Megjelent a HVG és Heti Válasz felsőoktatási rangsora
A HVG Diploma 2018 különszámában a kari rangsor a hallgatói és az oktatói kiválóságból áll össze.
Vizsgált szempontok:
Változás a korábbi évekhez képest, hogy az oktatói rangsorokban módosították a súlyozást. Az egy tudományos fokozatot szerzett oktatóra jutó hallgatók számát a korábbi 50 százalékos súlytól eltérően idén azonos mértékben vették figyelembe az ilyen oktatók teljes tanári létszámon belüli arányával és az MTA-doktori címet szerzett oktatók arányával.
A Heti Válasz Felsőoktatási rangsora a felsőoktatási intézményeket szintén a felvett hallgatók és az oktatók kiválósága, a végzett hallgatók sikeressége és az oktatók kiválósága alapján veti össze.
Vizsgált szempontok:
A HVG rangsorában a hallgatók kiválósága alapján az SZTE GTK az ötödik helyezett, a legjobb vidéki gazdasági karként szerezve meg ezt a helyezést.
A Heti Válasz összesített rangsorában az SZTE GTK a legjobb vidéki karként a hatodik helyet szerezte meg. Az idei évben a gazdaságtudományok képzési terület volt a legnépszerűbb, több mint 9200 nappali tagozatos alapképzésre felvett hallgatóval és közel 13 és fél ezer első helyes jelentkezővel. (A létszámok kissé elmaradnak az előző évitől.)
A képzési terület legnagyobb és legnépszerűbb alapszakja továbbra is a gazdálkodási és menedzsment (több mint 2600 első helyes jelentkezővel), a turizmus-vendéglátás (2000 jelentkezővel az első helyen), a kereskedelem és marketing szakirányt pedig 1600-an választották első helyen.
„A gazdaságtudományi diploma munkaerőpiaci értéke jellemzően magas. A diplomás pályakövetési adatok tanúsága szerint a gazdaságtudományi terület végzettjei a legjobban kereső diplomások közé tartoznak, és a gyors elhelyezkedés sem okoz problémát számukra.” – írja a Heti Válasz.
A Heti Válasz rangsorában az SZTE GTK 301 felvett hallgatóval a harmadik helyen áll. Az állami képzésben felvett hallgatók felvételi pontjainak átlaga 451,4, a költségtérítéses képzésben felvetteké pedig 374,7. A felvettek kiválóságát bizonyítja, hogy az SZTE GTK gólyáinak 73,8% rendelkezett a jelentkezés időpontjában legalább komplex középfokú nyelvvizsgának megfelelő nyelvtudással.
A DPR 2016-os eredményei és a NAV foglalkoztatási adatai alapján a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökben foglalkoztatottak aránya került a rangsorképző szempontok közé. A GTK-n gazdálkodási és menedzsment alapszakon végzettek a felsőfokú végzettséghez kötött munkakörben dolgozók átlaga alapján harmadik helyezést értek el: 81%-uk felsőfokú végzettséghez kötött munkakörben dolgozik. Kereskedelem és marketing alapszakon végzettek esetében ez az arány 79% - szintén harmadikként a hazai gazdasági képzőhelyek közül.
A szegedi kereskedelem és marketing alapszakon végzettek 40%-a tanul tovább mesterképzésben (ez az arány a második), pénzügy és számvitel alapszakon végzettek közül pedig 42% folytatja tanulmányait – ez az arány az SZTE GTK-n a legmagasabb.
A Heti Válasz a továbbiakban a három legnagyobb alapszakot vizsgálta, melyek közül kettőn lehet továbbtanulni a GTK-n.
A gazdálkodási és menedzsment szakot tekintve az SZTE GTK az önköltséges képzésre felvettek pontátlaga alapján a harmadik helyen áll. 2017-ben a tanulmányaikat gazdálkodási és menedzsment alapszakon az SZTE GTK-n kezdők esetében a költségtérítésesek felvételi pontátlaga 382,8 volt, az állami képzésben felvetteké pedig 447,2. Ezen a szakon a kar felvett hallgatói a nyelvtudást tekintve a második helyen állnak, hiszen 84,0%-uk rendelkezik legalább komplex középfokú nyelvvizsgának megfelelő nyelvtudással.
A Heti Válasz összesített listáján az SZTE GTK gazdálkodási és menedzsment alapszakja a negyedik helyezést érte el.
A Heti Válasz felmérése szerint GTK kereskedelem és marketing alapszakja második helyen végzett az összesített rangsorban. Erre a szakra 2017-ben a költségtérítéses hallgatók 372,2-es felvételi átlagponttal nyertek felvételt, a szakra első helyen jelentkezők közül 18,1% jutott be.