Rainer professzor szerint Kornai János világszerte a ma legismertebb magyar társadalomtudós, aki sokszor szóba került az utóbbi 10-15 évben, mint a közgazdasági Nobel-díj várományosa, ez még megtörténhet, hiszen Kornai János kora ellenére kitűnő egészségi- és szellemi állapotnak örvend, s alkot, ami a legfontosabb.
Rainer professzor történetírással foglalkozik, az 1945-től a napjainkig terjedő magyar történelem a szakterülete, amelynek tetemes része, a ’40-es évek végétől az 1989-90-es rendszerváltásig a szovjet típusú rendszer időszaka volt Magyarországon. Az előadó szerint ma a világban irányadó angolszász tudományos világban és történetírásban ezt a korszakot és ezt a rendszert általában a communism fogalmával szokták leírni. Az előadó szerint Kornai János a nemzetközi diskurzus egyik fontos résztvevője lett, egy kelet-európai referenciapont. Amikor azonban az a műve, amelyet tulajdonképpen máig munkássága koronájának tekintenek megjelent 1980-ban, ez pedig A hiány volt, azzal Kornai János a tudományágán túlmenő ismertségre tett szert.
Az előadó szerint Kornai János a nemzetközi diskurzus egyik fontos résztvevője lett, egy kelet-európai referenciapont. Amikor azonban az a műve, amelyet tulajdonképpen máig munkássága koronájának tekintenek megjelent 1980-ban, ez pedig A hiány volt, azzal Kornai János a tudományágán túlmenő ismertségre tett szert.
Az előadásban két, Rainer professzor számára, valamint a magyar és a nemzetközi történetírás számára a két legfontosabb Kornai-műről volt bővebben szó. Az egyik az 1993-ban megjelent A szocialista rendszer című monográfia, a másik pedig egy 2007-ben megjelent esszégyűjtemény, aminek a címe Szocializmus, kapitalizmus, demokrácia és rendszerváltás. Az előadás végén befejezésképpen két szintetikus munka, a Gondolatok a kapitalizmusról című 2011-ben megjelent újabb esszégyűjtemény, illetve a korábban, 2005-ben megjelent A gondolat erejével – rendhagyó önéletrajz című munka is szóba kerültek.
A rendezvénysorozat többi előadása is elérhető honlapunkon.