Az Extreme Light Infrastructure Attoszekundumos Fényimpulzus Forrás (ELI-ALPS) kutatóközpont létrejötte jelentős változásokkal jár a Dél-Alföld gazdaságában. Az évszázad beruházásnak is nevezett fejlesztést a régió határain is túlmutató elvárások övezik, különösen annak gazdasági hatásaival kapcsolatban. Kutatásainkkal arra vállalkoztunk, hogy tudományos módszerekkel keressünk választ azokra a kérdésekre, amelyek a térség gazdasági jövője és az ELI beruházás közötti kapcsolatra irányulnak:
- Az innováció támogatása és a kutatás-fejlesztés ösztönzése avagy azok hiánya hogyan befolyásolja az ELI sikerét?
- Az ELI köré települő Science Park milyen kitörési lehetőségeket kínál a helyi gazdaságnak?
- A régió humán-erőforrás bázisa alkalmas-e egy ilyen nagyságrendű beruházás sikerre vitelére?
- A Dél-Alföld vállalkozói kultúrája milyen alapot képez a fejlesztésekhez?
- A régió tudás-intenzív vállalkozásainak pénzügyi kultúrája mennyire felkészült egy nemzetközi beruházás befogadására?
- A térség vállalkozásai rendelkeznek-e azokkal az együttműködési képességekkel, amelyek szükségesek az ELI gazdasági hatásainak maximális érvényesítéséhez?
A vizsgálatok fókuszában mindvégig a Dél-Alföld adottságainak, a meglévő potenciálba kódolt lehetőségek feltérképezése állt. Eredményeink tehát azt mutatják, hogy régiónk mennyire felkészült egy nagyberuházás kínálta előnyök kihasználására. Kutatásaink során azon tényezőket vettük lajstromba, amelyek megléte és minősége befolyásolja a beruházás sikerét, annak kiteljesedését.
Tudás-intenzív „mohikán”. Csökkenti-e az ELI a szakadékot az EU magja és perifériája között?
A kutatás-fejlesztés és innováció támogatása és a kohézió összefüggései az Európai Unióban
A kutatás vezetője: Pelle Anita.
Hogyan tovább? Az EU kohéziós politikája és a kutatás-fejlesztés
A 21. század Európájában a technológiai fejlődés és a hozzá kapcsolódó tudás a versenyképesség fő hajtóereje – így a kutatás-fejlesztésbe történő beruházás javítja a versenyképességet, csakúgy, mint az oktatásba való beruházás. A kevésbé fejlett országok K+F-beruházásai lényegesen elmaradnak a fejlett országokéitól, ami a jelenleg is riasztóan nagy versenyképességbeli különbségek további növekedésének kockázatát vetíti előre. Az alábbi összefoglalóban arra keressük a választ, hogy az EU milyen lépéseket tesz a tendencia megfordítására, és Magyarország hogyan léphet ki a perifériára szorult államok csoportjából.
Az EU közös kutatás-fejlesztési politikájába az innovációt sikerült fokozatosan integrálni, így 2014-től már beszélhetünk az EU K+F+I politikájáról. Ez a politika mostanra koherensebbé vált, és előkelő helyet vívott ki magának az EU szakpolitikai palettáján. Az EU által nyújtott K+F célú támogatások felhasználásában továbbra is dominálnak a fejlettebb (nyugati és északi) EU-tagállamok, ami felveti a kérdést, hogy az EU szakpolitikája a 2014-2020-as időszakban képes lesz-e a periféria országainak konvergenciáját elősegíteni. Magyarország, mint a periféria egyik szereplője számára nehézség, hogy nincs olyan intézkedés, amely megkönnyítené a kevésbé fejlett tagállamok szereplőinek hozzáférését a finanszírozáshoz. Egyedül az EIT-ben, az ún. KIC-k (Knowledge and Innovation Communities) terén látunk az alapstruktúrákig elérő újítást, progressziót, de még eme újonnan kiépülő tudáshálózatokat is a magtérség szereplői dominálják.
Hogyan függenek össze a kutatás-fejlesztési (K+F) ráfordítások a versenyképességgel az EU-tagállamokban? A lenti ábra megmutatja a kapcsolatot. A K+F-ráfordításokat az egy főre jutó bruttó kiadásokkal (Gross Expenditure on Research and Development, GERD) ragadtuk meg, a mérethatást kikerülendő, a versenyképesség mérésére pedig a Világgazdasági Fórum Globális Versenyképességi Indexét (Global Competitiveness Index, GCI) pontszámokat használjuk.
Amint látható, a kapcsolat pozitív és meglehetősen erős (R2=0,75 lineáris regresszióban), és az országok két csoportot alkotnak: magtérség és periféria. A GERD per capita adatok skálájának szélessége több mint széles, konkrétan 1436,6 EUR, Svédországgal (1464,5 EUR) és Romániával (27,9 EUR) a skála két szélén. A periféria homogénebb, mint a magtérség. Ez persze sajnálatos módon abból fakad, hogy az egy főre jutó K+F-kiadások a periféria egészében nagyon alacsonyak; valójában az adatok a 17 országból 11 esetben még a trendvonalnál is mélyebben helyezkednek el.
ELI – esély az elmozdulásra a perifériáról
Magyarország a K+F ráfordításokat tekintve a különböző felmérésekben, mutatókban rendre a periféria átlaga körül teljesít. Ugyan hazánk a K+F beruházások terén 2008 és 2014 között GDP-arányos ráfordítását 0,99%-ről 1,41%-ra növelte, tehát érdemi lépéseket tett, ám még messze van a 3%-os EU-szintű céltól. A nemzeti cél 2020-ra 1,8%, ami – a tendenciát extrapolálva – elérhető, de csakis aktív beavatkozás, például az oktatás mint a humántőkébe való legnagyobb beruházás fejlesztése révén.
Nem túl kedvező tehát a kép az ELI-beruházások szempontjából. Csak remélhető, hogy az ELI-ALPS és az ELI science park képes lesz majd javulást hozni a versenyképesség és a kutatási-innovációs környezet minősége terén, és megakadályozza az EU magja és perifériája közti szakadék szélesedését. Az ELI-ALPS és az ELI science park „mohikánként” megpróbálhat csodát tenni az észak- és nyugat-európainál lényegesen kedvezőtlenebb kutatási és innovációs környezetben, ám egészen biztosan rengeteg energia és erőforrás veszik el a támogató környezet hiányából fakadóan, ami e beruházások – és különösen az azokban való helyi részvétel – sikerességét próbára teszi.
Speciális tudáspark. Hogyan számszerűsíthető az ELI haszna?
Az ELI és az ELI Science Park gazdasági hatásvizsgálata1
A kutatás vezetői: Dusek Tamás - Lukovics Miklós
Tudományos park a tudásipar szolgálatában
Az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont szegedi megvalósítása politikai, tudományos és gazdaságfejlesztési szempontból egyedülálló lehetőséget teremt Magyarország, azon belül Szeged számára. A fejlesztés hatásai azonban csak abban az esetben érik el a bennük rejlő valódi, ugyanakkor kiemelkedően magas potenciált, ha az ELI-ALPS körül létrejön egy tudásalapú tevékenységek végzésére specializálódott tudományos park. A létrehozni kívánt ELI Science Park több szempontból különleges és egyedi lesz egyéb térbeli koncentrációkhoz (ipari parkokhoz, iparterületekhez, egyéb tudományos parkokhoz stb.) képest.
Az ELI Science Park bázisa a nemzetközi hírű Szegedi Tudományegyetem tudományos outputja, mely egyik elsődleges telepítési tényezője a tudományos parknak. Ennek következtében várhatóan a parkban a kutatási tevékenységek széles spektruma fog megjelenni. Ezek kisebb része kötődik csak majd a lézerkutatási alkalmazásokhoz és lesz szoros kapcsolatban az ELI-ALPS-szal, várhatóan az információtechnológia, az orvosi képalkotás, a biológia és biotechnológia, azon belül a fehérjék, részecskék, részecskesugárzás, röntgensugárzás, a rákos daganatok vizsgálata, a gyógyszertudomány és az anyagtudomány-nanotudomány kutatásával foglalkozva.
Az ELI hatásai - számszerűsíthető adatok
Kutatásunk során arra vállalkoztunk, hogy letisztult nemzetközi módszertan alapján számszerűsítsük az ELI és a hozzá kapcsolódó Science Park helyi gazdaságra gyakorolt hatásait. Elkülönítve számszerűsítettük az ún. direkt, indirekt, indukált és katalitikus hatásokat. Az általánosabb szerepek közül a jövedelemteremtés és munkahelyteremtés mérhető és jól előrejelezhető tényezőit kívántuk számszerűsíteni.
Jelen összefoglalóban a jövedelmi és foglalkoztatotti hatásokat mutatjuk be a lenti táblázatban. A hatások elenyésző hányada olyan, ami más tevékenységek kiszorításával jár együtt vagy a vállalkozások egyszerű térbeli átcsoportosulásából adódik, és valójában nem elsődleges hatás. Ennek oka az ELI-ALPS és a Science Park tevékenységének unikális volta. A helyi gazdasági hatáson, a havi nettó jövedelem, a foglalkoztatottak számának alakulásán túlmenően figyelemre méltó nagyságú a központi költségvetés bevételnövekedése is, aminek a direkt része, szintén a tevékenység egyedi volta miatt, nagyon kicsi mértékben tekinthető jövedelemátcsoportosításnak, túlnyomó része eredeti jövedelem.
A nagyságrendnyi tévedés kizárható az alábbiak figyelembe vételével: Maguk az eredmények természetesen nem nano nagyságrendű pontosságúak. A végeredmények pontossága a jövedelmekre vonatkozóan milliárdos nagyságrendű. A számszerűsített hatások nem fedik le a hatások teljes körét, csak azok számszerűsíthető részét.
A tudás-intenzív ipar bázisa. Elegendő-e a diplomások száma az ELI sikeréhez?
A humán tőke térbeli eloszlása Magyarországon, különös tekintettel Szegedre és vonzáskörzetére (A kutatás vezetői: Szakálné Kanó Izabella – Lengyel Imre)
Iskolázottság és gazdasági fellendülés összefüggései
Napjainkban elsősorban a tudás-intenzív tevékenységek bírnak magas hozzáadott értékkel, főleg a fejlett országokban, míg a sztenderdizálható, végrehajtó jellegűek kiszerveződnek az alacsony bérköltséggel bíró fejlődő országokba. A tudás-intenzív tevékenységek elsősorban magasan kvalifikált munkaerőt, a diplomások tömegeit igénylik.
Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogyan alakult Magyarországon a lakosság iskolai végzettsége, főleg a magasan képzett munkaerő, a diplomával bírók száma településenként, Szegeden, illetve a szegedi kistérségben és Csongrád megyében, összevetve a hasonló területi egységekkel. Három népszámlálás, az 1990-es, a 2001-es és a 2011-es településsoros adatait elemeztük, a területi folyamatok és egyenlőtlenségek vizsgálatára nemzetközileg is alkalmazott statisztikai módszerek széles körét felhasználva (súlyozott relatív szórás, Hoover-index, entrópia, Gini-index).
Szeged: Dél-alföldi tudásközpont
Az ELI projekt által remélt gazdaságfejlesztési multiplikátorhatások, tudástúlcsordulások Szegeden is főleg tudás-intenzív vállalkozásokhoz kötődnek, nemcsak a tudományos parkban, hanem Szeged szűkebb és tágabb környezetében is. Az adatokból egyértelműen kiderül, hogy a régión és megyén belül Szeged és kistérsége tudásközpontként működik, a felsőfokú végzettségűek igen magas arányban dolgoznak itt.
Szegeden a diplomások száma, 16,4 ezer főről 34,6 ezer főre nőtt, 15%-ról 29%-ra, ami az országos átlag másfélszerese. Szintén jelentősen nőtt, de már kisebb mértékben a szegedi kistérség diplomásainak száma és aránya, amely az országos átlagnál 36%-kal magasabb, de egyre inkább leszakad Szegedtől. Csongrád megyében viszont nem éri el a diplomások aránya az országos átlagot, a Dél-alföld régió viszont jelentősen elmarad tőle, mivel 2011-ben csak 79%-ot ért el.
Szegeden a diplomások aránya a vizsgált két évtized alatt közel megduplázódott, ami az ELI szempontjából is kedvezőnek mondható, hiszen az a magasan képzett munkaerő, amely az ELI által áttételesen generált új, tudás-intenzív vállalati munkahelyek betöltéséhez szükséges, feltehetően Szegedről, illetve közvetlen környezetéből fog származni.
Vállalkozások a Dél-Alföldön. Ki profitál az ELI jelentette korszakváltásból?
A vállalkozói kultúra helyi jellegzetességei
A kutatás vezetői: Málovics Éva - Farkas Gergely – Kincsesné Vajda Beáta – Kovács Zsuzsanna Ilona
ELI – új kihívások a térség vállalkozóinak
Az ELI köré épülő tudáspark vállalkozásai új kihívásokkal szembesülnek. Az EU fejlesztése révén létrejövő nemzetközi tudás-intenzív környezet speciális tulajdonságokat követel meg a térség vállalkozásaitól, új típusú képességek szükségesek a remélt sikerességhez. A régió vállalkozói kultúrájának vizsgálata azokra a tényezőkre, tulajdonságokra irányult, amelyek megléte befolyásolhatja ezen vállalkozások új környezethez való alkalmazkodási képességét és eredményességét. A régióban működő 300 mikro, kis - és középvállalkozással készült kérdőíves felmérés során három különböző területre fókuszáltunk: a vállalkozók személyes értékpreferenciáira, a vállalkozások stratégiai irányításának kapcsolatára a teljesítménnyel, valamint az immateriális javakkal kapcsolatos számviteli és beszámolási gyakorlatra.
Önállóság, univerzalitás, jóindulat
A vállalkozókat, vállalkozásokat a vállalkozói orientációjuk (innovativitás, proaktivitás, kockázatvállalás) és a tanulási orientációjuk (elköteleződés a tanulás iránt, közös vízió, nyitottság) alapján vizsgáltuk Schwartz univerzális értékek modelljét felhasználva. utatásunk azt mutatja, hogy a magas tanulási orientációval jellemezhető vállalkozókra szignifikánsan jellemzőbb az önállóság, az univerzalitás és a jóindulat, és ezek egyben a három legfontosabb értéket is jelentik. Mivel az ELI kapcsán várhatóan a magas tanulási és vállalkozói orientációval rendelkező vállalkozók, vállalkozások kerülnek fókuszba, ezért a vállalkozók és vállalkozások által fontos értékek erősítését, hangsúlyozását javasoljuk a regionális vállalkozói közösségben.
Védelem az ellenséges környezettől
A vállalkozások stratégiai irányításának teljesítménnyel megvalósuló kapcsolatát vizsgálva kiderült, hogy a vállalkozásban résztvevők közös víziója a célokról, értékekről mérhetően javítja a hatékonyságot és növeli a nyereséget. A proaktivitás szintén pozitív kapcsolatban van a hatékonysággal, a kockázatvállalás pedig a növekedéssel. Említést kell tenni az ellenséges környezet romboló hatásáról, ami a legerősebb hatással rendelkezik modellünkben. Ettől az ELI nem óvhatja meg a köré szerveződő vállalkozásokat teljes mértékben, de segítheti őket egy olyan inkubációs környezet megteremtésével, ahol nagyobb biztonságban fejlődhetnek, és lehetnek úrrá a kezdeti hibákon, nehézségeken.
Tudásjavak
Az immateriális javak stratégiai szerepének és a termékfejlesztési tevékenységnek fontosságát. felismerik a régió vállalkozói, ugyanis összefüggést látnak a vállalkozás sikeressége és ezen tényezők között. Az eredmények azt mutatják, hogy a válaszadók jelentős része rendelkezik olyan termékfejlesztési projekttel, ami a kritériumok alapján potenciális mérlegtétel lehet. Ugyanakkor megállapítható, hogy a tudásjavak kihívások elé állítják a hagyományos számviteli rendszereket.
Kutatásunk tehát azt mutatja, hogy a tudás-intenzív környezetben érvényesülni kívánó vállalkozások számára javasolt a vállalkozói értékek megerősítése (különös tekintettel az önállóságra, az univerzalitásra és a jóindulatra), a vállalkozási és a tanulási orientáció dimenzióinak beépítése a vállalkozási stratégiákba, illetve az immateriális javak számviteli megjelenésének támogatása.
Intelligens pénzügyek. Mi jellemzi a tudás-intenzív vállalkozások pénzügyi kultúráját?
A pénzügyi kultúra helyi jellegzetességei
A kutatás vezetője: Kovács Péter
Pénzügyi kultúra – felmérés a vállalkozások körében
Míg a hazai lakosság pénzügyi kultúrájának vizsgálata az utóbbi években az érdeklődés homlokterébe került, addig a vállalkozások pénzügyi kultúrájáról még mindig nagyon kevés információval rendelkezünk. Pedig a pénzügyi kultúra terén jelentkező deficit jelentős mértékben akadályozhatja a vállalkozások növekedését, beruházásait és bekapcsolódásukat az olyan innovációs rendszerekbe, mint az ELI mellett kialakuló tudományos park. Többek között ezért is izgalmas, hogy mi jellemző az innovációs fókuszú gazdaságfejlesztés célcsoportjának tekinthető tudás-intenzív vállalkozások pénzügyi kultúrájára a nem tudás-intenzív tevékenységet folytató vállalkozói körrel való összehasonlításban.
A Központi Statisztikai Hivatal munkatársainak közreműködésével végzett kérdőíves kutatásunkban a Dél-Alföld régió közel 200 tudás-intenzív és közel 400 nem tudás-intenzív, legalább kétfős vállalkozásának pénzügyi kultúráját mértük fel. Az alábbiakban egy – egy területet eredményeit emeljük ki.
Beruházások finanszírozása – hitelből?
A kérdőíves vizsgálat többek között foglalkozott a válaszadók hitelfelvételi szándékaival. A válaszadók fele a vállalkozása finanszírozására inkább nem venne fel hitelt. Ezen válaszadók fele egyáltalán nem venne fel hitelt. A hitelfelvételből fedezett vállalkozásbővítéshez pozitívan álló vállalkozások csupán ötöde értett teljesen egyet azzal, hogy a hitel jó eszköz a vállalkozás fejlesztéséhez, míg 47 százalékuk válasza csak éppen igennek tekinthető.
A vállalata jövője szempontjából lényeges beruházáshoz saját tőkét a vállalkozások fele venné inkább igénybe, míg 20 százaléka inkább nem. A hitelfelvételt a megkérdezett vállalkozások 59 százaléka inkább nem venné igénybe. Az Európai Uniótól igénybe vehető támogatás a vállalkozások 66 százaléka számára lehetséges külső forrás.
Bankügyletek és pénzügyi mutatók a cégvezetésben
A számlavezetésen túl a vállalkozások jelentős része (83,8%) említette az okos telefonnal vagy interneten elérhető banki szolgáltatások használatát. Minden ötödik válaszadó említette a mobilbankot.
A cég irányításához a vállalkozások naponta leginkább (56%) a pénzügyi mutatókat használják, míg legkevésbé a makrogazdasági környezetet leíró mutatókat. Külső források közül a vállalkozások 42 százaléka a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt említette. Minden harmadik válaszadó megjelölte a Központi Statisztikai Hivatalt. A kereskedelmi bankok információira a vállalkozások negyede támaszkodik. A vállalkozások 38,7 százaléka saját bevallása szerint nem használ külső adatforrásokat a cég vezetéséhez.
Kutatásunk legfontosabb eredménye a tudás-intenzív és nem tudás-intenzív kis- és középvállalkozások pénzügyi kultúrájának összevetéséből ered. Az összehasonlítás azt mutatja, hogy bár az előbbiek pénzügyi kultúrája összességében némileg kedvezőbb képet mutat, nem tekinthető szignifikánsan jobbnak, mint a nem tudás-intenzív vállalkozásoké. Ezen vállalkozások esetében helye van a pénzügyi kultúra fejlesztését célzó képzési, fejlesztési programoknak.
Együttműködésekben rejlő potenciál. Képesek a régió vállalkozásai élni ezzel a lehetőséggel?
Együttműködési képesség helyi jellegzetességei
A kutatás vezetői: Vilmányi Márton – Hetesi Erzsébet
Tudományos beruházás és a vállalkozások alkalmazkodóképessége
Az ELI szegedi megvalósítása gazdaságfejlesztésre gyakorolt hatásai két pont mentén ragadhatók meg markánsan: egyrészt a beruházás megvalósítása mentén jelentkező többletjövedelmek, s azok hosszú távú - elsődlegesen a vállalkozási szektorban jelentkező - gazdasági hatásai, másrészt a térség és így az ország gazdaságának tudás-alapú szerkezetváltására gyakorolt hatása, mely ez előbbieken jelentősen túlmutat. Bármelyik hatásból is indulunk ki, lényeges kérdésként jelentkezik a Dél-alföldi vállalatok alkalmazkodókészsége, alkalmazkodóképessége a tudás-alapú fejlesztésekhez történő felzárkózás, az abban való részvétel képessége.
Munkánk során a szervezetközi együttműködések vizsgálatában szerzett nemzetközi módszertani tapasztalatok alapján arra vállalkoztunk, hogy feltárjuk, a B2B környezetben működő vállalkozások mennyiben képesek módosítani kapcsolati magatartásukat együttműködéseik sikerességének biztosítása érdekében.. Hogyan fejlesztik a régió szervezetei hálózati stratégiáikat? Tudnak-e tanulni a korábbi tapasztalatokból, fel tudjuk-e ezeket használni a hálózatokban való megmaradáshoz, versenyelőnyök eléréséhez? Hogyan fejlesztik kapcsolati folyamataikat? A rugalmas alkalmazkodás miként befolyásolja az együttműködések megítélését, partnereik elégedettségét?
A vizsgálat kiindulópontját az erőforrás alapú nézőpont jelentette, dinamikus aspektusból. A vizsgálati kérdés operacionalizálására a dinamikus kapcsolati képességek megközelítését alkalmaztuk, mely az együttműködési képességek megváltoztatására irányuló beágyazott szervezeti gyakorlatokat ragadja meg. A kutatás során vizsgáltuk a dinamikus kapcsolati képességek jellemzőinek megfigyelhető értékeit a Dél-Alföldi Régió vállalkozásai körében; illetve a dinamikus kapcsolati képesség hatását a vállalkozások, illetve együttműködéseik észlelt sikerességére. A vizsgálat megvalósításához reprezentatív mintaként hatszáznál több Csongrád megyei vállalkozás szolgált, így hazai környezetben nyílt lehetőség nem csupán nemzetközileg is figyelemre méltó tudományos eredmények összegzésére, hanem a vállalkozásfejlesztés szempontjából előremutató javaslatok megfogalmazására.
A vizsgálat során – az ELI ALPS beruházás hatásának összetettsége nyomán – a vállalkozások együttműködési rugalmasságát stratégiai, folyamati és operatív/technikai szinten éppúgy, mint e dimenziókban megfigyelhető mérési, értékelési, tanulási és alkalmazási gyakorlatok varratmentességét. A megfigyelt eredmények egybevágnak azzal a nemzetközileg is igazolható összefüggéssel, hogy a vállalatok, vállalkozások együttműködéseinek változtatására irányuló képessége, a változtatások menedzselése befolyásolja a szervezet teljesítményét, egyúttal sikerességét is.
A Csongrád megyei vállalkozások hálózati rugalmasságának vizsgálata az alkalmazott együttműködési folyamatok eszközrendszerének egysíkúságát mutatja. Ennek bővítése a jövő vállalkozásfejlesztési aktivitásai során éppúgy, mint az egyes együttműködések kiépítésekor, továbbfejlesztésekor mindenképpen előtérbe kell kerülnie.
