Vállalkozóktól tanulhattak a jövő vállalkozói

A vállalkozói gondolkodásmódot népszerűsítő kurzus egy nemzetközi Erasmus+ projekt keretében valósult meg. Az Európai Unió egyik kiemelt törekvése, hogy a társadalomban nagyobb arányban vállalkozzanak fiatalok, ezért az egyetemisták, mint a fiatalok egyik meghatározó csoportja, kitűnő alapot jelentenek a vállalkozóvá válás ösztönzésére.

Miért pont Szegeden?

A Szegedi Tudományegyetem az egyik legnagyobb hazai egyetem, amelynek 12 karán közel 25.000 hallgató folytat tanulmányokat különböző tudományterületeken. Vállalkozók nemcsak közgazdászok lehetnek, sőt egyre fontosabb, hogy más karok hallgatói is tanuljanak vállalkozói ismereteket. A tudományterületek sokszínűsége a szegedi egyetemen adott, és a Gazdaságtudományi Karon sikeresen működő Vállalkozásfejlesztési mesterszak további érvként szolgált a kísérleti jelleggel indított kurzus Szegeden való bevezetéséhez.

Az előbb bemutatott szempontok mellett nagy szerepet játszott az is, hogy a nemzetközi projekt konzorciumának összeállításakor a brit, holland, német és osztrák partnerek az elmúlt években többször találkoztak azokkal a szegedi kollégákkal különböző konferenciákon és workshopokon, akik végül a szervezői feladatokat látták el.

A kurzus újszerűsége: a vállalkozói példa vonzereje

A hagyományos egyetemi oktatás során a kurzusok úgy épültek fel, hogy az oktató előadást vagy szemináriumot tartott, a hallgatók pedig jegyzeteltek, a félév során vagy végén pedig számot adtak tudásukról. Habár egyre több vállalkozóvá válást ösztönző kurzus/képzés szakít a hagyományos oktatási modellel, mégsem minden esetben váltják be a hozzá fűzött reményeket. A kurzus szervezői újragondolták az oktatási modellt a korábbi tapasztalatok alapján. Ahogy az egyik szervező fogalmazott az előkészítés fázisában: Nem fordulhat elő, hogy a vállalkozó olyanokat oktasson, akiket egyáltalán nem érdekelt a vállalkozóvá válás, vagy pedig olyan oktasson vállalkozni szándékozó fiatalokat, aki soha életében nem volt vállalkozó.

E gondolatmenetre építve a kurzus célcsoportja olyan hallgatók voltak, akik gondolkoznak azon, hogy vállalkozzanak egyetemi tanulmányaik alatt vagy azt követően. Ennek érdekében, eltérően a jelenlegi egyetemi gyakorlattól, a kurzusra egy előzetes motivációs levéllel és vállalkozói ötlet ismertetésével tudtak csak jelentkezni a hallgatók. A szervezők ettől a feltételtől azt remélték, hogy csak olyan hallgatók fognak jelentkezni, akik komolyan gondolják a vállalkozóvá válást, és hajlandóak a szakmai fejlődés miatt részt venni a kurzuson.

Az előadók kiválasztása során a szervezők olyan jelölteket hívtak meg, akik eredendően vállalkozók, viszont van tapasztalatuk oktatás terén, vagy pedig oktatók, azonban több olyan vállalkozásban is érdekeltek, amely révén valós, piaci tapasztalatokat tudnak átadni a fiataloknak. Vagyis vállalkozók és oktatók egyaránt részt vettek a kurzus szervezésében és lebonyolításában. Közel 30 vállalkozó és oktató vett részt ilyen formában a fiatalok képzésében.

A lakásétteremtől a co-working irodáig

A kurzus során a hallgatóknak egy-egy vállalkozás ötletet kellett kidolgozniuk 5-6 fős csapatokban. A csapatokban vegyesen szerepeltek különböző karok hallgatói, és minden csapatban két Vállalkozásfejlesztési mesterszakos hallgató-mentor is helyet kapott. A hallgatói csapatokat továbbá egy oktatói mentor, valamint egy vállalkozói mentor is segítette, akikkel heti rendszerességgel egyeztettek az elképzeléseikről. Mindez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a mentorokkal folytatott interakciók során is megtapasztalják a hallgatók azokat a buktatókat, amelyek akár egy vállalkozás csődjét is okozhatják.

Összesen 5 projektötleten dolgoztak a hallgatók, amelyek alapján a félév végére egy teljes üzleti tervet kellett bemutatniuk. Előfordult az is, hogy változtatni kellett az üzleti koncepción a félév közben, mert olyan üzletileg megoldhatatlan problémákba ütköztek, ami miatt a vállalkozás-ötlet létjogosultsága alapjaiban volt megkérdőjelezhető. Így történt ez a co-working iroda esetén is, amely eredetileg egy lakásétterem koncepcióból indult ki.

A kurzus során dolgoztak a hallgatók egy webshopok árait monitorozó szoftver üzleti modelljének kidolgozásán, egy állatmenhelyek számára támogatásokat biztosító alkalmazás fejlesztésén, egy helyi, kézműves sör-manufaktúrán és egy közösségi kocsmakereső alkalmazáson is. A félév során kidolgozott terveket a hallgatók végül egy szakmai zsűri előtt mutathatták be. A zsűri tagjai csak részben vagy egyáltalán nem látták a korábbi munkákat, így egészében véleményezték a teljes koncepciót. Ekkor újra kaptak a hallgatók visszajelzést a tervekre vonatkozóan.

Hova tovább?

A fő kérdés elsősorban az, hogy ezen projektötletekből vajon megvalósul-e bármelyik is, valamint a kurzus hatására vajon hány résztvevő hallgatóból lesz vállalkozó. Ezekre a kérdésekre nehéz választ adni néhány hét elteltével. Mindenesetre az egyik projektötletet a hallgatók egy befektetői workshopon is ismertették, valamint néhány potenciális üzleti partnerrel egyeztettek. Részben ezért, részben pedig a hallgatóktól és vállalkozóktól érkező visszajelzések alapján a szervezők bizakodóak, és pozitívumként értékelik a kísérleti jelleggel indított kurzust. A következtetéseket levonva ez a kurzus a szervezők szándékai szerint beépül az SZTE GTK képzésébe. A szervezők úgy nyilatkoztak, remélik, hogy sikerült egy lépéssel közelebb hozni a fiatalokat és a vállalkozókat egymáshoz, és különösen örömteli, hogy ehhez közös fórumot az egyetem biztosított.

A kurzus záróelőadásait tartalmazó Facebook oldal képekkel együtt megtalálható az alábbi linken:
https://www.facebook.com/pg/Valósítsd-meg-Önmagad-és-vállalkozz-Embedding-Entrepreneurship-Education-451659918509863