A fiatalok pénzügyi kultúrája: Pénzügyi tudatosság vagy pénzügyi tudatlanság?
Kovács Eszter
Dolgozatomban a magyarországi fiatalok pénzügyi kultúráját vizsgálom, ami azért lényeges terület, mert ahhoz hogy a fejlesztését célzó beavatkozások hatékonyak lehessenek, a különböző élethelyzetben levők pénzügyi kultúráját specifikusan meg kell ismernünk. A pénzügyi nevelés a társadalom, a gazdaság és az egyén szempontjából is hasznos, hiszen az alacsonyabb pénzügyi kultúrájú egyén nagyobb valószínűséggel hoz kedvezőtlen pénzügyi döntést, vagy nem rendelkezik megtakarítással. A célom az, hogy a fiatalok pénzügyi kultúrájáról egy átfogó képet adjak, különös tekintettel az egyetemistákra. Ehhez primer kutatást is végeztem, melynek célcsoportja a Szegedi Tudományegyetem 18 és 30 év közötti hallgatói voltak, és eredményüket hasonlítottam össze a középiskolásokéval. Elemzésemet három témakör mentén végeztem: általános gazdasági, megtakarítás, befektetés témaköre; bank és hitelezés témaköre; illetve a munka világa, nyugdíj és biztosítás témaköre. A pénzügyi kultúra mérése során statisztikai tesztekkel a fiatalok pénzügyi tudását és pénzügyi attitűdjét elemeztem a hipotéziseim érvényességét vizsgálva.
A kutatásom során az alábbi legfontosabb eredményekre jutottam. A fiatalok többsége fontosnak tartja a rendszeres megtakarítást. Az egyetemisták pénzügyi tudása jobbnak bizonyult, mint a középiskolásoké. A GTK-sok jobban teljesítettek, de az attitűdjük nem tekinthető pozitívabbnak a többi hallgatóhoz képest. Az öneltartó, pénzügyileg függetlenedett egyetemisták jártasabbak a pénzügyekben, mint az eltartottak, de az attitűd tekintetében nem mutatnak semmiféle különbséget. A magasabb jövedelem magasabb pénzügyi tudásszinttel jár, de pozitívabb pénzügyi attitűddel nem (az alacsonyabb jövedelműek negatívabb attitűddel jellemezhetők). A nemek közti különbség már az egyetemistáknál megmutatkozik: az férfiaknak a pénzügyi kultúrája jobb, mint a nőké. A hipotézisemnek ellentmondva a devizahiteles családból érkező fiatalok nem elutasítóbbak a hitelekkel szemben, és a hitellel rendelkezés gyakoribb közöttük, mint a devizahitellel nem rendelkező családból érkezők közt. A pénzügyi kultúra szintje a fiatalok körében az évek során bekövetkező pénzügyi függetlenedés és saját tapasztalatok hatására nagy valószínűséggel növekedik, illetve a pénzügyek iránti érdeklődés felkeltésével is növelhető.
Kulcsszavak:
- pénzügyi kultúra,
- pénzügyi attitűd,
- középiskolások,
- egyetemisták,
- diákhitel
