A tudomány és a társadalom együttműködéséről
Hogyan lehet a kutatásokat demokratizálni? Mi teszi érvényessé a tudást? Milyen a jó tudás? Milyen előnyei lehetnek az akciókutatásnak mint tudás-előállítási módszernek?
Részvételi akciókutatások a GTK-n: velük és értük
A tudás, a tudományos tények létrehozása és érvényességének bizonyítása több definíció mentén történhet. Amellett, hogy a tudás lehet tudományos értelemben igazolt, a klasszikus tudás-előállítási folyamatokban (például egyetemeken, kutatóintézetekben) megszülető eredmény, más módon is létrejöhet és érvényesülhet. A Gazdaságtudományi Karon zajló részvételi akciókutatások (RAK) célja hogy az egyetemi kutatásokat megnyissa az egyetemen kívüli csoportok felé, a kutatások során létrejövő eredményeket pedig folyamatosan a gyakorlatban igazolja. Mit jelent ez a társadalomtudományban? Olyan kutatási módszert, ahol azok, akik életét érinti a kutatás, nem a vizsgálat „tárgyai”, hanem alakítói, irányítói a folyamatnak – azaz az érintettekkel együtt és az ő érdekükben folyik a kutatás.
A GTK részvételi akciókutatásai több témával foglalkoznak: a természetvédelmen túl az autizmussal élők és a romatelepek mélyszegénységben élő közösségének életkörülményeinek javításával. A kutatások tehát a leghátrányosabb csoportok tagjainak adnak hangot, és olyan eredmények előállításán munkálkodnak, amelyek haszna a csoportok tagjai számára a mindennapokban érzékelhető. A részvételi akciókutatásokban elérhető eredmények „jó tudás”-ként széles körben hozzáférhetőek, tehát olyan közösen elért, és nem kívülről diktált következtetések, amelynek gyakorlati hatása, haszna azonnal ellenőrizhető. A kutatásokban résztvevőeket egyrészt ennek a jó tudásnak a közös megtalálása motiválja, másrészt az, hogy a létrejövő tudás járuljon hozzá az érdekérvényesítéshez és a jobb életkörülmények eléréséhez. A roma közösségek esetében a tudományos és civil aktivizmus közös hálózatban működik hazánkban, amelynek tagjai a kar kutatói is.
A GTK részvételi akciókutatásai azt a folyamatot példázzák, ahol a tudás és annak előállítása nem egy szűk kör kiváltsága, hanem demokratizált vizsgálat, ahol az eredmények hozzáférhetővé tétele és gyakorlati alkalmazása tudatosan vállalt kutatói felelősség – utóbbi pedig a folyamatban létrejövő tudás „működőképességi tesztje” is egyben.
Legfontosabb publikációk, cikkek, tanulmányok
- Juhász J. – Bajmócy Z. – Gébert J. – Málovics Gy. (2015): Szegénység, képességek, lehetőségek. Szegénységkezelési szempontok Amartya Sen elméletének tükrében. Közgazdasági Szemle. 62. pp. 544–564.
- Málovics Gy. – Mihók B. – Pataki Gy. – Szentistványi I. – Roboz Á. – Balázs B. – Nyakas Sz. (2014): Részvételi akciókutatással a társadalmi kirekesztés ellen: egy szegedi példa tanulságai. Tér és Társadalom. 28(3). pp. 66–83.
- Málovics Gy. – Mihók B. – Szentistványi I. – Balázs B. – Pataki Gy. (2012): Participatory Action Research for Local Human Rights: The Case of Roma Minority in Szeged, South-Hungary. In: Renn O. – Reichel A. – Bauer J. (szerk.): Civil Society for Sustainability: A Guidebook for Connecting Science and Society. Europäischer Hochschulverlag GmbH: Bremen. pp. 149–170.
- Tóth Janka, Méreiné Berki Boglárka, Málovics György, Juhász Judit, Boros Lajos (2017): „Ha csak úgy kiköltöztetjük az embereket, egymás nélkül elvesznek.” Erőforrások, korlátok és ezek térbelisége a roma szegregátumokban lakók számára: egy hazai város példája. Tér és Társadalom, 31, 3, p. 62-84.
- Méreiné Berki, B. – Málovics, Gy. – Tóth, J. – Cretan, R. (2017): The Role of Social Capital and Interpersonal Relations in the Alleviation of Extreme Poverty and Spatial Segregation of Romani People in Szeged. Journal of Urban and Regional Analysis, 9, 1, p. 33 – 50
- Zoltán Bajmócy in conversation with Boglárka Méreiné Berki, Judit Gébert, György Málovics & Barbara Mihók (2017): Connecting different life-worlds: Transformation through kinship. (Our experience with poverty alleviation). Queer STS, 2, May 2017, 44-58.
- Málovics Gy. (2016): Az akadémiai kutatók és nem akadémiai szereplők akció- és megismerésorientált együttműködésének szerepe a helyi fejlesztéspolitikák, illetve általában a társadalomkutatás kapcsán. Replika 100, 61–69. o
- Málovics Gy. – Juhász J. – Mihók B. – Szentistványi I. – Méreiné Berki B. – Bajmocy, Z. – Gebert J. (2016): Ethical dilemmas and the responsibilities of researchers in participatory action research (PAR): the case of extreme egalitarianism. Problem solving session organized at the „Inspire – Integrating community based partnership into learning and teaching for responsible research and innovation (RRI), 7th Living Knowledge Conference 2016”, 22-24 June 2016 in Dublin, Ireland.
- Málovics Gy. – Mihók B. – Szentistványi I. (2015): Initiating transformative change towards urban sustainability: Participatory action research with marginalised social communities. Conference presentation, 11th International Conference of the European Society for Ecological Economics (ESEE) – Transformations, 30 June - 3 July 2015, Leeds, UK.
→ A Gazdaságtudományi Kar Kutatóközpont kiadványai
További információ a témában
A kutatócsoport tagjai
- Dr. Málovics György, egyetemi docens
- Dr. Bajmócy Zoltán, egyetemi docens
- Juhász Judit, PhD ösztöndíjas
- Méreiné Berki Boglárka, hallgató
Részvétel szervezetekben, együttműködő partnerek
- Akciókutatók a Fenntarthatóságért Egyesület (AKUT)
- Környezeti Társadalomkutatók (ESSRG)
- Elszalasztott 1000 Év KHE
- Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat
Kapcsolat
Kulcsszavak
- participatory action research,
- knowledge transfer,
- community-based research