Interjú Mátó Ágival, aki a Provice-nál töltötte szakmai gyakorlatát.
Hogyan kerültél a Provice-hoz?
Néhány évvel ezelőtt, az egyetemek, főiskolák gazdasági képzésein jelentős mértékben lecsökkentették az államilag finanszírozott helyek számát, ez a változás pedig az ide felvételizők nagy részét, köztük az én továbbtanulási ambícióimat is befolyásolta. A szegedi GTK önköltséges képzéseire jelentkező hallgatók támogatására több cég hozott létre ösztöndíjat – a Provice azon szervezetek egyike volt, akik elsőként alapítottak vállalati ösztöndíjat itt, a Karon. Miután felvettek a gazdálkodási és menedzsment alapszakra, az ő felhívásukra is beadtam a pályázatom, és végül két évfolyamtársam mellett megnyertem a képzés teljes idejére szóló ösztöndíjat. A megállapodás keretében, a megfelelő tanulmányi átlag teljesítése esetén, az önköltség átvállalása mellett lehetőséget biztosítottak arra, hogy a kötelező szakmai gyakorlatot a cégnél végezhessük el.Milyen feladatokat kellett ellátnod a szakmai gyakorlat alatt?
Mivel a Provice széles tevékenységi körrel rendelkezik, a gyakorlat alatt - jellegét tekintve - igen szerteágazó teendőim voltak. Az épp futó projektekhez angol és magyar nyelvű prezentációk elkészítésétől, különböző pályázati összefoglalók és kutatási tervek összeállításán át, az adminisztratív és irodai feladatok ellátásáig sokféle feladatot kaptam. Mindemellett foglalkoztam egy üzleti intelligencia szoftver telesales kampányával és teljeskörűség-vizsgálatával, valamint a cég CRM rendszerének kiépítésében, kisebb auditokra való felkészülésben egyaránt segédkeztem.
Mi volt a legnagyobb kihívás számodra?
A gyakorlat alatt jó néhány eltérő tapasztalattal, tudással rendelkező szakembertől tanulhattam, miközben együtt dolgoztunk különféle, rövidebb-hosszabb ideig tartó együttműködések formájában. Hozzá kellett szokni, hogy sokszor különböző rálátással voltak, voltunk az adott projektre, ennek ellenére igyekeztem a legjobbat kihozni magamból, szem előtt tartva azt, hogy még kevesebb tapasztalatom volt a csapatmunkák terén.
Melyik részét kedvelted a legjobban a munkának?
Nagyon örültem neki, hogy sokszor olyan feladatokat kaptunk, amelyeknél inkább az önálló problémamegoldásra helyeződött a hangsúly – fontos volt, hogy akár egyedül, akár csapatban feltaláljuk magunkat. Emiatt szükség volt arra, hogy az adott szituációt minél több oldalról közelítsük meg, és az egyetemen megszerzett ismeretanyaggal kiegészítve, ezeket együttesen alkalmazva eszközöljük ki a lehető legjobb megoldást.
Milyen tapasztalatokkal gazdagodtál?
A szakmai oldalt nézve rengeteget tanultam, beleláthattam egy többek között üzleti szolgáltatásokkal foglalkozó szervezet belső működésébe, az egyes projekteken keresztül pedig mélyebb betekintést nyertem a kapcsolódó iparágakba. Az üzleti intelligencia szoftverek, illetve a CRM rendszerek világában való elmélyülés, a kommunikációs tréningek, vagy épp a minőségügyi képzések csak pár példa a megannyi ismeret közül, amelyeket elsajátítottam. A szakmai rész mellett az emberi oldalt is legalább ugyanolyan fontosnak tartom: hálás vagyok azért, hogy nagy tudású, keményen dolgozó szakembereket ismertem meg egy olyan barátságos, támogató közegben, ahol nagyszerű mentorok iránymutatásával fejlődhettem.
A szakmai gyakorlatod során hogyan tudtad kamatoztatni a GTK-n megszerzett tudásodat?
Ahhoz, hogy jobban meg lehessen érteni a cég „belső gépezetének” mechanizmusait, főként a menedzsment tanulmányokból lehetett meríteni, míg egyes problémák értelmezéséhez a gazdaságfejlesztéssel és hazai vállalkozásokkal kapcsolatos tantárgyak ismeretanyaga biztosított megfelelő hátteret. A statisztikai és az egyéb, elemzéseket középpontba állító kurzusok sokban segítettek az efféle jártasságot is igénylő feladatok megoldásában.
A szakmai gyakorlat után voltak további lehetőségeid a cégnél?
Igen, a gyakorlat elvégzését követően Budapesten adódtak további lehetőségek - ugyanis a cég főként ott működik -, én azonban úgy döntöttem, hogy Szegeden maradok, és mesterszakos tanulmányaimat itt kezdem meg.