszi a podcast készítést – mind tartalomkészítők, mind pedig vállalkozások számára egyaránt. A rádióreklámokkal szemben a podcastnek számos olyan előnye van, amelyet próbálnak a vállalkozások is kihasználni. A podcasteket például magunkkal tudjuk vinni, illetve saját magunk dönthetünk arról, hogy mikor hallgatjuk meg őket, például vasalás közben vagy utazás alatt.

A podcastek jobban bevonják a hallgató figyelmét, hiszen egy podcast akár 60-80 perces is lehet témától függően – szemben egy 15 másodperces reklámnál. Egy podcastet lehet szórakoztató témára, de valamilyen szakmai tartalomra is készíteni, így elsősorban olyan hallgatóságot lehet megcélozni vele, aki érdeklődik az adott téma iránt. E tekintetben a podcast csatornák megjelenése egy rendkívül fontos marketingeszköz lehet, hiszen a csatornára feliratkozók egy olyan visszatérő célközönséget alkothatnak, akiket vásárlásra lehet ösztönözni, illetve a szájreklám révén további érdeklődőket lehet megszólítani.

Bízunk benne, hogy akinek volt lehetősége a beszélgetésen részt venni, inspiráló gondolatokat vihetett haza, akik pedig nem tudtak részt venni, azok számára a jövőben tudunk hasonlóan érdekes témákra beszélgetést szervezni.

A marketing témában megtartott szakmai estünkkel kapcsolatban felmerülő kérdéseket várják a szervezők a következő elérhetőségeken:
Huszár Sándor, huszar.sandor@eco.u-szeged.hu