Vállalkozói kudarc – a vég, vagy egy új kezdet?
Repisky Máté
A kutatásom célja a vállalkozók kudarcfeldolgozásának és a folyamatra ható tényezőknek a megismerése.A kutatás három fő részből áll, amelyek a szakirodalomban található elméleteken alapulnak: személyes tulajdonságokból (szemléletmódok, kontrollhely, időperspektívák), környezeti hatásokból (vállalkozók általános megítélése, stigmatizáció), valamint a kudarcra adott vállalkozói reakciókból (kudarc késleltetése, gyász, tanulás a kudarcból). Az empirikus kutatás során, a 8 fős, legalább egy kudarcot már átélt, vállalkozói mintámmal mélyinterjúkat készítettem, és kitöltettem egy rövid kérdőívet. Az kutatás fő eredménye a létrehozott komplex modell, mellyel a vállalkozók kudarcfeldolgozását vizsgáltam.
A személyes tulajdonságok terén többek között megerősíthettem, hogy a vállalkozók általában belső kontrollosak Rotter kontrollhely elmélete alapján, de egy kellően nagy bukás ezt megváltoztathatja. A vállalkozók magasabb jövőorientált időperspektívával rendelkeznek, mint a referenciaként vett magyar minta, hiszen folyamatosan mérlegelniük kell a döntéseik jövőbeli hatásait. Az interjúalanyaim fele személyiségjegyeit rögzültnek, nem megváltoztathatónak gondolja.
A vállalkozók általános megítélése esetén megoszlottak a vélemények, de abban egyetértettek, hogy a környezetben kevés információ érhető el a vállalkozók kudarcairól. Többen azt tapasztalták, hogy az utóbbi években a vállalkozók megítélése pozitív irányba változott. A kudarc következtében a mintám fele nem tapasztalt eltérést a megítélésében, míg a többiek inkább negatív, a stigmatizáció irányába történő elmozdulásról számoltak be.
A kutatásból megtudtam, hogy a portfólió vállalkozók kudarc esetén általában alacsonyabb szintű gyászt tapasztalnak meg és arra is választ kaptam, hogy az egymást követő kudarcok valóban növelhetik a gyász erősségét. Egy vállalkozót leszámítva, mindenki levont néhány tanulságot a jövőre vonatkozóan. A 8 vállalkozóból 5 jelenleg is a vállalkozói szférában tevékenykedik.
