Az új típusú gazdaság változásainak leképezése a könyvelésben

Hogyan alkalmazkodik a számvitel rendszere az új típusú gazdasághoz? Hogyan lehet az új vagyonelemeket, például a kapcsolati tőkét megjelenítetni a mérlegben? Mit értünk környezeti számvitel alatt? Mi a környezeti haszon? Forradalom előtt áll a tradicionális számvitel?

Számvitel a tudás alapú gazdaságban

A tudás alapú gazdaság számára a vagyont és a versenyelőnyt már nem a kézzel fogható javak jelentik, hanem például az innováció, a kutatás-fejlesztés, az emberi erőforrás és a környezetvédelmi tényezők. A tudásjavak, a környezeti tevékenység valós megjelenítése és a jelenlegi számviteli szabályozási rendszer igencsak messze áll egymástól: a tradicionális számvitel fogalomtárába és ezáltal a pénzügyi kimutatásokba ezek a javak, új típusú erőforrások nehezen illeszthetőek be. A környezeti tevékenységek pedig csupán a költségek és ráfordítások között jelennek meg, holott igazolt, hogy a környezeti számvitelben a beruházási döntésekhez és a finanszírozási folymaatokhoz kapcsolódó környezeti haszon bevezetése is indokolt.

A Gazdaságpszichológiai Szakcsoport által vezetett, kérdőíves megkérdezésen alapuló kutatás az innovációt támogató vállalkozói kultúra jellegzetességeinek feltárására irányult. A dél-alföldi vállalatok vezetőinek feltett kérdések többek között az immateriális javak számviteléhez, a jelenlegi beszámolási gyakorlathoz is kapcsolódtak. Az eredmények azt mutatják, hogy a vezetők ismerik a tudásjavak stratégiai fontosságát, ugyanakkor csupán felük gondolja úgy, hogy vállalkozásuk gondot fordít a tudásjavak azonosítására, és közel 60%-uk nem tartja alkalmasnak a jelenlegi beszámoló-formát a tudásjavak nyilvántartására. Ez annyit jelent, hogy ha a tudásjavak a beszámolóban való rögzítése nehézségekbe ütközik, fenn áll a veszélye az alternatív – tehát nem egységes, nem összehasonlítható – nyilvántartások kiépülésének, hiszen a vállalkozásoknak érdekében áll magukat értéket teremtő, a tudásra építő vállalkozásként bemutatni.

A beszámolók másik hiányossága, hogy nem képes feltüntetni azokat az értékeket, amelyek a környezettudatosság vállalati funkciókba való beépülése nyomán születnek – holott ez versenyelőnyt jelentene. Mivel a gazdasági tevékenység környezeti és társadalmi vetülete egyre inkább a vállalati jelentések részévé válik, felvetődik a mérhetőség és a mérés szükségessége az elért megtakarítások kimutatásán túl is – erre kínál modellt a környezeti számvitel.

Mivel a mérlegek és beszámolók a sikeres stratégiák, befektetési döntések kialakításához nyújtanak bázist, elengedhetetlen olyan megbízható nyilvántartási rendszerek kialakítani, amelyek megkönnyítik a döntéshozók dolgát. Mivel többek között sem a tudásjavak (immateriális javak) nyilvántartására sem a materiális és immateriális környezeti hasznok megjelenítésére nem alkalmas a jelenlegi számviteli rendszer, változásokra lesz szükség.

Legfontosabb publikációk, cikkek, tanulmányok

• Kovács Zs. I. – Farkas G. (megjelenés alatt): Vezetők az immateriális javak számviteléről.
• Kovács Zs. I. (2015): Új típusú gazdaság - új típusú beszámoló? A tudásjavak helye a pénzügyi kimutatásokban. In: Buzás N. – Prónay Sz. (szerk.): Tudásteremtés és –alkalmazás a modern társadalomban. Szegedi Tudományegyetem, Interdiszciplináris Tudásmenedzsment Kutatóközpont: Szeged.
• Kovács Zs. I. (2015): Immateriális vagyonelemek a magyar számviteli rendszerben és a beszámolókban. Pénzügyi szemle/Public finance quarterly. 2015/2. pp. 231–242.
• Kovács Zs. I. (2015): Immateriális javak a magyar pénzügyi beszámolókban - módszertani tapasztalatok. In: Kovács Péter (szerk.): Gazdasági és társadalmi elemzések és fejlesztési lehetőségek: Az ELI társadalmi, gazdasági megalapozása és multiplikátor hatása. Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar: Szeged. pp. 88–99.
• Ván H. (2011): The relationship between international accounting standards and environmental accounting. In: Farkas B. (szerk): Studies in International Economics and Finance. JATEPress: Szeged. pp. 181–191.
• Ván H. (2011): Environmental accounting in historic perespective. In: Csutora M. – Kerekes S. (szerk.): Accounting for climate change – what and how to measure. EMAN-EU 2011 Conference. Budapest Corvinus Egyetem: Budapest. pp. 195–200.

→ A Pénzügyek és Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Intézete kiadványai

A kutatócsoport tagjai

• Dr. Málovics Éva
• Dr. Kincsesné Vajda Beáta
• Farkas Gergely
• Dr. Ván Hajnalka
• Dr. Kovács Zsuzsanna

Kutatásvezető

Kulcsszavak

• immateriális javak,
• pénzügyi kimutatások,
• beszámolási kultúra,
• környezeti számvitel