A városfejlesztés új korlátai és lehetőségei

Az önkormányzatoknak alapvetően új kihívásokkal kell megküzdenie, köszönhetően annak, hogy az önkormányzatok feladatköre szűkült. Ez a csökkenés már 2011-ben elkezdődött, 2013-ra a települési önkormányzatok feladatait újradefiniálták, részben központosították. Amint az alpolgármester előadásából megtudhattuk, nehézséget jelent, hogy 2013-tól kezdődően 1,6 milliárd forinttal több forrást vonnak el az önkormányzattól, mint feladatot.

A városüzemeltetésen túl a város fejlesztése, modernizálása és új munkahelyek teremtésében való közreműködés is az önkormányzat feladata. Szeged adottságait tekintve fejlett társadalommal jellemezhető: a lakosok képzettsége és a külföldiekkel szemben mutatott toleranciája, a városi szolgáltatások száma és minősége ezt mutatja. Nehézség azonban, hogy az önkormányzat kevés földterülettel rendelkezik, és befektetési, ipari célra alkalmas terület alig van az önkormányzat tulajdonában - Nagy Sándor elmondása szerint ezzel a megyei jogú városok 30-40%-küzd.

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében (továbbiakban TOP) Szeged városa közel 34 milliárd forint fejlesztési forráshoz fér hozzá. Az előadáson megismerhettük a TOP forrásából tervezett beruházásokat, projekteket. A gazdaságfejlesztésen belül szó esett a turizmus fejlesztéséről: a Vadasparkban elefántház építését, a Móra Ferenc Múzeum és a Fekete Ház kiállítóterének átalakítását és REÖK palota további fejlesztését tervezik. Szintén gazdaságfejlesztési cél az úthálózat fejlesztése, amely az ELI lézerközpont közlekedési kapcsolatának javítása szempontjából kiemelten fontos.

A TOP-on belül kapott keretet a családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése is, amelynek keretében bölcsődéket, családi napköziket, óvodákat fejlesztenek. A gazdaságélénkítő és népességmegtartó városfejlesztés program keretében zöld városterületeket alakítanak ki és több ütemben fejlesztik a belterületi csapadékvíz elvezetését. Továbbá ide tartozik az újszegedi Liget fejlesztése is, ahol 2017-ben megkezdődik többek között a gumiburkolatú futópálya kialakítása és kutyafuttató létesítése is.

A TOP programjai kapcsán került szóba a városi fedett sportuszoda beruházása, amely az Etelka soron kapna helyet. Egy helyi lakossági szavazás szerint a szegediek prioritásában a második helyen áll ez a beruházás, így a fejlesztések közül az egyik legnépszerűbb és legnagyobb sajtót kapó tervről beszélhetünk.

A befektetés ösztönzés beruházási célú beavatkozási területek közé tartozik, hogy „A” típusú irodaházak megfelelő mennyiségi kínálatát tudja nyújtani a város. Emellett fontos egy innovatív vállalkozói környezet létrehozása, ezzel is elősegítve az SSC-k (üzleti szolgáltató központok) letelepedését. Hiszen a multiknak olyan elvárásaik vannak az épületek kategóriája, minősége iránt, amelyet eddig Szeged korlátozottan tudott teljesíteni. Nagy Sándor szerint Szegedet 2015-ben sikerült feltenni az „SSC térkép”-re, amelynek hamarosan látható eredményei is várhatók.

Összegzésképpen: érdemes kihasználni azokat az adottságokat, hogy Szegeden egyetemi városként a képzett munkaerő-állomány az országos átlaghoz képest jóval magasabb, ráadásul sokkal nyitottabbak vagyunk az idegen kultúrák iránt, és ezt a javunkra tudjuk fordítani.

Sok szeretettel várunk minden érdeklődőt az Ecodemia sorozat következő állomásán:

2016. július 5. (kedd) 17 óra

Dr. Bajmócy Zoltán, az SZTE GTK egyetemi docense

Ki fér hozzá az egyetemen képződő tudáshoz?