Bezár

Kutatás

A 2008-as gazdasági válság hatásai és kezelési lehetőségei

A 2008-as gazdasági válság hatásai és kezelésének lehetőségei

A 2008-as gazdasági válság hatásai és kezelésének lehetőségei

2020. február 05.
4 perc

Ez az összefoglaló a Pénzügyek és Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Intézetének munkatársai által készített elemzésekbe nyújt betekintést.

Bizonyára sokan emlékszünk még a 2008-ban kezdődő globális gazdasági és pénzügyi válságra, amely során több európai uniós tagország esetén lehettünk bank- és/vagy államadósság-válság szemtanúi. Ez egy nehéz időszak volt az államok, a vállalkozások és lakosság számára is, hiszen csökkenő kereslettel és növekvő munkanélküliséggel kellett szembenézni – mindeközben pénzügyi turbulencia volt megfigyelhető.

A globális pénz- és tőkepiaci válság kitörése és sokéves lefolyása az euróövezet életében mérföldkőnek tekinthető. A több éven át elhúzódó válságfolyamat jelentőségteljesnek minősül, nemcsak abban az értelemben, hogy az övezet kedvező növekedési konjunktúráját példátlan gazdasági visszaesésként törte meg, hanem abban is, hogy a válság végét jelentő kilábalást több mint fél évtizedes stagnálás előzte meg, illetve a válságjelenség a közös intézményrendszer újbóli megújulási hullámát indukálta.

A krízis világossá tette, hogy a válságot megelőző években fennálló gazdaságpolitikai keretrendszert alapvetően növekedési környezetre optimalizálták, a tagállamoktól az államadósság féken tartását és a költségvetési hiány alacsonyan tartását elvárva, a közös monetáris intézményeket pedig az infláció elleni küzdelemre hangolva. Az integráció gazdaságpolitikai koordinációja csupán a globális növekedési környezetben biztosított.

Prof. Farkas Beáta intézetvezető egyetemi tanár azt tekintette át, hogy a válság hogyan hatott az EU tagállamok intézményi teljesítményére: https://www.tandfonline.com/doi/pdf/10.1080/14631377.2018.1537740?needAccess=true

Euróövezeti változások a válság alatt és azt követően

A közös európai fizetőeszköz, az euró 1999 óta létezik, azonban több évtizednyi monetáris integráció és jogi-gazdaságipénzügyi előkészületek előzték meg bevezetését. A monetáris unió első tíz éve sikeres volt, a második évtized nagyrészt globálisként indult, majd a valutaövezetre szűkült válság megoldásával telt. A kezdeti szakaszban ad hoc jellegű válságkezelés zajlott, majd elindultak a szisztematikusabb védőintézkedések, intézményi fejlesztések. Mindazonáltal inkább az euróövezet válságállóságát, semmint fenntarthatóságát sikerült mind ez idáig megteremteni – utóbbi még várat magára.

Az Intézet Világgazdaságtani és Európai Gazdasági Integrációs Szakcsoportjának munkatársai elemzést készítettek arról, hogy miként változott az euróövezet a kezdetek óta, és hogy vajon jelen állapotából kiindulva mennyire megvalósítható a GMU építményének megfelelő szintig való kiteljesítése – és így valójában a teljes valutaunió fenntarthatósága. Az áttekintés alapján elmondható, hogy habár az üzleti bizalmi index 2016-ra elérte a válság előtti szintet, a reál GDP-növekedés azóta sem tért vissza a válságot megelőző 3% körüli mértékhez. A válság éveiben jelentősen csökkent a foglalkoztatás, majd pedig 2013-tól sikerült növelni a foglalkoztatottak arányát a lakosság körében, ami végül 2016-2017-ben lépte át a válság előtti arányt.

Az elemzésről bővebben Dr. Pelle Anita egyetemi docens, és Végh Marcell Zoltán doktorjelölt Pénzügyi Szemlében megjelent cikkében olvashat.

Valóban segített az Európai Stabilitási Mechanizmus a válság kezelésében?

Ebben az időben az Európai Unió nem rendelkezett dedikált eszközökkel a kialakult helyzet kezelésére, és világossá vált, hogy az IMF által nyújtott, illetve eseti kormányközi hitelek sem jelentenek kielégítő megoldást. A kialakult helyzet késztette az Európai Uniót, hogy létrehozza az Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM), amelynek célja a pénzügyi stabilitás elősegítése.

Az Intézet Pénzügytani Szakcsoportjának munkatársait elsősorban az a kérdés foglalkoztatta, hogy vajon miként befolyásolta a hozamprémiumok változását az egyes országokban az EFSF-ESM-források kiutalása az egyes tagországoknak? Ennek vizsgálata azért is különösen fontos, mert így mérni lehet azok hatását a pénzügyi stabilitásra vonatozóan és egy hasonló helyzet esetén mennyire lehet hatékony az újbóli alkalmazás.

A vizsgálat eredményei alapján elmondható, hogy az ESM-program a kötvénypiaci divergencia ellenében hatott, a hozamprémium lecsökkent és együttmozgásuk növekedést mutatott – amely feltétele egy teljes övezetre kiterjedő monetáris politikának. Ezzel az intézkedéscsomaggal fenntarthatónak bizonyult az eurózóna alapját jelentő csődbemenés tilalma, hiszen az EFSF-ESM-kötvények után az eurózóna-tagállamok garanciát vállaltak. Összességében így elmondható, hogy egy hatékony eszköznek bizonyult a pénzügyi problémák kezelésére.

A kutatásról bővebben Dr. Kiss Gábor Dávid egyetemi docens, Csiki Máté PhD hallgató, és Varga János Zoltán tanársegéd Pénzügyi Szemlében megjelent cikkében olvasható. Végh Marcell Zoltán doktorjelölt egy másik cikkben áttekintette azt is, hogyan igyekeztek az európai uniós intézmények megküzdeni a válsággal, milyen intézményi reformokat hajtottak végre ennek keretében.

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek