A technológiai változás társadalomtudományi vetülete. Az innováció folyamatának kritikai értékelése
Mi a kapcsolat a technológiai változás és a közösségek jólléte között? Vannak az innovációknak hátrányai is? Milyen a felelősségteljes innováció? Hogyan lehet közügy a technológiai fejlesztés?
Innováció kontra fejlődés
Az innovációt a fejlődés előmozdítójának, a haladás motorjának szokás aposztrofálni. Az innováció megítélése azonban nem ilyen egyszerű: a technológiai változás az emberiség jólétének előmozdítója helyett gyakran a társadalmi egyenlőtlenségek elmélyítője. A Gazdaságtudományi Kar Kutatóközpont munkatársai az innováció társadalomra gyakorolt hatását, a technológiai változás társadalmi következményeit vizsgálják. Céljuk, hogy felhívják a figyelmet arra, miként javíthatná az innováció a hátrányos helyzetű csoportok helyzetét, miként lenne a technológiai változás és a társadalmi igazságosság egymással összeegyeztethető.
A kutatások azt mutatják, hogy a technológiai fejlődés általában a fenntarthatóság és a társadalmi igazságosság szempontjainak figyelembe vétele nélkül zajlik, azaz a társadalmi „jól-létet” nem feltétlenül növeli; égető társadalmi problémákra nem ad választ. Sőt, a technológiai fejlesztések zöme az általuk megoldott problémák helyébe újabbakat generál. Hogy mi tudná úgy alakítani a technológiai fejlődés irányát, hogy az jobb választ adjon napjaink környezeti és társadalmi kihívásaira? Az első lépés minden bizonnyal az volna, ha az innovációs folyamatot „kinyitnánk”, abban több szempont jelenhetne meg, egyszóval, a technológia demokratizálódna.
A tudás létrehozóinak, a technológiai fejlesztésre mint közügyre kellene tekinteniük. A kutatási és innovációs folyamatot akkor lehetne valóban felelősségteljesnek és a fejlődését előmozdító tényezőnek tekinteni, ha képes lenne a jelenlegi, környezeti értelemben fenntarthatatlan, társadalmi értelemben igazságtalan működési módokat kihívás elé állítani – azaz transzformatív ereje volna.
Legfontosabb publikációk, cikkek, tanulmányok
- Bajmocy,Z. – Málovics Gy. – Juhasz J. – Gebert J. – Méreiné Berki B. – Mihók B. (2016): The dilemmas of taking responsibility in the fight against extreme poverty. The case of a social innovation emerging from a participatory action research process. Poster presentation at the „Inspire – Integrating community based partnership into learning and teaching for responsible research and innovation (RRI), 7th Living Knowledge Conference 2016”, 22-24 June 2016 in Dublin, Ireland.
- Ferrario, M. A. – Bajmócy, Z. – Simm W. – Forshaw, S. (2015): Towards a sustainable framework in digital social innovation: Integrating circular economy, capability approach and action research. Transformations: 11th Biannual Conference of ESEE. 2015 június 30. – július 3. Leeds, Egyesült Királyság.
- Bajmócy Z. – Gébert J. (2014): The outlines of innovation policy in the capability approach. Technology in Society. 38(1). pp. 93–102.
- Bajmócy Z. – Málovics Gy. – Gébert J. (2014): On the informational basis of regional innovation policy: from growth to capabilities. European Planning Studies. 22(7). pp. 1325–1341.
- Bajmócy Z. – Málovics Gy. (2011): Az ökológiai hatékonyságot növelő innovációk hatása a fenntarthatóságra. Az IPAT formula dinamizálása. Közgazdasági Szemle. 58(10). pp. 890–904.
→ A Gazdaságtudományi Kar Kutatóközpont kiadványai
További információ a témában
A kutatócsoport tagjai
- Dr. Bajmócy Zoltán, egyetemi docens
- Dr. Málovics György, egyetemi docens
- Dr. Gébert Judit, adjunktus
Kapcsolat
Kulcsszavak
- tudomány és technika demokratizálása,
- felelősségteljes innováció,
- társadalmi innováció,
- értékvezérelt technológiafejlesztés
