Martus Bettina: Munkahelyteremtés vagy növekedés? A munkahelyteremtés nélküli növekedés vizsgálata az OECD országokban

A 21. században az automatizálás egyre nagyobb méreteket ölt a technológiai változások alakulásával, mely mind gazdasági, mind pedig társadalmi szempontból erős hatásokkal bír. A Negyedik Ipari Forradalom küszöbén állva felmerül a kérdés: lesz-e tovább szükség élőmunkára, és ha nem, akkor hogyan biztosítsuk emberek millióinak megélhetését? Az egyik legnagyobb, társadalmat fenyegető probléma, amely ugyanakkor egy remek lehetőséget is tartogathat számunkra: a munkahelyteremtés nélküli növekedés. A téma aktualitása abban rejlik, hogy a gazdasági és társadalmi (valamint a környezeti) folyamatok egyre inkább globálisság váltak, gyors ütemű változásokat generálva, amelyekhez nehéz alkalmazkodni. Európában a munkahelyteremtés nélküli növekedés az elmúlt években nem jelentett problémát, de ez az eltérő gazdasági és társadalmi jellemzőknek és a szigorúbb szabályozásnak köszönhető. A jelenség recessziók, válság idején megfigyelhető, és a fejlett országok közül elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban jelent igazán komoly problémát. A fejlődő országok is érintettek, elég csak India vagy a Szub-szaharai Afrika gazdasági adatait megvizsgálni az elmúlt években.

A disszertáció kutatási kérdése, hogy az elemzett OECD országokban (Európa és az Amerikai Egyesült Államok) gazdasági, illetve társadalmi eltérések okozzák-e azt, hogy a munkahelyteremtés nélküli növekedés az Amerikai Egyesült Államokban egyre rövidebb időszakokon belül jelentkezik, míg Európában nem. A szakirodalom és a statisztikai adatok alapján elmondható, hogy a strukturális jellegű okok valóban jelentős szerepet játszanak a munkahelyteremtés nélküli növekedés kialakulásában, ugyanakkor azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a megfelelő gazdaságpolitikai lépések is hozzájárulnak.

Az eredményekből jól látható, hogy a munkahelyteremtés nélküli növekedés még nem fenyegeti Európát, hiszen jelentős különbségek vannak a két vizsgált térség között. Egy újabb lehetőséget kínál számunka a Negyedik Ipari Forradalom, hogy a technológiai változás és a humán tőke együttes hatása a társadalmi érdekeket háttérbe szorítsa a gazdasági érdekek elérése érdekében.

A disszertáció itt olvasható: https://doktori.hu/index.php?menuid=193&lang=HU&vid=17847