Száz János és Vidovics Dancs Ágnes előadása a Kornai kurzuson

Az esemény első felében PKK-szindróma napjainkban, Széljegyzetek Kornai János legújabb gyűjteményes kötetéhez címmel Száz János a hallgatóknak a puha költségvetési korlát fogalmát mutatta be. Az előadása egy friss tanulmányának a rövidített változata volt, a tanulmány a Magyar Tudomány folyóirat 2015. évi 1. számában jelent meg. A puha költségvetési korlát szindrómája arra utal, hogy egy szervezet viselkedését befolyásoló várakozás arra vonatkozóan, hogy súlyos pénzügyi baj esetén a szervezetet kimentik. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy a puha költségvetési korlát kockázatokkal jár, mivel fennáll a veszély, hogy a nyakló nélküli költekezés válik normává, azaz jogosultságok lépnek a felelősségvállalás helyébe. Az előadó szerint ez a fogalom kapcsolatban áll a „moral hazard”-dal, a “too big to fail” jelenséggel, illetve az időbeli következetlenséggel. Száz professzor szerint a korlátok legsajátosabbika az önkorlátozás, amire kiváló példa a tőzsdék esetén az önszabályozó jellege, az SRO (self-regulatory organization). Az előadás második részében Vidovics-Dancs Ágnes tartott Államcsődök mint opciók címmel prezentációt. Kornai professzor a 2012.ben publikált Ígéretek megszegése című tanulmányára utalt, amely 5 területet mutatott arra, hogy milyen ígéretek hangozhatnak el, ezek az alábbiak: (1.) A termelő ígérete a felhasználónak; (2.) A felhasználó ígérete a termelőnek; (3.) Az adós ígérete a kölcsönzőnek; (4.) A kormány ígérete az állampolgárnak és (5.) A politikus ígérete a választópolgárnak. Vidovics-Dancs Ágnes ezek közül a 3. számút, azaz az adós ígéretét a kölcsönzőnek tárgyalta részletesen, mivel a doktori kutatásai államcsődre terjedtek ki. A hallgatók megismerhették az államcsőd definícióját, amely szerint a szuverén adós nem vagy nem az eredeti feltételekkel teljesíti az adósságszolgálatot, és a hitelezőnek ebből kára származik. Konkrét példákat is bemutatott az előadó a modern államcsődökre, mint például 1988-as brazil esetet, amely során 22,8%-os hitelező veszteség történt, vagy az 1982-es lengyel esetet a 62,9%-os hitelező veszteséggel. Az előadó az előadása végén utalt a nizzai ortodox katedrális érdekes esetére is.