Gazdaságtudományi Kar Kutatóközpont szakdolgozat témajavaslatai

Dr. Bajmócy Zoltán

Igazságos és fenntartható városfejlesztési folyamatok

E tág téma különböző módokon közelíthető meg (egy adott város/program mélységi elemzése;

a különböző városok/országok összehasonlító elemzése; elméleti vagy empirikus fókusz stb.), emellett különböző témák során, pl.:

  • A szegénység és a szegénység enyhítése

    Hogyan kezelhető a szegénység? Mit tesznek a városok a szegénység elleni küzdelemben?

  • Fejlődés a marginalizáltakért

    Hogyan lehet igazságos a helyi fejlesztés (figyelembe véve a nemi egyenlőséget, fogyatékos emberek, kisebbségek stb. helyzetét).

  • Részvétel és az alulról építkező kezdeményezések ereje

    Az állampolgári részvétel ígéretes módjai a fejlesztési döntéshozatal során, deliberatív/részvételi technikák elemzése, állampolgárok által vezetett fejlesztési kezdeményezések.

  • Degrowth

    A fejlődés túlmutat a növekedésen. Városi fenntarthatósági kérdések kezelése a mai növekedésközpontú gondolkodáson túl. Alternatív helyi stratégiák (pl. „degrowth” „transition movement”, „slow movement”, a helyi valuta, a feltétel nélküli alapjövedelem, a közösségi gazdálkodás, helyi közösségi kertek, a helyi energiarendszerek és azok relevanciája a helyi fejlesztés szempontjából).

Dr. Gébert Judit – Juhász Judit társvezetésben

A hallássérült fiatal polgárok társadalmi befogadásának és aktív állampolgárságának pozitív ösztönzői (Hosszabb távú együttműködésre is várjuk a jelentkezőket.)

  • A kutatás célja, hogy gyakorlatban is alkalmazható tudást fejlesszünk a hallássérült fiatal polgárok társadalmi inklúziójának pozitív ösztönzőiről, és arról, hogy hogyan hozzunk létre társadalmi változást a fiatal polgárok aktív együttműködésével.
  • A kutatás célja, hogy hozzájáruljon a fiatal polgárok aktív állampolgárságának, tudományos aktivitásának (állampolgári vagy közösségi tudomány – citizen science) szakirodalmi bővítéséhez, tisztázásához.
  • A kutatás célja, hogy erősítse a közösségi tudomány és a társadalomtudomány transzformatív és részvételi aspektusát.
  • A kutatás célja, hogy hozzájáruljon a hátrányos helyzetű, jelen esetben hallássérült fiatalok számára is befogadó társadalom alakításához.

Feminista közgazdaságtan

A gazdasági növekedésre építő mainstream közgazdasági szemléletek napjaink egyik feltörekvő alternatívája a feminista közgazdaságtan alternatív közgazdasági megközelítése.

  • A kutatás során vizsgálható a feminista közgazdaságtan elméleti koncepciója, a jóllétre és társadalmi működésre vonatkozó meglátásai.
  • Ezen felül vizsgálható a feminista közgazdaságtan gyakorlati manifesztációja a közösségi kezdeményezések, társadalmi innovációk, állampolgári vagy közösségi tudomány (citizen science) művelése során, az aktív állampolgárság és a társadalmi inklúzió más társadalmi projektjei kapcsán (youth citizen social science).

Dr. Gébert Judit

Feltétel nélküli alapjövedelem
A feltétel nélküli alapjövedelemmel kapcsolatban több fontos kérdés is szóba kerülhet.

  • Finanszírozható-e és ha igen, akkor hogyan? Relatíve mennyire drága a jelenlegi jóléti juttatásokhoz képest?
  • Egy ilyen szociálpolitikai eszköz hogyan alakítaná át a társadalom struktúráját, a társadalom berendezkedéséről alkotott elképzeléseinket? Úgy, mint: mi a munka, ki felelős a szegénységért, milyen jóléti juttatások illetnek meg valakit, szükség van-e teljes foglalkoztatásra stb.?
  • Milyen tanulságul szolgálnak az alapjövedelem kísérletek gazdagabb és szegényebb országokban?

Gazdasági növekedés és környezet
Kutatási kérdések:

  • hozzájárul-e a gazdasági növekedés a jobb környezetminőséghez és az emberi fejlődéshez?
  • Milyen kapcsolat van az egy főre eső reáljövedelem növekedése és a környezet állapota, valamint a társadalom fejlettsége között? Mikor mondhatjuk, hogy egyik ország fejlettebb, mint a másik?
  • Hogyan tudjuk mérni az emberi fejlődést? Milyen irányokat kellene a döntéshozatalnak követnie, ha elő akarja segíteni az emberi fejlődést? A témát egyaránt lehet helyi, országos, vagy globális szinten vizsgálni.

Nők szerepe a gazdasági fejlődésben.
Az ENSZ szerint a nemek közötti egyenlőtlenség az egyik legkomolyabb kortárs probléma. Ez az egyenlőtlenség több oldalról is kapcsolódik a közgazdaságtanhoz. Például:

  • Milyen okokra vezethető vissza a nemek közötti egyenlőtlenség a munkaerőpiacon?
  • Milyen gazdaságpolitikai beavatkozások csökkentik, vagy éppenséggel növelik a nemek közötti egyenlőtlenséget?
  • Milyen országok közötti különbségek figyelhetők meg a témában?
  • Milyen fejlesztési projektek tudják a legjobban segíteni a nők szerepét a fejlesztésben?

Szabadon választható, egyéb megbeszélt téma.

Juhász Judit

Képességszemlélet és emberi fejlődés – jóllét és szegénység

Az Amartya Sen és Martha Nussbaum nevéhez köthető képességszemlélet képezi a globális helyzetet rendszeres időközönként bemutató, az emberi fejlődésről szóló ENSZ−Jelentés inspirációját és alapját és az emberi fejlődés elméletének alapját is. Az emberi fejlődés elméletében a fejlődés az emberek szabadságának, választási lehetőségeinek bővülését jelenti. Vonatkozhat az emberek jóllétére, a teljes élet megélésének lehetőségére minden egyes ember számára. E szemléletben nem azért csökkentjük a szegénységet, hogy a növekedést elősegítsük, hanem önmagában az emberek jobb életéért.

  • A kutatás során vizsgálható az elmélet fejlődése, a jólléttel, szegénységgel vagy más központi társadalmi jelenséggel kapcsolatos aktuális alkalmazási lehetőségei.
  • Vizsgálható továbbá a feminista közgazdaságtannal való kapcsolata, összehasonlítása elméleti és gyakorlati síkon – elsősorban a közösségi kezdeményezések, társadalmi innovációk, állampolgári vagy közösségi tudomány (citizen science) művelése során, az aktív állampolgárság és a társadalmi inklúzió, esélyegyenlőség, empowerment projektjei kapcsán.
  • Különösen érdekes, ha a fenti gyakorlatok hallgatói kezdeményezéshez, megvalósításhoz vagy (fiatal) hátrányos helyzetű társadalmi csoportok aktív állampolgárságához köthetők (youth citizen social science).

Autonómia és paternalizmus

Vizsgálható az autonómia és paternalizmus jelensége, azok összefüggései elsősorban az emberi jóllét, szegénység és az ezekhez köthető jelenségek kapcsán (például oktatás vagy egészségügy).

  • A két jelenség ellentmondása és összefüggése többek közt vizsgálható egyrészt a hazai szakpolitika kapcsán, másrészt olyan gyakorlati projektek során, amelyek közösségi kezdeményezések, társadalmi innovációk, állampolgári vagy közösségi tudomány (citizen science) műveléséhez, az aktív állampolgárság és a társadalmi inklúzió, empowerment, esélyegyenlőség, fenntarthatóság témaköreihez kapcsolódnak.
  • Különösen érdekes, ha a fenti gyakorlatok hallgatói kezdeményezéshez, megvalósításhoz vagy (fiatal) hátrányos helyzetű társadalmi csoportok aktív állampolgárságához köthetők (youth citizen social science).

Service learning és társadalmi inklúzió (social inclusion)

Vizsgálható a service learning elméleti koncepció és módszere. A módszer megjelenése és alkalmazási köre az egyetemen. Vizsgálható a Közösségi önkéntesség kurzus, mint esettanulmány. A kutatás során segítő kérdések lehetnek mások mellett:

  • Melyek a service learning alkalmazásának lehetőségei és akadályai?
  • Milyen viszonyban állnak a hallgatók elvárásai és igényei a civil társadalom elvárásaival és igényeivel?
  • Melyek a service learning módszer továbbfejlesztésének lehetőségei?
  • Milyen viszonyban áll a service learning módszere a közösségi kezdeményezések, társadalmi innovációk, állampolgári vagy közösségi tudomány (citizen science) művelésével, az aktív állampolgárság és a társadalmi inklúzió, empowerment, esélyegyenlőség vagy a társadalmi részvétel témaköreivel?
  • Hogyan alakítható service learning alapú együttműködésből living lab?

Alternatív kutatásmódszertan

Alternatív – elsősorban kvalitatív kutatási módszerekhez köthető – kutatásmódszertant, pl. művészetalapú kutatási módszereket (többnyire kiegészítőleg) alkalmazni kívánó hallgatók jelentkezhetnek elsősorban a fenti témakörök vizsgálata kapcsán.

Dr. Málovics György

Fejlődés, települések, természeti környezet

A kérdés megközelíthető átfogó szemléletben, vagy egy specifikus, adott gyakorlatra/szempontra fókuszálva, például:

  • alacsony jövedelmű és magas jövedelmű vidéki vagy városi helyek fenntarthatósági jó gyakorlatai; vagy
  • települések környezeti problémái és konfliktusai és azok megoldási lehetőségei.

Fejlődés, települések, marginalizáció, szegénység, egyenlőtlenségek

Felmerülő kérdések:

  • Hogyan befolyásolják a fejlesztési projektek a szegény/marginalizált közösségeket/társadalmi csoportokat?
  • Melyek a fejlesztések egyenlőtlenségeket érintő hatásai? Melyek az inkluzív fejlesztés jó gyakorlatai? (Olyan fejlesztések, amelyek támogatják a szegényeket/marginalizáltakat.)

A környezeti igazságosságot célzó fejlesztések

Melyek a környezeti igazságosságot támogató folyamatok/projektek (amelyek mind a generációkon belüli, mind a generációk közötti egyenlőséget, mind a társadalmi igazságosság és a környezeti fenntarthatóság szempontját figyelembe veszik)? Vannak konfliktusok/feszültségek a társadalmi igazságosság és a környezeti fenntarthatóság szempontjai, hatásai között a helyi/nemzeti szintű fejlesztési projektek esetében?

Fejlesztések és társadalmi részvétel

Melyek a társadalmi részvétel jó gyakorlatai a helyi/nemzeti fejlesztéspolitikai gyakorlatban? Hogyan befolyásolják ezek a helyi/nemzeti szintű fejlesztéseket, szakpolitikákat?

Méreiné Berki Boglárka

  • Szegénység, szegregáció és a helyi fejlesztési beavatkozások hatásai
    • Milyen sajátosságai vannak az olyan helyi fejlesztéseknek, amelyek
    • mélyszegénységben vagy szegregált körülmények között élő közösségeket céloznak
    • meg?
    • Milyen egyéb vonatkozásai lehetnek a szegénységnek és szegregációnak? Milyen
    • nehézségek vagy épp beavatkozási pontok tárhatók fel ennek kapcsán?
    • A szegénység etnikai vonatkozásai, különös tekintettel a roma kérdésre
  • Fenntartható mobilitásmenedzsment, fenntartható városi mobilitásfejlesztés
    • Milyen új problémák jelentkeznek a városi közlekedés kapcsán és milyen válaszok
    • adhatók erre?
    • Milyen esélyegyenlőségi kérdések merülnek fel a városi közlekedésfejlesztésre
    • irányuló beavatkozások esetében?

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

Leginnovatívabb kutatómunka

Az SZTE Innovációs Díj 2021-es pályázatán, a „Leginnovatívabb kutatómunka a bölcsészettudományok és társadalomtudományok területén” kategória díjazottjai között szerepelnek oktatóink.

Friss hírek
2021. június 15.

Események

Rendezvénynaptár *