Az ECOdemia Nyári Egyetem célja elsősorban Szeged, illetve a Dél-alföldi Régió vállalati vezetői számára történő értékteremtés. Az aktuális gazdasági, gazdaságpolitikai és vállalati trendek bemutatása mellett kiemelt fontosságú a vállalati szereplők közötti interakció lehetőségének megteremtése, a meglévő tapasztalatok új ismeretekkel történő gazdagítása.
A Nyári Egyetem első rendezvénye július 2-án a gazdaságpolitika aktuális trendjeiről, lehetőségeiről szólt a szegedi GTK egyetemi tanára, Prof. Dr. Kovács Árpád előadásában.
A második alkalommal 2013. július 9-én, Dr. Lukovics Miklós és Tóth Róbert a Dél-alföldi Régió és Csongrád megye vállalkozásfejlesztési prioritásairól, valamint a célok érdekében mobilizálható források szerkezetéről tartottak előadást.
A harmadik ECOdemia esten a gépjármű ipar témája került előtérbe, ahol Pomázi Gyula, az Alföldi Iparfejlesztési Nonprofit Közhasznú Kft. (AIPA) szakértő partnere, valamint a Provice Kft. ügyvezetője mutatkozott be a Beruházások, szereplők, potenciális együttműködések és igények a Dél-alföldi Régióban c. előadásával.
Az ECOdemia Nyári Egyetem záró előadásának vendége, Dr. Bodnár Viktória az IFUA Horváth & Partners Vezetési és Informatikai Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója volt. A 2013. július 16-án tartott előadás fő témájaként a gazdasági válság vállalati tapasztalatai, az aktuális kérdések átfogó bemutatása kerültek előtérbe, a válság hatásai, a válságkezelő intézkedések, illetve az ezekkel kapcsolatos kontrolling eszközök hangsúlyozásával.
A válsággal, illetve annak hatásaival kapcsolatos tényeket az IFUA Horváth & Partners Vezetési és Informatikai Tanácsadó Kft. által, magyar vállalkozások körében végzett kutatási eredmények szemléltetésével mutatta be az előadó. A felmérés eredményeiből kiderült, hogy a vállalatok jelentős része visszaesésen van túl és bár a megtörténteknél kisebb mértékű, de további gazdasági csökkenésre számítanak a megvizsgált vállaltok vezetői. Az említett csökkenés legnagyobb mértékben az árbevétel, a kereslet és a jövedelmezés tekintetében történő visszaesésként figyelhető meg.
Az eredmények szerint likviditási szempontból sem javult a helyzet az elmúlt időszakhoz képest, azonban a likviditási válságot a vállalatok legnagyobb része tudja kezelni. Abban az esetben viszont, ha a kereslet a továbbiakban is csökken, a jövőben komoly problémákkal fognak szembesülni a vállalatok. Elhangzott, hogy természetét tekintve leginkább keresleti, kevésbé finanszírozási, legkevésbé bizalmi természetűnek érzékelik a válságot a felmérésben szereplő vállalatok vezetői.
A válságkezelést tekintve tipikus intézkedéscsomagokat nem lehet beazonosítani. A hasonló válságkezelési intézkedésekből jellemzően egyszerre többet használnak a megkérdezett vállalatvezetők. Bodnár Viktória szerint a likviditást javító intézkedésekben a KKV-k bizonyulnak a legjobbaknak.
Az előadás utolsó részében a kontrolling eszközök fontosságát emelte ki az ügyvezető: „A kontroll helyett az irányításnak kell átvennie a fő szerepet, melyben a tulajdonosok és a vezetők szemléleteiben végbemenő változások elengedhetetlenek.” Kiemelt hangsúlyt kapott továbbá a top-down tervezés, amely a stratégiai elvárásokat operatív szintre képezi le. A sikeresség érdekében elsődleges szempontú az is, hogy el kell szakadni a hagyományos kontrolling eszközöktől, illetve nagyon fontos, hogy a tervezés mellett folyamatos előrejelzések segítsék a vállalat munkáját.
Az ECOdemia rendezvénysorozat utolsó előadása pozitív gondolatsorral zárult: „Reményeink szerint mihamarabb túl leszünk a válságon, és a válságkezelés helyett gazdasági növekedés indulhat meg „–tette hozzá Vilmányi Márton.