Emerging economies, as well as Hungary in Europe, are frequently host countries to multinational companies. For both parties it is a great challenge to build relevant knowledge- generating capacities which are attractive in respect of collaboration. In such collaborations those countries on the receiving end of foreign direct investment have the ambition to become more than mere pools of knowledge assets for multinational companies. An insight into Hungarian attempts to achieve this aim under difficult circumstances might be useful for other countries in similar situations.

In recent years the majority of Hungarian business research and development expenditure has come from companies wholly-, or majority-owned by foreign interests. This high proportion indicates the significant role of foreign companies in the Hungarian research agenda and in business-university collaboration. This paper focuses on how foreign companies are shaping business-university collaboration in research and experimental development and touches upon the role of government as facilitator. The subjects of research and development contracts and collaboration depend on the environment and on both potential partners – that is to say, by the types of demand generated by companies, and by how relevant are the competences and capabilities of universities in meeting these demands. Are they moving towards the cutting edge agendas inherent in Industry 4.0 and globalisation?

Method of research: analysis of available data; information from websites and interviews with key actors who are partners in collaboration.

The paper also summarizes a few lessons which may be relevant for other economies too.

Central Europe as periphery region has struggled for convergence throughout the times of modern history. There were both successful and less impressive periods for the whole region, but particularly of individual countries. The study compares six ECE countries (Poland, Czechoslovakia, Hungary, Yugoslavia, Romania and Bulgaria) and two successfully catching up countries of other peripheries (Finland and Greece) moreover Austria with the development trends of the most developed countries of Europe. Calculations rely on the Maddison database's per capita GDP figures. Development trends are broken down to historic economic cycles (Kondratiev cycles) and political cycles (liberal or organized-statist). The main question of the exercise is whether accelerating or slack periods, liberal or more statist periods supported more the convergence of ECE countries.

Consumer satisfaction has long been a question of great interest in a wide range of fields. Existing research recognizes the critical role played by student satisfaction in higher education. It has been noted that students have changing and variable needs. A considerable amount of literature has been published on the fact that higher education institutions have to react promptly and satisfy students’ needs in order to keep their students and rankings. As student satisfaction is highly dependent on teaching quality, it is essential for higher education institutions to implement new teaching methodologies. Therefore, the aim of this paper is to analyze the concept of a teaching methodology, namely co-creation, and to examine its applicability in the field of economics. With the methodology of co-creation, teachers are able to involve exceptional students into the creation of curriculum, which might enhance student involvement and increase student satisfaction.

Székelyföldön a rendszerváltást követően a többé-kevésbé régi időkből öröklött mítoszok, a székelység múltjára, szabadságjogaira, hagyományaira történő hivatkozás, a szimbólumok újjáélesztése és sajátos arculatának felélesztése reneszánszát éli. Van egy erőteljes politikai törekvés, a magyar kulturális nemzetből “kiszakított” nemzetrésznek egy erős, önálló régióként való megteremtése. Ezzel párhuzamosan megfigyelhető a székelyföldi azonosságtudat kifejező elemeinek egy kulturális piaci színtere, a folklórelemek adaptációja a piaci érvényesülés kontextusába és a szimbólumok nemzeti kanonizációja. A székelyföldi nemzetépítés rendkívül összetett és mindmáig le nem zárt, sőt, az utóbbi időben felerősödni látszó folyamat, melynek kiemelkedően fontos része az etnikai marketing és fogyasztás kereteinek profitalapú vagy szociális hátterű megteremtése.

A kapuját Csíkszentsimonban 2014-ben megnyitó Igazi/Tiltott Csíki Sör Manufaktúra tevékenysége e folyamatra apellál, hiszen egy olyan kapitalista vállalkozás, mely marketingjében e felfele ívelőben levő etnikai diskurzust, a nemzeti szimbolizmus elemeit használja, termékét a kultúra és az identitás segítségével adja piacra, egy olyan kontextusban, amikor ezeknek egy erős (nemzetpolitikai és gazdasági) felhajtóerejük van.

Kétségtelen, hogy a kulturális sajátosság – a globalizációs trendekkel párhuzamosan – a régió-centrikus és nemzeti/kisebbségi marketingben sikeres stratégiai előnyt jelent. Az előadás a Csíki sör esetén keresztül bemutatja, hogy a székelyföldi kisebbségi marketingben a térség történelme, mítoszai, legendái, néprajzi tudása miként vált gazdasági erőforrásokká és rálátást nyújt arra, hogy hogy kultúripar kereskedelmi logikája milyen kifinomult technikákat, marketing kommunikációs eszközöket használ annak érdekében, hogy termékei megfeleljenek a célcsoport igényeinek és úgy tűnjenek, mintha már létező, kulturális értékek volnának.

Currently, tobacco plantations are located in more than 30 countries, mainly in South America and Asia. But this plant grows also in UE - on the European continent, in terms of sown area, the biggest tobacco plantations are located in Italy, Bulgaria and Poland. At the turn of 2009/2010 the European Parliament has initiated work on a directive on the approximation of the laws, regulations and administrative provisions of the member states concerning the manufacture, presentation and sale of tobacco and related product. It was protested by Poland in 2013, because a potential ban of menthol and slim cigarettes sale covers 35% of cigarette market in Poland, and thus the entry of new rules would change an economic situation in a meaningful way, especially on rural areas. Statistic data show that in 2013 in Poland 60 thous. farmers dealt with tobacco production (3% of all employed in agriculture). Therefore this article aims to determine main spheres of social and economic life, which has been affected by the tobacco directive between 2013-2018, and to asses new solutions adopted by EC from different stakeholders perspective (mainly tobacco producers and society as such).

Higher education has main role in generating innovative activity in knowledge based economies. Therefore, alignment of higher education policy with government expenditures is reflected in the efficiency of the higher education sector. However, countries in the Central Eastern Europe (CEE region) have been struggling with national budgetary optimization, which can cause fiscal stress and thus affect the efficiency of higher education. Relation of 4 higher education indicators was observed and analyzed in the time period of 10 years in selected CEE countries. Statistical analysis was based on panel data models. The main result of the paper is the analysis of coherency of selected higher education indicators in order to establish functional links between government expenditure and efficiency through formulating financial models. Obtained models can contribute to efficient allocation of funds and comprehensive macro-level decision making assessments in higher education policy reforms.

The conceptual study will draw attention to the effects of Industry 4.0 on the prices and pricing methods of companies. The first part of the study analyses the changing environment of pricing and concludes that the elbowroom of pricing decision is growing since both borders of the pricing decision are touched by the digitalization, which is the driving force of Industry 4.0. The unit costs of production will decrease due to the paradigm shift in manufacturing resulting in the decline of the floor of pricing decisions while the upper border will grow due to the better quality products and services produced by smart manufacturing in the era of digitalization.

The new means provided by Industry 4.0 (like advanced information technology, Big Data analytics, artificial intelligence, augmented reality, etc.) and the increasing room of pricing decisions makes it possible for disruptor innovators to create new pricing methods and technologies or use the existing ones differently. At the same time, these developments make it obligatory for the incumbent organizations to rethink their present pricing practices to defend their market positions.

The second part of the study will categorize the disruptive pricing methods according to the relations to the two borders of the pricing decision. The analysis of the present practice shows that there is a continuum starting from the cost-centred and ending by the value-centred pricing models. The study present the most frequently used disruptive models, and in the end, it tries to generalize their characteristic features.

Az elmúlt évtizedekben a viselkedésgazdaságtan komoly fejlődésen ment keresztül. Eredetileg a neoklasszikus közgazdaságtani paradigma kiegészítéseként tekintettek rá, hiszen a piaci szereplők feltételezett racionális magatartása mellett vizsgálta e magatartásformák mögöttes tartalmát, így táptalajt adva a valósághűbb elemzések és kutatások kivitelezésének. A viselkedésgazdaságtani megközelítések és elméletek gyakorlati alkalmazása napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A digitalizáció korában mind a gazdaság, mind a társadalom komoly átalakuláson megy keresztül, így gazdasági és emberi fókuszából kifolyólag a viselkedésgazdaságtan az az akadémiai terület, mely választ adhat napjaink számos kihívására, hiszen általa képesek vagyunk komplex piaci viselkedési minták értelmezésére és gyakorlati problémák hatékony megoldására. A digitalizáció és a viselkedésgazdaságtan találkozása a XXI. század információs és tudásalapú társadalmi és gazdasági környezetében elkerülhetetlenné vált. A tanulmány célja a viselkedés-gazdaságtan jelentőségének és a digitalizációhoz való gyakorlati kapcsolódásának bemutatása napjainkban, kitérve a nudge jelentőségére.

Az elmúlt egy évtizedben egyre inkább felerősödött az a tendencia miszerint az innováció megváltozott környezete, valamint a felelősségi szempontok megerősödése a kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) folyamatok újfajta megközelítését igénylik. Ebben nyújthat segítséget a Felelősségteljes Kutatás és Innováció (Responsible Research and Innovation – RRI), melynek célja, hogy a jelenben tegyünk a jövő érdekében, és a kutatásokat érintő lehetséges negatív következményeket a kutatás és innováció folyamatában minél hamarabb felismerjük és kezeljük. Az RRI gyakorlatban történő alkalmazására számos módszer jött létre. Ezek közül a Társadalmi-Technikai Integrációs Kutatást (Socio-Technical Integration Research – STIR) már a világ számos országában sikeresen alkalmazták. A magyar pilot kutatások során azonban világossá vált, hogy az innovációs környezet jelentősen befolyásolhatja az RRI eszméinek adaptálását. Ezt szem előtt tartva megszületett a D-STIR módszertan, amely az eredeti módszertant alapul véve, a poszt-szocialista innovációs környezet jellemzőit figyelembe véve került kidolgozásra. A kutatás során kiemelkedő eredmények születtek, azonban világossá vált, hogy a legnagyobb hatás elérése végett minél egyszerűbb struktúrát követő módszertanra van szükség. Ennek eredményeként olyan interaktív, interdiszciplináris együttműködésen alapuló módszert alkalmaztunk, amellyel jelentős sikereket érhettünk el a természettudományi területen kutatók körében. Ez tudománymenedzsment és tudománymarketing képzések formájában öltöttek testet, amely a célcsoport igényeihez igazodtak.

A primer kutatás keretében az RRI oktatására, valamint az RRI-hez fűződő készségfejlesztésre irányuló kutatásaink eredményeinek rendszerezése történik meg. Jelen tanulmány célja egy áttekintés, amely során felvázoljuk, hogy a felelősségteljes innováció kutatókkal történő megismertetése, és gyakorlati alkalmazása során milyen sajátos, főként poszt- szocialista országokra jellemző problémákkal szembesültünk, és ezen problémák megoldása hogyan segítette egyre eredményesebb módszerek létrehozását. A tanulmány során sorra vesszük az egyes módszerek kidolgozásához vezető főbb problémákat, eredményeket, és a felmerült további megoldandó kérdéseket.

Napjaink statisztikai mutatókat felhasználó gazdasági-társadalmi elemzéseinek egyik jellegzetessége a konkrét, kézzelfogható eredeti adatok helyettesítése kevésbé megfogható kompozit indikátorokkal, amik a megfigyelési egységeket rangsorolják vagy valamilyen mérőszámmal írják le. Néhány közismert példát megnevezve, oktatási intézmények minőségi rangsorai, világvárosok élhetősége, városok biztonsága, városok okossága, országok innovativitása, kórházi teljesítmény rangsorolása, emberi fejlettség indexe, országok versenyképessége általában sok (ami a néhánytól a sokszázig terjed) változó figyelembe vételével képzett mutatókkal történik. Az ilyen elemzések egy részében ráadásul közvetlenül nem mérhető, sokszor bizonytalan koncepciókat írnak le, a közvetlen mérhetőség hiányában helyettesítő (proxy) változókkal, amelyek alkalmassága sokszor megkérdőjelezhető, és amelyek eltávolítják egymástól a koncepciót és az adatot. Az előadás a kompozit mutatók és helyettesítő változók elterjedésének okaival, következményeivel, módszertani és értelmezési problémáival foglalkozik.

The paper shall evaluate the development of the profitability and the expense of the insurance business in the Czech Republic. The aim of the paper is to evaluate the profitability and the expense of the insurance business conducted by commercial insurance companies operating on the Czech insurance market over the period 2004-2017. The evaluation shall require a calculation of the profitability achieved by commercial insurance companies using computations such as the return on assets (ROA) and the ratio of underwriting profit to assets. As the profitability is closely related to the expense, its indicators shall also be assessed, especially the expense ratio. The research shall involve all commercial insurance companies conducting insurance business in the Czech Republic over the selected period which are members of the Czech Insurance Association (CAP). Calculations of indicators shall use data from the statistics of the Czech Insurance Association. In each of the monitored years, members of the Czech Insurance Association shared more than 95% of the premium written in the Czech Republic. Calculations shall be performed for both life and non-life insurance; both of these categories shall apply the same indicators.

This study builds on the dynamic development of investment markets. The necessity of a complex solution which is characterized by individual requirements of the clients is already established. Such a solution should account for all opportunities available on the investment market.

The development of such solutions includes two subsystems: the system emphasizing on individual characteristics, and the system optimizing the recommended investment opportunities. In the current study, the specific methodological aspects at various stages of the process are discussed with useful conclusions.

Various complex problems in modeling could be solved by self-perfecting systems. The need for self-perfeecting comes from

the notion that many real complex systems are non-stationary due to significant changes in the dynamics in the states of the environment and factors. In order to succeed in modelling such systems/processes, the model itself should have adaptable properties i.e. it should respond to the changes by

dynamically changing its structure and/or the values of the significant variables.

Self-perfection has three important possible features – Self-learning (a.k.a. "Machine learning"), Self-organization and Autonomy.

Autonomy is the minimization of human intervention to the process of modelling. Autonomy is the very essence behind cybernetics and control theory and it greatly aides the processes of self-learning and self-organization (namely the “self-” part).

Self-learning is the process of adjusting the internal variables of the model (a.k.a "training") by some sort of algorithm or a procedure, so that the significant outcomes from the controlled system improve (approach the goals) while the system is functioning.

Self-organization is the process of rearranging and reformatting the internal structure (subsystems and connections among them) of the model by some sort of algorithm or a procedure, so that the significant outcomes approach the goals.

The authors state that the proposed approach of self-organization through multi-stage selection procedures has the potential to overcome the limitation of pure self-learning while at the same time performing structural identification.

The fourth industrial revolution is now in the bloodflow of all competitive large companies thriveing on technology development and participating in global or regional value chains. The most responsive players are progressive companies who must follow, further develop and deliver new ways of thinking, creating and operating in order to stay viable in the global arena. However, not all players are fully up to speed with the new opportunities and expectations of the 21st century. Typically SMEs are lack of resources and inspiration to fundamentally change their ways of working in a short- or medium run, while numerous niche opportunities are present to exploit. In our research we specifically focus on Hungarian Start- ups and SMEs with the objective of understanding their perception and evaluation of the importance of the key characteristics of the fourth industrial revolution. We approached Hungarian SMEs who are involved and impacted by IR4 challenges to analyse their understanding and ranking of the literature driven characteristics of the fourth industrial revolution. We also analyse the available tools and support smaller companies receive in order to utilize better the advancing technologies and potentials for deeper business connectivity. We review how well these programs received and used by the surveyed companies in order to identify new paths for accelerating the development of SME competitiveness.

Teaching started in our Faculty by finances. It was before official starting of the faculty, that time still in the framework of the Legal Faculty of Szeged U. We were teaching voluntary and obligatory redistributíve systems and corporate finances. Since 1990 economic sciences developed a great. Even economic history and theory of economic thinking gets back its former rank in economic teaching. Many aspects of economic thinking looks like outdated, or faces big challenges. It is valid for the financial theory as well. Especially the international financial crises in 2008 pointed out the importance of the theoretical re-thinking of the whole financial system.

This study critcally analyses what new ideas are emerging in the theory of money Has a very short look on the history of money. We analyse the new sugessions on the state- money creation , in contrast to the credit-money, which is created by the banking sector, through lending and creating debt. Is it really right, that only the money created by the state generates inflation? How has changed the asset side of the banks during the last decades? What were the causes of the financial crises and especially of the crisis starting in 2008 ? How changed the role of the central banks, what are the consecvences of the latest financial innovations? How is interconnected economic and financial policy, what is the role of finances in crisis management?

The role of knowledge employment and information technology (IT) in enhancing government investments has received significant attention in the research field. Researchers have examined whether the employment of knowledge and IT increase the practices of government investments. Recently, literature provides evidence that governments, under different reasons, reveal that the more knowledge and IT used, the more sophisticated sufficient and interdependent found, and the more government investments implemented; the more quality and acceptance of customers increased. The main objective of this study is to review the literature that investigated the relationship between knowledge employment and IT, and government investments. The literature to date seems to show that, there is a strong relationship between the employment of knowledge and IT in boosting government investments. This conclusion suggests that the effectiveness of knowledge employment and IT must be improved and future studies should further investigate their role in enhancing government investments. Finally, this literature review can help researchers and policymakers to evaluate the knowledge employment and IT role and hence enhancing their monitoring on government investment practices.

In our presentation, based on literature review, we would like to summarize the newer technological tools that reshape the traditional patient-physician interaction. Studies support the importance of communication in patient-physican relationship to develop satisfaction and loyalty. Healthcare is a professional service where possession of the adequate amount of information is very important to decrease the perceived risk before and throughout the medical process. According to World Health Organization, the following attributes influence the effectiveness of health communication: accuracy, availability, balance, consistency, cultural competence, repetition, timeliness and understandibility. Social media has basically changed the way people interact, communicate, share and gather information. The static health information on websites were followed first by one-to one communication on social media and then replaced by one-to-many or many-to-many.

Social networks (eg. Facebook, Twitter, YouTube) represent a new world for health care consumers and providers, as they have a platform to the users to communicate easily, broadly, quickly and inexpensively. Social media revolutionized the healthcare industry and service, becoming a preferred source of uptodate health information. The most common type of social media use by patients for health related purposes is social support, which can be further categorized into emotional support, esteem support, information support and network support. In addition, emotional expression and social comparison are also important factors. Patients often join online health communities to express their satifaction or dissatisfaction with their healthcare professional, share their own experiences and get emotional, informational support from the other members of the network. Patients can increase their knowledge about their condition and thus they may be more informed and better prepared for the personal consultation with the physician. The social media enables a more equal communication between the patient and the healthcare professional. The online presence of healthcare institutes and physicians, the network phenomenon of social media may also facilitate the brand building activity and the electronic word of mouth effect. The risks of using social media use in healthcare include quality control, conflict of interest, limited reach, lack of anonimity, loss of privacy, damage to professional image, increased switching of doctors and addiction to online resources. Though availability and reach of social media is increasing, its usage is still limited to certain groups of consumers. Due to the nature of health services, the online communication channels cannot completely replace the offline, face-to-face patient-physician interaction. However, the use of social media should be regarded as a valuable complementary and supportive communication tool in the healthcare process, with a growing importance in the future.

Napjainkban egyre elfogadottabbá válik az a nézet, hogy a társadalmi problémák megoldására új, innovatív megoldásokra, vagyis társadalmi innovációra van szükség. A társadalmi innováció ugyanakkor elképzelhetetlen a társadalmi problémák iránti érzékenység nélkül, mert ennek hiányában a különböző szereplők (egyének, vállalatok, önkormányzatok, állam stb.) fel sem ismerik a problémákat, így nem is tesznek azok megoldása érdekében. A társadalmi problémák iránti érzékenység tehát nélkülözhetetlen eleme a társadalmi innovációnak.

2018-ban kérdőíves felmérés segítségével vizsgáltuk azt a kérdés, hogy a hazai mikro-, kis és középvállalkozások hogyan vélekednek a társadalmi innovációról, mennyire érzékenyek egyes társadalmi problémák iránt, valamint milyen szerepet töltenek be a társadalmi innovációs folyamatokban. Az előadás és a hozzá kapcsolódó tanulmány a vállalati, üzleti szféra véleményére alapozva próbál fényt deríteni arra, hogy vajon:

a vállalkozásoknak minden társadalmi problémával foglalkozniuk kell-e, vagy csak azokkal, amelyeket ők maguk okoztak;

elsősorban kinek a feladata (lenne) a társadalmi innováció; valamint

lehet-e sikeres a társadalmi innováció az állami, vállalati, üzleti, nonprofit és civil szféra összefogása nélkül.

A kitöltött kérdőívek szerint a vezetők fele úgy gondolja, hogy a vállalatoknak csak azokkal a társadalmi problémákkal kell foglalkozniuk, amelyeket ők maguk idéztek elő. Ez mindenképp elgondolkodtató eredménynek számít. A válaszadó vezetők háromnegyede szerint a társadalmi innováció elsősorban az állam és az önkormányzatok feladata, hasonló arányban vannak azok, akik szerint a nonprofit szféra és a társadalmi vállalkozások feladata, ám csak a vezetők fele véli úgy, hogy elsősorban a vállalati, üzleti szféra feladata. A válaszadók döntő többsége ugyanakkor egyetért azzal, hogy a társadalmi innováció sikere érdekében szükség van az egyes szereplők, úgy mint az állami, vállalati, üzleti, nonprofit és civil szféra összefogására.

The aim of the study is an assessment of current level of development in the green growth area of the OECD countries. For this purpose the seven main indicators characterized the green growth in 2004 and 2015 were utilized. For identify the relations between them the selected methods were applied: in the case of multi-dimensional comparative analysis - the median Weber vector, and in the area of multiple-criteria decision analysis (MCDA) – PROMETHEE method. The green growth is currently one of the important areas of world’s countries development. It should be also notice that the relationship between green growth and sustainable development are now one of the most important direction of the many studies. In the work this kind of relationships were also analysed. The results of the study confirmed the visible differences between considered countries in the considered areas and their various paths of development.

A controlling fejlődése az elmúlt években a big data, mesterséges intelligencia, a különböző matematikai statisztikai módszertanok fejlődése és a digitalizáció által olyan modelleket hozott létre a menedzsment számára, amelyek hatékonyabb döntéshozást és tervezési folyamatot tettek lehetővé. A különböző predikciós illetve ok-okozati controlling modellek a döntéshozáshoz szükséges információtartalmat nagymértékben növelték. Számos új, különböző operatív mérési lehetőség és adatszerzési forrás jelent meg a gépészet és az informatika által létrehozott innovációk által. Ezen adatok önmagukban nagyon kevésszer hordoznak információ tartalmat. Összességében egy strukturált rendszerben, illetve modellben viszont olyan információ halmazzá válhatnak ezek az adatok, amelyek akár képesek egy teljes szervezet működési modelljének ok-okozati összefüggéseit elemezni és a különböző menedzsment funkciókat a tervezéstől egészen az ellenőrzésig támogatni.

A KPI tree egy olyan controlling modell amelyet a legtöbb esetben az iparban tevékenykedő multinacionális szervezetek alkalmaznak illetve fejlesztenek. A KPI tree a különböző módokon megfogalmazott KPI mutatókat adott célok és korrelációk mentén csoportokba szervezi és egy egymásra épülő logikai felépítettség mellett rendszerezi őket. A különböző módokon mért KPI mutatószámokat mind a szakirodalom mind pedig a vállalati gyakorlat határozza meg. A Big data és a ipar 4.0 által generált adatok viszont a új KPI-ok megalkotására és a már meglévő KPI-ok akár percre pontos adatgyűjtésére is lehetőséget adnak. Ezen új KPI-ok lehetőséget adnak mind a napi szintű terv-tény összehasonlításra és az ezen alapuló objektív napi szintű elemzésekre illetve a különböző lean menedzsment és egyéb gazdálkodásszervezési módszer mérésére is lehetőséget nyújtanak a különböző gépészeti és informatikait innovációk.

A KPI tree modellből nyert adatok felhasználásával és implementálásával a különböző predikciós modellek segítségével hatékonyan előrejelezhetővé válnak a jövőbeli teljesítmény mértéke illetve a célhoz viszonyított eltérése, továbbá a különböző matematikai statisztikai módszerek és a fejlett big data elemző algoritmusok képesek előre jelezni a KPI tree adataiból kinyerhető működési anomáliákat.

A business ought to be able to breed an adequate amount of cash and cash equivalent to meet its short-term liabilities if it is to carry on and develop in business. For that reason, working capital management which helps an entity to, efficiently and effectively manage current assets and liabilities is a key factor in the company’s long-term success; without working capital, the non- current assets will not function. The better the degree to which current assets exceed current liability, the more solvent or liquid a company is likely to be.

The purpose of the study is to establish the existence of working capital management policies in the midst of SMEs in the Kumasi Metropolis distinctively Asafo, to evaluate key ratios of industries of such working capital management policies in ensuring that current assets meets current liabilities, to assess the degree to which management of SMEs are dedicated to the effective and efficient management of working capital.

The methodology employed incorporated desk studies, structured and semi-structured interviews with Managers/Manageresses of SMEs and consultations of key stakeholders in the field. 50 SMEs across industries in the Kumasi Metropolis were involved in the study. Weak credit controls, failure to prepare cash flow forecasts, failures to invest surplus cash and others were identified as the weak working capital management practices among SMEs in the Kumasi Metropolis.

The result indicated the use of prudence to a large degree in the purchase of inventory. This carry out, however, was not accompanied by any form of clerical work. The researcher recommends that small firms introduce the use of records of inflows and outflows of inventory to establish the rate at which certain goods are purchased in relation to others. This carry out will also help discover seasons and times during which certain products experience higher demand and vice versa. This will decrease their over and/or under investment in inventories.

It is also suggested that SMEs stiffen their credit control system to ensure that their debtors pay within their allowable days. This may possibly be achieved in assorted ways. The first is to board on relationship management through which creditors will keep close contact with their debtors through frequent calls to remind them of outstanding debts. In times of shortages, SMEs should think about delivery to customers who pay up their balances on time and in full. This will motivate debtors to be up and doing in the payment of their debts. Another practice worth taking into account is to offer cash discounts for prompt payments.

Bodies such as the NBSSI should help educate SMEs on working capital management practices and its necessity for the success of their businesses.

The general aim of this paper is to present current tendencies in immigrant entrepreneurship studies as well as some methodological challenges and pitfalls connected with such studies. In the presentation I refer to research projects on immigrants from the Far East Asia in Poland.

Migration have been the subject of both intensive scientific endeavours and a heated public debate. The latter influences and enhances research in various fields (such as economy, organisation and management theory, entrepreneurship, sociology, psychology, anthropology, public policy etc.), also contributing to the legitimization of this field of research. For many years, migration processes have been explored by researchers worldwide, and studies also covered economic aspects of migration, including work activities, professional development, money transfers, and more recently also immigrant entrepreneurship. First studies devoted to immigrant entrepreneurship date back to the mid-20th century; initially, research was largely limited to the most popular and coveted migration destinations. In time, researchers became interested in exploring the phenomenon from other countries’ perspectives. It was not until the turn of the Millennium that the subject gained currency worldwide.

This paper is focused on Polish perspective on immigrant entrepreneurship studies. Against the background of general tendencies in the field, the most important methodological challenges are presented.

Like in other research fields within organization and management studies, scholars may apply different approaches to study entrepreneurial activities of immigrants. Interdisciplinary approach, that is one of the powerful tendencies within this field, is reflected in methods used by researchers.

Some areas of research attract quantitative studies (e.g. resources, financing, performance, internationalization, comparisons between groups or generations). Researchers use databases (like government or international census data, Global Entrepreneurship Monitor data), or own studies as sources of data in such research. Quantitative studies of immigrant entrepreneurship are quite popular among scholars, especially when the populations are big enough (Dana, Gurau, Light, & Muhammad, 2019; Hart & Acs, 2011; Le, 2000; Saxenian, 2002; Vinogradov & Kolvereid, 2007; Zhang, Wong, & Ho, 2016).

Qualitative methods are used to explore areas like social and human capital, networks and ethnic networks, identity, embeddedness, the role of culture and many other (Barrett & Vershinina, 2017; Bizri, 2017; de Vries, Hamilton, & Voges, 2015; Glinka, 2013; Kontos, 2003; Miera, 2008). Researchers using qualitative methods based mainly on self-collected data (ethnographic approach, grounded theory, with the use of interviews, narratives etc.). Qualitative approach is quite popular in the field. Studies using mixed-method approach are relatively scarce, and I believe that such an approach is not only fashionable, but could be beneficial to the better recognition of a phenomenon (it can lead to generalizations, and deep insights into the field at the same time).

Both qualitative and quantitative studies are connected with many potential pitfalls and challenges. Difficulties and challenges may occur on any stage of a project: design, conducting research/data collection, analysis and interpretation (Glinka & Hensel, 2018). In some cases – quantitative studies are hard to conduct or not possible at all. This may be a result of scarce, limited population, or a very hard access to the group, especially with formal tools that require straight answers (questionnaires). In the case of Poland, both reasons exist. Also, relevant and valuable statistical data are not always available.

In the case of qualitative studies the following challenges may occur:

1. Identifying population and sample selection: lack of basic information about immigrant population is a challenge especially in countries with weak migration traditions; also, in some countries (like in Poland) data collected by different institutions differ a lot. This can result in inadequate sample selection. While it is true that in qualitative studies samples are not selected to “fit” the population in a representative way, the selection is subject to some rules, e.g. diversity maximization, selection of typical cases, selection of extreme cases etc. This rules are hard to implement when the size and composition of the population are not known. Another challenge is connected with reaching individuals – entrepreneurs – who will participate in a study.

2. Gaining trust is essential in qualitative project that requires direct presence of a researcher (e.g. interviews, observations), and is hard in the case of groups that are not always open and willing to share information.

3. Dealing with the diversity of languages and culture codes. That is probably the most difficult and the most important challenge that researcher can face. The language used during research influences not only data collection, but also data interpretation. Not only languages, but also culturally embedded meanings and symbols are extremely diversified, and may cause interpretation difficulties.

4. Data analysis and interpretation.

***

Challenges and pitfalls described above are a part of everyday life of any researcher, especially one specialized in intercultural issues. For abovementioned reasons, however, immigrant entrepreneurship research can attract and multiply difficulties connected with data collection, analysis and interpretation. Projects done in countries that are not typical targets of migration seem to be even more demanding; size of population, traditions, openness of the group/integration with a local community, presence of 2nd generation migrants – all these factors vary from their counterparts in countries like the USA, Canada, UK or Australia.

A robotok vállalati környezetben történő alkalmazása napjainkban egyre elterjedtebbé válik. Az emberi és robot munkaerő integrálásának köszönhetően a munka az egyének és a robotok speciális képességei szerint kerül megosztásra (Hinds és munkatársai, 2004), ami lehetővé teszi a vállalat termelékenységének fokozását a munkavégzés hatékonyságának növelésén keresztül. Ezt segíti elő a robotizált folyamatautomatizálás (robotic process automation, RPA) is, mellyel az irodai dolgozók repetitív, standard adminisztratív feladatai automatizálhatóvá válnak (Tripathi, 2018) annak köszönhetően, hogy szoftver robot képes az emberi tevékenység utánozására strukturált adatok és előre rögzített szabályok által jellemezett folyamatok esetében (Osmundsen-Iden-Bygstad, 2019). A robotok hasonlóan a humán munkaerőhöz, szervezetbe való belépésükkor egyedi azonosítót és jelszót kapnak. Betanításukat, melyhez programozói ismeretek nem szükségesek, az emberi munkaerő végzi (Osmundsen-Iden-Bygstad, 2019).

A szoftver robotok folyamatosan képesek dolgozni, gyorsan és pontosan hajtják végre a számukra kijelölt feladatokat, ezáltal redukálódik hibák száma, csökken a folyamatok átfutási ideje, továbbá nő a vállalat által nyújtott szolgáltatások minősége (Osmundsen-Iden-Bygstad, 2019). Természetesen az RPA bevezetése amellett, hogy számos előnnyel jár, kérdéseket is felvet a vezetés számára többek között a virtuális ágensek autonómiájának tekintetében. Jelen cikk célja annak a vizsgálata, hogy az emberi munkaerő milyen szerepet játszik a robotizált folyamatautomatizálás bevezetésében és működtetésében, melynek feltárásához kvalitatív dokumentumelemzést végeztem egy magyarországi szervezet RPA szabályzatán.

Abstract: In recent decades, Hungary, and then Serbia, have become very attractive investment destinations for many European investors as well as world investors. The processes of economic transformation and establishment of economic stability were completed much earlier in Hungary than in Serbia, so many foreign investors have chosen Hungary over Serbia as an investment destination. Currently, more than half of the world's largest transnational companies have been operating in Hungary for many years. On the other hand, significant investments in the Serbian economy began only after 2000, when democratic system of government was established, privatization of the public sector was started and when conditions for accelerated economic recovery were partially created. The implementation of measures aimed at improving the economic and investment environment, as well as the implementation of numerous investment incentives, soon led to the expected results. In 2012, Serbia was marked as a very attractive investment destination, one of the leading in the CEE region when it came to the attraction of production-oriented FDI and FDI creating new jobs.

The subject of this research is the most problematic factors for doing business of foreign investors and other companies in Hungary and Serbia, as host countries. The authors will analyze a group of 16 factors, identified by the WEF methodology (World Economic Forum): corruption, inadequate supply of infrastructure, inefficiency of the government bureaucracy, tax rates, tax regulations, policy instability, poor work ethic in national labor force, access to financing, inadequately educated workforce, inflation, restrictive labor regulations, crime and theft, foreign currency regulations, poor public health, government instability/coups and insufficient capacity to innovate.

The required data were collected using a desk method and secondary data sources, that is, the ten annual WCRs (World Competitiveness Report). Data processing was performed using econometric methodology in the field of analysis of variance and relevant conclusions about the most problematic factors for doing business activities of foreign investors and other companies in Hungary and Serbia from 2008 to 2018 were reached. The scientific contribution of this empirical study is reflected in the enrichment of scientific literature in the subject area, given that there is a modest number of empirical studies that have explored the same research problem. This empirical study also provides a significant practical contribution as the results obtained could be of benefit to economic policymakers, particularly those in charge of FDI incentive policies. The results can be used to improve the investment environment in Hungary and Serbia, solve problems of current foreign investors and stimulate additional FDI inflows.

Előadásunkban arra keressük a választ, hogy milyen tényezők befolyásolják ma Magyarországon a BAZ megyei, gazdaságilag elmaradottabb településein élők eladósodottságát, hitelfelvételét, valamint milyen kvantitatív modellek állíthatok fel az adósságok kialakulásának okaival, valamint bedőlésének karaktereivel kapcsolatban.

Előadásunk alapját a 2019-ben végzett kérdőíves kutatásunk adja, mely nem reprezentatív a teljes megye lakosságára, ugyanis adatfelvételünk során célzottan az alacsony jövedelemű, törékeny háztartásgazdálkodással jellemezhető családokra fókuszáltunk.

Előadásunkban kitérünk adataink bemutatására, azaz feltárjuk, hogy mennyire és milyen módon érintettek a háztartások az eladósodásban, valamint arra keressük a választ, hogy mik azok a tényezők melyek meghatározzák az eladósodottságot, milyen pénzügyi túlélési stratégiák modellezhetők és hol húzódik a formális banki szektorból való pénzügyi kirekesztettség határa az adataink alapján. Modellalkotásunk során elsősorban a Strukturális Egyenletek Modellezésére (SEM) támaszkodunk, mely módszerrel arra keressük a választ, hogy az alacsony jövedelmű családok gazdálkodásában, mely tényezők befolyásolják a különféle formális és informális hitelezési formák megjelenését, valamint milyen megküzdési stratégiák köthetők az adósságcsapdához, és mik lennének szükséges ahhoz, hogy a formális banki szektor szolgáltatásai újra elérhetővé váljanak az alacsony jövedelmű családok számára.

The relationship between economic development and the environment has been widely discussed in academia. Despite the common agreement that the economic development has an impact on the environment, there is still room for improvement in terms of finding the exact direction of the relationship. The aim of this paper is to build a model that can predict environmental performance based on socio-economic activity. In order to do so, data from the 28 Bulgarian regions for a period of seven years (2010-2016) is used. Environmental conditions are operationalized through CO2 emissions per square kilometer, generated household waste, the share of population connected with sewerage system and waste water treatment plants and combined into a single index that was later divided into three categories (high, low and medium performance). Starting with 13 variables covering both economic and social conditions the final model includes only four of them based on their correlation with the environmental index. The model manages to categorize the regions with an Area Under the Curve (AUC) score of 78.53% which can be considered as quite a satisfying result.

The aim of the paper is to examine the aspects of the financial stability and performance of the Czech commercial banks. Financial stability is often at the centre of banking sector policy debates. In spite of a higher attention of regulators and supervision bodies to financial stability and financial conglomerates, an important gap still exists in the empirical literature. Therefore, we examine the aspects of financial stability of the Czech commercial banks and their parent companies. The importance of this research is to find out which financial ratios are the most suitable for inclusion into the aggregate financial stability index for commercial banks. Based on this research, in the next paper, we will construct aggregate financial stability index for commercial banks. In this paper, we focus on several aspects of financial stability: the banking profitability, efficiency, liquidity, solvency and asset quality. For measurement of banking efficiency we use Data Envelopment Analysis (DEA). DEA is a linear programming method for the analysis of efficiency of organisations with multiple inputs and outputs. The profitability indicators measure the ability to absorb losses without any impact on capital and we will calculate return on assets and net interest margin. Liquidity ratios measure bank´s resilience to cash flow shocks. We calculate the liquid asset ratio and the net interbank position. The solvency ratios measure the bank´s ability to absorb sudden losses and are thus closest to the resilience to shocks. The exact form of the capital adequacy ratio is determined by legislation. The asset quality ratios are associated with potential risks to bank´s solvency. We use the share of non-performing loans in total gross loans and the share of loan loss provisions in total gross loans may also be used.

The purpose of our research is to explore and evaluate information channels that could be relevant to B2B market decision-makers in collecting information online.

With the development of information technology, business-to-consumer relationships have become much more complex due to the increase in indirect touchpoints. This process is more and more true for the B2B market. B2B relationships are much more complex than relationships between B2C market participants, as the two sides of the relationship are represented by multi-person teams.

The decision-makers of the B2B market increasingly believe in indirect touchpoint communication, with direct marketing communication being overshadowed today.

So the question is if B2B decision-makers believe in communication channels, which are difficult to control, how can companies influence them?

The question was answered by a case study based on in-depth interviews with decision-makers in the B2B sector.

The aim of paper is to present the level of respondents interest in the commune affairs. The results of the analyzes presented in this paper come from surveys conducted using a questionnaire survey among residents of rural communes in the West Pomeranian Voivodeship in Poland. After rejecting incomplete and/or illogical questionnaires, 2409 respondents were qualified for the analysis. The research results indicate the interest in local affairs is low. Verification of the existence of a relationship between the interest in the commune affairs (social capital component) and the sex of the respondents was verified. The research results indicate the diversity of interest in sex groups. This research is part of the assessment of an important factor of social capital, which is interest in local affairs, giving the opportunity to use the results in building civic society and local development strategies.

A 2007-2008-as válságot követően megnövekedett mind a monetáris politika szerepváltozásával, mind pedig a pénzügyi rendszer gazdaságban betöltött szerepével foglalkozó tanulmányok száma. A két tényező között fennálló kapcsolatról azonban kevés szó esett az elmúlt évtizedekben, pedig több szempontból is érdemes lenne ezt a kapcsolatot részletesen vizsgálni. A monetáris kondíciók változásának gazdaságba történő begyűrűzését jelentős mértékben befolyásolja a pénzügyi piacok fejlettsége, a pénzügyi közvetítés mélysége, valamint az adott ország bankrendszerének strukturális jellemzői. Egyrészt, egy fejletlen pénzügyi rendszer nagy valószínűséggel nem képes kellő hatékonysággal közvetíteni a jegybanki impulzusokat a megtakarítók és a hitelfelvevők felé. Másrészt, egy fejlett pénzügyi közvetítőrendszerrel rendelkező országban a transzmissziós mechanizmus hatása korlátozott azokra a hozamokra, melyek alakulását elsősorban a gazdasági szereplők megtakarítási-hitelfelvételi döntései befolyásolják. Többek között ez biztosítja, hogy a monetáris politika hosszú távon, közvetlen módon csak az inflációra tud hatni, míg a gazdaság növekedésére gyakorolt hatása csak korlátozott. Jelen tanulmányban a transzmissziós mechanizmus és a bankrendszer fejlettségének inflációra és gazdasági aktivitásra gyakorolt együttes hatását vizsgáljuk az OECD országok körében.

A márkák napjainkban a hagyományos pozitív társadalmi értékek (környezetvédelem, szegénység elleni küzdelem, stb.) mellett jóval megosztóbb szerepeket is felvállalnak, mi több, aktuális politikai és etikai kérdésekben is állást foglalnak. A tanulmány célja, hogy a CSR kommunikáció tipizálásán, illetve vállalatban betöltött szerepének bemutatásán túl rávilágítson egy olyan új jelenségre ezen a területen, mely 2018 előtt nem fordult elő, és amely hatással van az adott márka vagy vállalat fogyasztóinak magatartására és a közvéleményre is. Ezáltal befolyásolhatja a vállalatról vagy márkáról kialakított imázs vagy akár a nyereségességre is hatással lehet. Ez az új jelenség először néhány korábbi CSR kommunikációs kampányüzenet vizsgálatával kerül bemutatásra, majd ezt követően konkrétan a Coca-Cola idén nyáron hazánkban megjelent Love is Love kampánya kerül ismertetése, melynek megosztó üzenete nagy port kavart az itthoni fogyasztói körben. A fogyasztói vélemények és a kampány hatásának vizsgálata netnográfiás elemzés segítségével történt, mely bemutatja, hogy milyen reakciót váltott ki az üzenet a magyar fogyasztókból, ezáltal jól rávilágít arra, hogy miként kezd átalakulni a vállalatok társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos kommunikációja.

There are many factors that influence children's eating, and the role of parents is outstanding. During our research, we studied children's eating behaviour and were also interested in parents' attitudes towards their children's eating behaviour. In the course of our investigation, we used a part of the already validated questionnaire, DEBQ. Our sample was made up of primary school children and their parents. A total of 172 children and their parents completed the questionnaire. The results show that parents consider the child's nutritional characteristics differently than the child itself. We found that parents overestimate their children's self-control about delicious food.

Populism has recently become one of the most intensively scrutinised social and political phenomena within the academia, both in and outside of Europe. The heated debates that populism generates can be explained by the fact that it has emerged as a viable political platform in countries such as Hungary or Poland. Yet, populism is a thin concept. In order to enrich our understanding of populism, the paper aims at broadening this concept by focusing on its economic and political economy dimensions. The conceptualisation of economic populism is rather rare and even contradictory in the literature. In its original form it was understood as economic policies used for distributive purposes, resulting in dramatic cycles (Dornbusch and Edwards 1991). Most recent interpretations place institutional constraints in the spotlight (e.g., delegation), with the aim of retrieving the capacity to manipulate policy instruments to the people (Rodrik 2018). By critically reviewing the literature, the paper attempts to identify those factors and ideas that can help (re-)conceptualise economic populism in a non-contradictory way. Furthermore, the paper will elaborate on the causal mechanisms between economic and political populisms in order to clarify whether economic populism can trigger political populism.

In the past decade, individual and corporate financial literacy measurement methods went through substantial changes. To investigate factors contributing to financial literacy of both individuals and firms, scholars needed to reach out for new measurement methods other than the traditional knowledge tests widely used previously. This paper provides a synthesis of the most recent studies concerning both individual and corporate financial literacy regarding the dimensions of financial literacy and methods available for measuring and modelling financial literacy. The results highlight new emerging trends in the assessment: qualitative methods (e. g. interviews and case studies), for getting insight into very special segments of financial literacy, and more elaborate and complex models, such as OLS regression, bivariate and multivariate logit and probit models, which provide effective ways to get a deeper understanding of the interaction of factors forming and determining financial literacy both at the individual at corporate level. However, even though the toolkit of measuring financial literacy is getting richer and richer, the connection between the individual and firm-level models seem to be nonexistent. This paper proposes a measurement model with the help of which corporate financial literacy can be measured through the assessment of individuals and their relationship contributing to firm-level financial decisions.

Entrepreneurship is linked to economic growth, leads to the creation of new companies and jobs, opens up new markets and encourages new skills and abilities. Entrepreneurship has made economies more competitive and innovative, and in recent years these characteristics have been key to economic growth and development. Therefore, it is important to understand the nature, direction, institutional context and extent to which the relationship between entrepreneurship and economic growth can be generalized across countries.

The purpose of this article is therefore to get a closer understanding of the relationship between entrepreneurship and economic growth by systematically analysing available literature. To achieve this, a meta-analysis approach is adopted; this approach puts emphasis on results from multiple studies as opposed to results from a single study and based on that we know whether entrepreneurship positively or negatively affects economic growth.

The study compares the work in the literature according to the most important features of the articles, such as the applied definition of entrepreneurship, the range of countries involved in the analysis, the methodology used, the results obtained and the impact of the article on the scientific community.

Kis nyitott gazdaságok esetében a devizaárfolyam szabad lebegtetése során egy esetleges leértékelődés inflációs hatásait igyekeznek elkerülni a jegybankok a kamatpolitika alakításával. A menedékdevizák esetében azonban legalább ennyire fontos a kiugró felértékelődés elleni küzdelem. Recessziók idején a globális kockázatkerülési hajlam komoly tőkebeáramlással jár ezekbe az országokba, amelyet kamat-, nem konvencionális és árfolyamplafon-eszközök bevezetésével próbáltak mérsékelni az érintett jegybankok.

Munkánk során hat, Euro-zónán kívüli kis nyitott gazdaság devizájának volatilitását vizsgáltuk meg a nem konvencionális eszköztár bevezetésének és alkalmazásának tükrében, külön kitérve a svájci és cseh esetekre. Számításaink során Heckman szelekciós panel regressziót illesztettünk negyed éves adatokra 2007 és 2018 között, melynek eredményeképpen megállapíthattuk, hogy a nem konvencionális könnyítés a devizapiaci volatilitás fokozódásával járt.

A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy milyen kapcsolat figyelhető meg egy régió területi tőkéje és az ott működő családi vállalkozások között.

Bár a családi vállalkozások régóta jelen vannak Magyarországon, többségüket a rendszerváltás körül alapították, a családi vállalkozásokkal kapcsolatos kutatások az elmúlt években kezdődtek el intenzíven.

Ahhoz, hogy a családi vállalkozások és a területi tőke bizonyos elemei közötti kölcsönhatásról átfogó képet kapjunk, a tanulmány egyrészt a kutatási területek tudományos irodalmára, a korábbi kutatásokra épül. Másrészt két üzleti tanulmány kerül bemutatásra, amelyeknek alapját a családi vállalkozásokkal készített mélyinterjúk adják.

A vizsgált családi vállalkozások esetén még nem zajlott le a generációváltás. Az elemzett családi vállalkozások a Silver Divat és az Agro Profi Mezőgazdasági Szaktanácsadó és Könyvelőiroda. A kutatás eredményeképpen a tanulmány példát ad a területi tőke társadalmi és kulturális hatásaira a családi vállalkozásokra, valamint a családi vállalkozások növekvő erejére a területi tőkére vonatkozásban. A vállalati regionális szerepvállalás és a beágyazottság, valamint a területi tőke között erős kölcsönhatás mutatkozik.

Jelenleg drámai módon változó digitalizálódó társadalomban élünk, ahol minden és mindenki változáson esik át. Az Internet gyors fejlődése, elérhetősége, az okostelefonok elterjedése és széleskörű használata megváltoztatta a felhasználók magatartását és elvárásait. A jobb hálózatok, a lefedettség és a fejlett technológiák (3G, 4G / LTE, 5G) révén az adatfogyasztás az egész világon megnőtt. Az elmúlt évek globális digitális médiafogyasztás vezetője a szórakoztató szolgáltatások - az audió- és videó tartalom - forgalma, mely uralja az internetes adatfogyasztást.

A jelen ipari forradalma a digitalizáció, amely száguldva tört rá a teljes társadalomra és a gazdaságra. Az átalakulás már régóta zajlik, ám most intenzitása minden korábbinál erősebb, és a gazdaság minden szegmensét és iparágát érinti. Nem csak a változás mértéke, de a sebessége is meghatározó.

Nincs még egy olyan ágazat, amely az utóbbi években olyan gyors és domináns változásokon ment volna keresztül, mint a telekommunikáció. A telekommunikációs szektor folyamatos átalakulásának lehetünk tanúi: a felhasználói szokások, a technológiák, a szabályozási környezet, valamint számos egyéb peremfeltétel permanens változáson megy keresztül.

Egyrészről a hagyományos piacok telítettsége, a technológiai újítások rövid ciklusai, a felhasználók szokásainak változása és hűségének csökkenése jelentős kihívások elé állítják a szolgáltatókat.

Másrészről az "Over The Top" (OTT) digitális szolgáltatók elterjedésével - mint a WhatsApp, Netflix, Amazon, Apple TV, amelyek a távközlési szolgáltatók fizikai telekommunikációs infrastruktúráját használva nyújtják szolgáltatásaikat - a telekommunikáció hagyományos formája egyre jobban háttérbe szorul, a verseny erősödik, ami az inkumbens szolgáltatók bevételeinek stagnálásához vagy csökkenéséhez vezet.

Mindezen kihívások mellett a technológiai változásokkal való lépéstartás és a növekvő mobil adatforgalom iránti igény kielégítése érdekében a telekommunikációs infrastruktúra folyamatos fejlesztése szükséges. Ez számottevő folyamatos beruházások végrehajtását követeli meg a távközlési szolgáltatóktól, amely beruházásokat az OTT szolgáltatók versenye miatt nem képesek bevételszerzésre fordítani. A stagnáló bevételek és a folyamatosan magas beruházási igényeknek ez a kombinációja veszélyezteti az inkumbens telekommunikációs társaságok életképességét világszerte.

Hogyan reagáljon a telekommunikációs inkumbens iparág a digitális kihívások által okozott versenyre, amelynek elterjedése csökkenti a bevételeket és a profitot? Milyen marketing eszközöket vessen be a felhasználók szokásainak változásával és kapcsolat-tartási elvárásaival való lépéstartás érdekében. Mennyire jelentős a szociális média hatása, mint új marketing stratégiai terület újabb felhasználók megnyerésére, az értékesítés bővitésére? Vajon az inkumbens televiziós kábelszolgáltató jövője előrejelezhető és vajon a televíziós média-tartalom előállítása helyett a televízió szolgáltató infrastrukturális szolgáltatóvá válik?

Horváth József György, a Miskolci egyetem Phd hallgatója jelen cikkében az izraeli telekommunikációs piac egyik jelentős inkumbens szereplője - a HOT Telekom - piaci átalakulásának, digitális transzformációjának menetét, lépéseit vizsgálja. Az esettanulmányban bemutatásra kerül a különböző marketing stratégiai elemek alkalmazása a digitális kihívásokra való válaszként, majd azok kihatása a vállalat piaci részesedésére.

A Budapesti Corvinus Egyetemen uniós forrásból komoly oktatás módszertani fejlesztés zajlik. A megvalósult fejlesztések értékelésére alkalmazandó mérési módszer kidolgozása elengedhetetlen része a fejlesztési munkának. Kutatási területem az alapképzés összefoglalását jelentő féléves esettanulmányban - a Pénzügyi Számvitel Informatika 2. tárgy keretében megvalósult fejlesztés és annak értékelése. A tantárgy keretében számviteli, adózási, informatikai előtanulmányokra épülő komplex esettanulmányt alkalmazunk. A félév során alapbizonylat, analitika, főkönyv, beszámoló komplex rendszerét szimuláló, céges elszámolás kialakítását és lebonyolítását várjuk a hallgatóktól. A vizsgálat hipotézisei szerint az előtanulmányok elsajátítási szintje, a tanulási stílus illetve a gyakorlati ismertek jelentős hatást gyakorolnak a hallgatók tárgyal kapcsolatos értékelésére. Az elvégzett elméleti rendszerezés és a megismert hatékonyság értékelési módszerek alapján kialakítottam a kérdőívet amivel gyűjtöm az adatokat. A tárgy oktatása során felhasznált eszközökkel, módszerekkel kapcsolatos hallgatói visszajelzések elemzése segíthet a jövőbeli fejlesztési irányok kijelölésében és eredményesebbé teheti a törekvéseinket. Pillanatnyilag a Hallgatói véleményezési rendszerben a korábbi években a tárgyra kapott visszajelzések állnak rendelkezésre, ezek elemzése és a kialakított részletes adatgyűjtési mód bemutatása jelenlegi előadásom tárgya.

In a surplus economy, in the form of all its concrete achievements, producers/service providers/traders must continually strive to conquer the customer in order to make their product path to the consumer as smooth as possible. Spending on this, which results in only a very small utility for consumers, has steadily increased over time. In the case of services specific to the information economy, and more particularly intellectual property, the determining factor is the attention needed to consume and use them, as well as the competences essential for their acquisition. Personal services aimed directly at people they have always demanded great attention. However, with the customization of production and services, the intensification of direct interactions between people, and not least the virtualization of transactions, the need for attention to economic processes will necessarily increase. For producers of intangible assets, capturing the attention of consumers / clients is often the most important competitive factor. Not only is grasping customers 'attention decisive, but on the other hand, sellers' attention is also gaining in importance: attention, as a seller's "service", can be a significant source of value creation. ICT has also led to radical changes in methods aiming at attracting attention. The "stock exchange" of attention is the social public, that is and the Internet is, according to some researchers, a special global market for attention. Glory, excellence and prestige are manifestations of the attention accumulated. In this sense, attention has a function, similar to capital, value preservation, and enhancement, though it cannot be compared with the value preservation and accumulation mechanisms of money. The economics of attention today are only about raising questions, not formulating defensible thesis well enough. There is no doubt, however, that when analyzing the transaction space of the information economy, particular attention must be paid for attention (as such).

Family business researchers widely investigated the loss or the threatened loss of socio-emotional wealth. Other growing theme within entrepreneurship is the consequences of business failures affecting entrepreneurs. However these two fields rarely overlapped. Researchers agree that this intersection consist more duality caused by the emotional stock of the family and worth researching. The aim of this study was to explore different challenging events’ effects on the family entrepreneurs and to identify the factors that can determine the successfulness of the coping strategies.

In this study we present three case studies about family enterprises, which went through a challenging period and balanced between failure and success. We made depth interviews with 7 people, in some cases we could make longitudinal interviews (before and after the challenging situation) to get more complex picture about the coping process.

In two cases the main challenges rooted in familiness of the enterprises and in the third case the challenge came from external regulatory change. The two inner challenges were generated by succession and divorce between the two owners (copreneurship in crisis). We could observe both successful and unsuccessful coping strategies, but the common point was that all of them were strongly connected to the family.

the presentation aims to analyze the relationship that may exist between climate change and cereal yield in Morocco. In order to study this correlation between variables, we used the most common form of regression model which is the multiple linear regression model. There are two main uses of multiple linear regression model. The first one is to quantify the weight of impact that the independent variables had on the dependent variable. The second use is to predict not only the relationship that may found between variables but also their impacts. In our case, we have chosen temperature and precipitation as an independent variables and cereal yield as dependent variable.

A mezőgazdasági termelési folyamat költséghatékony és körkörös gazdasági alapelveknek való megfeleltetése ma már hangsúlyos elemként jelenik meg. A zéró hulladék termelés elvét, a primer nyersanyagok kiváltását a rendszer optimalizációjának alapvető elemeként kell, hogy kezeljük. Vizsgálataink célja az volt, hogy a mezőgazdasági termelésben a hígtrágya alapanyagként való felhasználásának lehetőségeit számba vegyük, valamint annak hatását feltárjuk a termelési rendszer további elemeire nézve.

A termék-előállítási folyamatok, a mezőgazdaságban is, a termelési „hurok”, azaz a cirkuláris koncepció megvalósítása lehet az optimalizáció alapja. A hígtrágya visszaforgatása, a termelés körkörös gazdasági alapelvek alkalmazásával való újra definiálása került a fókuszpontba vizsgálataink során.

A visegrádi országok specialitása a kilencvenes évek nagy részét felölelő tranzíciós folyamat, amelyben a teljes intézményrendszert át kellett alakítaniuk a piacgazdaság és a későbbi Európai Uniós csatlakozás kívánalmainak megfelelően. Az egykori keleti blokk többi országához viszonyítva képesek voltak megfelelni ennek. Mindeközben a korábbi rendszertől örökölt, illetve az átalakulás sokkja nyomán létrejövő államadósságot is menedzselniük kellett. Ez a példátlan, sokszor kormányzati ciklusokon átívelő konszolidációs feladat egyaránt szólhatott mind a napi működőképesség fenntartásáról mind a hosszú távú stratégiai célok eléréséről. Ilyen feltételek mellett fennálltak feszültségek az államadósság fenntarthatóságának megvalósulása esetében is. Az országok közös jellemzője, hogy a fiskális politika „húzd meg, ereszd meg” politikájának köszönhető a GDP ingadozása és a látszólag magas növekedési potenciál. Ezek a hasonlóságok és az esetleges különbségek kirajzolása is a célja a tanulmánynak, így kiemelem az országok azon sajátos gazdaságpolitikai helyzetét, amely a jelenlegi fiskális keretrendszer kialakulására hatással volt. A keretrendszer időbeli alakulását összegzem, melyben nemcsak a szabályok, hanem a független fiskális intézmények kialakítására is kitérek.

This study aims to propose a combined Structural Equation Modeling (SEM) - Artificial Neural Network (ANN) methodology, for assessing the multidimensional perceived risk factors impacting mobile money adoption services in the context of Togolese financial services. This research proposed determinants such as privacy risk, time risk, security risk, and perceived cost. The data collected from both mobile money users and potential users were analyzed using SEM, and ANN approaches.

The results of SEM showed that privacy risk perceived, security risk perceived, and cost perceived exercised significant effect on the aggregate perception of risk for mobile money acceptance and usage. The SEM results were taken as inputs for the ANN approach. The results of ANN emphasized that perceived privacy risk is the most critical determinants for mobile money adoption amongst the respondents.

The main outcomes of this study revealed that the application of two-step SEM–ANN approach offers two significant advantage: First, it allows additional verification of the results derived from the SEM analysis. Second, this approach enables apprehending not only linear but also complex nonlinear relationships between antecedents and dependent constructs, particularly measuring of relative influence of each predictor.

The outcome of the integrated approach is projected to guide the decision and policy-makers for easy evaluation of the various type of risk affecting consumer for choosing mobile money services in the digitalization of the financial services.

A nagyvállalatok üzleti stratégiáihoz kapcsolódóan meglehetősen nagyszámú és jól kiforrott szakirodalom áll rendelkezésünkre. A kis- és középvállalkozások stratégiai jellemzőire vonatkozóan ez még nem mondható el, és még inkább igaz ez a társadalmi vállalkozásokra. Utóbbi szervezetek elsősorban a társadalom érdekét kívánják szolgálni, miközben pénzügyi fenntarthatóságra is törekednek. A piaci versenyképesség fenntartása érdekében követett stratégiájuk szervezeti szempontból jellemzően egyszerűbb, üzleti modelljük alapján sokszor bonyolult szempontok alapján körvonalazódik. A tanulmány az irodalomfeldolgozás és vezetői interjúk módszertanát alkalmazva ezeket a szempontokat azonosítja és rendszerezi, hogy hiánypótló jelleggel kijelölje a társadalmi vállalkozások esetében releváns üzleti stratégiákat, úgy, mint a piaci, technológiai, fenntarthatósági és vállalkozói orientációk.

Understanding territorial processes has come to the focus of relevant enquiries in the past few decades but it is especially important in the case of less favoured areas. In the particular research project presented here the major factors of endogenous development and their presence in the regions of Visegrad countries – Poland, Czechia, Slovakia, Hungary – have been investigated.

The theory of endogenous development, namely the utilization of the given resources, has become the focus of many empirical analyses and it means the framework of quantitative analysis. The main aim of the paper is the examination and explanation of the effects of each capitals on development.

A model is proposed that explains development, and includes latent variables symbolising the forms of capital. Then the model is further examined using a partial least squares path analysis. This shows and helps to understand the connections between the various forms of capital, although the model is only valid in a Visegrad context.

The methodology of the paper means that research questions were tried to be answered based on the latest statistical indicators, i.e. the Eurostat database and the national databases of the Visegrad countries. In the abovementioned countries 115 NUTS3 regions can be found, so this array of territories serves as the framework for the quantitative analysis. The territorial units are compared to multivariate analysis, so the accumulation of various forms of capitals has been analysed by PLS path analysis. With the help of the method, a simultaneous factor and regression analysis is run, enabling the analysis of the direct and indirect effects among the latent variables. It helps to highlight the effects of capitals on each of these.

Economic research has always applied both quantitative and qualitative methods ever since it came into being. However, the emphasis and the dynamics of interaction between these methods have been constantly changing, following the dominant philosophical approach in social and economic sciences. From time to time either quantitative or qualitative perspectives became more accepted meanwhile few attempts were made to truly join and reconcile their results. In this study I show some good examples of application of quantitative and qualitative methods together while exploring opportunities and possible scientific advancement in their joint usage.

This paper explores the possibility of applying the IFRS 9 by the listed firms in Jordan on Islamic Sukuk, concentrating on the problem of Sukuk classification. Employing the methodology of semi-structured interviews in the Arabic language with Islamic accounting and IFRS's experts from Jordan. The article concluded that listed companies in Jordan could generally classify the Sukuk under as follow: the assets based Sukuk can be classified under IFRS’s using the equity methods as IAS 28 and listed firms shall justify that treatment according to the IFRS’s conceptual framework. The other option is, according to IFRS 9 as financial assets by fair value through other comprehensive income. Debt-based Sukuk are classified only under amortised cost since they are not tradable. The value of the study by providing solutions to the mentioned problems will increase the willingness to invest in Islamic sukuk and advance its market in Jordan.

This text focuses on the changes of Polish foreign trade in commodities during period 2004-2017. Poland’s membership in the European Union is accompanied by the intensification of Polish exports with other EU Member States as well as with the rest of the world. Consequently, in the Polish trade balance recently noticeable deficit has been substituted by the slight surplus. It has been possible due to visible surplus in trade with other EU Member States. However, the commodity structure of Polish exports has been changing rather slowly. Still high technology manufactures do not play important role and the Polish exports is rather based on agro-forest based products and on low or medium technology manufacturers.

Research in trade measured by value-added is a new form of analysing international trade. They reach the end of the first decade of the 21st century. It is not only a new approach but also important to empirical research in international economic cooperation, since analysing trade in value added differs substantially from analysing trade value measured by gross value.

Domestic value added (DVA) share of gross exports, is defined as domestic value added in gross exports, as a percentage of total gross exports. It is a "DVA intensity measure" and reflects how much value added, generated anywhere in the domestic economy, is embodied per unit of total gross exports.

In the United States and Japan DVA account for about 85-90% of gross exports and these two countries are leaders among developed economies. The similar domestic value added share of gross exports characterize suppliers of raw materials such as: Australia, Norway, Argentina, Chile, Brazil, Kazakhstan, Russia and Saudi Arabia. In the United Kingdom the share fluctuates around 82-85% and in countries such as: Germany, France, Italy and Spain around 75-80%. In some newly industrialized countries the domestic value added share is similar to this in Germany – for example in India and China – or much lower like in Mexico (about 65%).

The percentage content of domestic value added in NMS gross exports varies. In the period 2000–2015, the highest percentage content was 82.1% (Lithuania, 2003) and the lowest percentage content was 48.5% (Hungary, 2000). Therefore, groups of countries with different average percentage content of domestic value added in gross exports in the years 2000–2015 can be identified. The first group is made up of countries where this percentage content exceeds 70% (Latvia, Poland, Romania). The second group includes: Bulgaria, Czechia, Estonia, Lithuania and Slovenia, whose average content of domestic value added in gross exports in the years 2000–2015 is less than 70% but higher than 60%. The third group consists of countries where the average content of domestic value added in gross exports in the years 2000–2015 did not exceed 60% (Hungary and the Slovak Republic). Thus, some new EU Member States are similar to Germany or China, the other rather to Mexico.

HÁTTÉR: A technika fejlődésével lehetővé vált, hogy térben eltérő helyen lévő orvosok a betegek egyes egészségügyi adatait, kórtörténetét, korábbi – különböző helyen és időben készült – leleteit megismerjék és ezek birtokában nyújtsanak magas szintű egészségügyi szolgáltatást. Magyarországon az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér használatának bevezetése és alkalmazása lehetőséget teremthet az előbbiek gyakorlati megvalósítására.

Az adattárolás- és adatkezelés fejlődése:

A fejlődés főbb lépései: kézzel (1), majd géppel (2) írt egészségügyi dokumentáció; finanszírozási adattovábbítási rendszerek (3); az előbbiekbe adatokat szolgáltató ügyviteli rendszerek, melyek már pl. diagnosztikai vizsgálatok rendelését és a leletek kezelését is lehetővé teszik (4); távolsági orvosi feladatellátások (pl. teleradiológia, telepatológia) (5); Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, amely – a jövőre vonatkozóan – az újonnan keletkezett egészségügyi adatokat országos szinten tárolja, és hozzáférést biztosít a beteg kezelőorvosa részére (részben a beteg által szabályozott jogosultságok függvényében) (6); okoseszközök segítségével élettani- és életmód-paraméterek követése, elemzése, visszajelzése (7)

CÉLOK: Az előadás célja az egészségügy digitalizációjában rejlő egyes lehetőségek bemutatása, kitérve az ezekkel kapcsolatos kockázatokra, veszélyekre is.

LEHETŐSÉGEK a digitalizációval érintett főbb területeken:

1. a korábbi beteg-életút (egészségügyi élettörténet) kezelési, diagnosztikai, kórházi adatainak elérése a kezelőorvos által

2. leletek, laborértékek, más paramétereinek automatikus követése és trendszerű ábrázolása, hosszabb távon mesterséges intelligencia (MI) alapú felhasználása

3. az előbbiek további fejlesztésével a holisztikus szemléletű orvosi kezeléshez – vezetői információs rendszerhez hasonló – elektronikus felület alkotható meg

4. távdiagnosztika, távkezelés, távkonzultáció, teleradiológia, telepatológia, a digitalizáció alkalmazása kuratív beavatkozásoknál (távsebészet, az előbbiek robotizációja (pl. robotsebészet))

5. egyedi terápiák, genetikai információk segítségével személyre szabott gyógyítás

6. egészségügy-finanszírozás (a jelenleg is elektronikus adatjelentésen alapuló finanszírozási adatokhoz képest jóval összetettebb finanszírozási rendszerek is működtethetőek)

7. online élettani paraméterkövetés és folyamatos életmód-visszajelzés (amely működhet az ellátórendszertől, orvostól, egészségbiztosítástól függetlenül is)

8. automatikus minőségbiztosítási célú eseményrögzítés (pl. műtét), táv-ellenőrzés (pl. egészségügyi hatóságok részéről), berendezések automatikus adatküldése (pl. sterilizáló berendezés, lélegeztetőgép, stb.)

9. az előbbiek felhasználásával kutatások végzése, automatikus adatgyűjtések kutatáshoz (részben automatizált kutatások)

10. egészségügyi képzés fejlesztése, oktatásfejlesztés, távoktatás, elektronikus tananyagok

11. MI alapú döntéstámogatás az orvosok részére

VESZÉLYEK ÉS KOCKÁZATOK: Az egyik legnagyobb veszély az előbbi lehetőségek felhasználásában az így keletkezett adatok további sorsában rejlik. Ezek az adatok már oly mértékben leképezik az egyén „egészségügyi mintázatát”, hogy illetéktelen kezekbe kerülve nagy károkat okozhatnak számára. Ilyen esetben más adatbázisokkal (pl. közösségi hálózatok, ügyviteli rendszerek, helyadatok, telekommunikációs adatok, stb.) összekötve a megszerzett adatokat, a személyiség jelentős részben leképezhetővé válik, amely számos illegális cselekményre használható fel.

Az előbbiekkel összefüggő néhány veszély:

1. az adatok ismeretében az emberek befolyásolása – tudtuk nélkül

2. távvezérléssel, automatizálással, MI-befolyásolással elkövethető új bűncselekmények jelenhetek meg

3. visszaélés egyes adatokkal, adathalmazokkal (pl. zsarolás)

4. üzleti célú visszaélések (az információk birtokában megismerhetőek az „ügyfél gyenge pontjai”, amely szolgáltatás- és termékértékesítésnél az eladót előnyhöz juttatják)

5. emberi jogok sérelmének veszélye: számos csoportképzési lehetőség nyílik meg, ezáltal a diszkrimináció kérdése is előtérbe kerülhet

6. genetikai adatokkal visszaélés lehetősége

7. az orvosi tevékenységbe vetett bizalom megrendülésének veszélye

8. az egészségbiztosítási (különös figyelemmel a magánbiztosításokra) rendszer diszfunkciójának veszélye (pl. a biztosító és az egyén viszonyának egyenlőtlensége olyan helyzetben, amikor biztosító „szinte mindent” tud a beteg egészségi állapotáról)

9. egészségügyi források allokációjának befolyásolása egyes csoportok számára

10. az egészségügyi és más személyes adatok megismerése folytán a munkaadók, más partneri viszonyban állók (elektronikusan szolgáltatók), telekommunikációs és közösségi média vállalkozások adathasználatában, adattovábbításában rejlő veszélyek

11. kiskorúak, cselekvőképességükben korlátozottak helyetti döntések problémái

12. számos döntési lehetőség kikerül az egyén kezéből; nőhet a kiszolgáltatottság a „nagy rendszerek” irányába

13. az egyén magánszférája jelentősen szűkül (vagy legalább is mások kezébe kerül), a magántitok intézménye átalakul (a mai formájában akár meg is szűnhet)

14. globális visszaélések lehetősége megnyílik (pl. tiltott kísérletek, egyes csoportok hátrányba hozása, rajtuk – akár tudtuk nélkül – kísérletek végzése, stb.)

15. nem lesz „tiszta lap”: minden korábbi egészségügyi előtörténet ismert marad (ez lehet hátrányos is: pl. biztosítási ügyleteknél) – „az internet nem felejt”

JAVASLATOK: A digitalizációban rejlő lehetőségek a technika fejlődésével párhuzamosan – véleményem szerint döntéshozói akarattól részben függetlenül – az egészségügyben is előbb-utóbb valósággá válnak. Ez optimális esetben eredményezheti az egészségtudatosság és a gyógyító munka hatékonyságának növekedését, amely a lakosság egészségi állapotának javulásához (népegészségügyi cél megvalósulásához) vezethet. Ezzel párhuzamosan a veszélyek is valósággá válhatnak, azonban tényleges bekövetkezésük véleményem szerint jelentős részben elhárítható, ill. mérsékelhető. Ennek eszköze lehet:

I. az igen magas szintű adatvédelem és az ehhez kapcsolód alapjog rögzítése (melynek megsértése az egyik legsúlyosabban szankcionált bűncselekmény)

II. a legmagasabb szinten garantált választási jogok: nem kötelező egyes szolgáltatások igénybevétele, rendszerek használata, adatok átadása, stb.

III. offline fejlesztések (pl. az egészségügyi paramétereket követő eszköz működhet elszigetelten is)

IV. az adatokból kirajzolódó egészségügyi/személyiségprofil legmagasabb fokának meghatározásához való jog (azaz bárki korlátozhassa, hogy róla – bárhol, bárki által – legfeljebb milyen integráltsági fokú adatok legyenek tárolhatóak, kezelhetőek, továbbadhatóak, stb. - és e rendelkezése közhiteles nyilvántartásban legyen rögzített), tágabb értelemben a digitális alapjogok megalkotása (pl. jog a digitális szabadsághoz: a digitális térben részvétel mértékének meghatározásához; jog az egyéni/offline üzemmódhoz; jog a megfigyelésmentes terek használatához, rögzítésmentes vizsgálatokhoz; digitális újrakezdéshez való jog)

Industry 4.0 (I4.0) has become one of the most fashionable management buzzwords in recent years. However, the phenomenon has remained controversial: although I4.0 minded development efforts dominates the manufacturing industry (among large companies), the deployment of I4.0 related technologies is moderate.

In the first part of our research, we propose an I4.0 framework. Our framework integrates the dimensions emerging in the scientific discourse in I4.0, e.g. type of innovation supported, technologies, applications, design principles, etc. The choices in these dimensions define the I4.0 path of a company. The proposed framework also provides an overview of the crucial changes at company level by integrating the strategy-technology-organization approach into the framework.

Due to the moderate use of technologies throughout the manufacturing sector, we have chosen the case study methodology. In the empirical part of our research, we examined the adaptation of I4.0 in Hungarian manufacturing plants using the analytical framework.

Our main conclusion is that plants approach I4.0 as process innovation. Even having the same approach, they differ in the applied technologies. While disruptive and revolutionary nature of I4.0 has been emphasized, our results highlight an adjustment in STO issues.

A versenyképesség javítása hosszú ideje dominálja a gazdasági döntéshozók diskurzusát. Kutatásunkban a versenyképesség sokrétű értelmezési lehetőségei közül a mikrogazdasági versenyképességre fókuszálunk. Úgy véljük, hogy olyan aktuális kihívásokkal jellemezhető kontextusban, mint munkaerőhiány, ütemes béremelkedés stb. tényleges nagy figyelmet érdemel a versenyképesség. Annál is inkább, mivel eredményeként várható a vállalati termelékenységnövelés, amely alapja a társadalmi jólétnek és a sokszor előkerülő felzárkózásnak.

A VKK kutatói szerint a „vállalati versenyképesség abban áll, hogy a társadalmi normák betartásával úgy kínáljanak termékeket a fogyasztóknak, hogy azok hajlandók legyenek ezekért a versenytársakénál nagyobb jövedelmezőséget biztosító árat kifizetni.” A vállalati versenyképességet a vállalati versenyképességi index méri az alkalmazkodás, a működés és az eredményesség mentén.

Kutatásunkban a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Versenyképesség Kutató Központ 6. vállalati felmérésének eredményei alapján mutatjuk be a hazai vállalatok versenyképességi indexét. A 6. forduló adatgyűjtése a 2019-es évre esik. A felmérésben több mint 230 vállalat vett részt. Kutatásunkban kitérünk a vállalatok versenyképességben tapasztalt eltérések mögötti tényezőkre is.

A munkáltatói márka (employer brand) viszonylag új keletű kifejezés Magyarországon, célja lényegében az új munkaerő megszerzése és a jelenlegi munkatársak megtartása. Az employer brand fogalmát Simon Barrow és Tim Ambler szerzőpáros alkotta meg 1996-ban, szerintük a munkáltatói márka legfőbb szerepe, hogy biztosítson egy összefüggő keretet a menedzsment számára, leegyszerűsítse a folyamatokat és koncentráljon a prioritásokra, növelje a termelékenységet, javítsa, illetve fejlessze a toborzást, megtartást és elköteleződést.

Szinte közhelyes megállapításnak tűnik már, hogy az utóbbi években Magyarországon a legtöbb szervezet munkaerőhiánnyal küzd, ezért újabb és átgondoltabb akciókra van szükség a tehetségek megtartásához. Kutatásunk során megvizsgáltuk, hogy a Csongrád megyei fiatalok hogyan vélekednek a megyében található foglalkoztatókról. Mitől vonzó egy munkáltató? Milyen tényezők játszanak szerepet az elhelyezkedésükben? Elképzelhető-e, hogy vonzónak találnak egy egyetemet, vagy más állami és önkormányzati szervezetet? Ha elköltöznének a megyéből, azt miért tennék?

To get free of single-product economy, industrial export promotion is an inevitable necessity for countries. So, one of required measures for export promotion is to identify factors affecting export. Export is affected by governance indirectly through productivity, competitiveness and foreign direct investment. In the present paper using panel data approach, the role played by economic and non-economic factors affecting industrial export of 24 selected countries during the period of 1998-2016 was studied. To this purpose, industrial export as a function of three variables of real exchange rate, inflation rate and gross domestic product were considered as economic factors and average good governance indices introduced by World Bank as a non-economic variable. The results obtained from estimating this model indicate that industrial export in these countries primarily depends on good governance indices, so to promote export it should be tried to address effective function obstacles of good governance indices.

The nowadays immense stock market capitalization and the current tendency of contagion of economic crises determine a high degree of exposure of stock market investments, as large sums of money can evaporate within minutes, even seconds. Within this current context, a correct estimation of the risk associated with stock market investments constitutes a matter of high concern, a real challenge for the financial system, especially during turbulent times. Incorrect estimation of risk determines irrational exposure which can determine major losses, eventually deriving in market instability. Generally, volatility-based estimation models have certain hypothesis assuming the normality of the assets’ returns series. However, recent researches suggest the fact that currently, the returns series no longer display Gaussian distributions, having rather characteristics of Asymmetric Exponential Distributions. The present paper aims to analyze the shifts occurring in the returns series distributions characteristics when the market moves from normal functioning conditions to turbulent periods. From a statistical point of view, rapid successive alternations of relative calm and turbulence should be characterized by heavy tails in the returns series. For such distributions, variance and semi-variance based models become irrelevant. Such methodological issues influence the accuracy degree of risk estimation models, dramatically affecting the results provided by these models. In this respect, the paper tries to determine whether in reality, within stock market crash periods, there are significant differences from the calm functioning periods, in terms of the distribution of returns series.

Napjaink uralkodó globális megatrendje, a digitalizáció figyelemre méltó megoldásokkal kívánja az emberiség életét megkönnyíteni. Ezek közül is kiemelkednek az önvezető autók, amelyeket a szakirodalom a radikális innovációk közé sorol, utalva arra, hogy az önvezető autók tömeges elterjedése nemcsak az emberiség mindennapi életét, de – többek között – a városok szerkezetét és a közlekedés számos jellemzőjét is gyökeresen megváltoztatja. Az önvezető autók fejlesztése az utolsó tesztfázisban van: jelenleg már 76 város közútjain, az utcai forgalomban végzik a technológia utolsó simításait. E radikális innováció azonban megosztja a közvéleményt, aminek leginkább az az oka, hogy az önvezető járművek a megbízhatóságukon túl számos – társadalmi, etikai, környezeti és gazdasági – kérdést vetnek fel, amelyekre jelenleg még nincsenek válaszok. Az előadás célja, hogy feltárja e témakör leginkább vitatott kihívásait, amelyek jelenlegi ismereteink szerint extrém módon fogják felforgatni minden civilizációban élő ember napi életvitelét. Az önvezető autók kérdéskörét a felelősségteljes innováció keretrendszerébe ágyazzuk, amelynek segítségével a feltárt kihívások kezelhetők.

State-owned export credit agencies (ECAs) can be considered as nonprofit organizations that their mission is to support exporters against the economic, political, and commercial risks that can result to non-payment by the foreign buyers especially in non-marketable areas. The main aim of state-owned ECAs is to increase the coverage of export credits in their countries. According to this goal, effective decision making in ECAs is kind of a complex concept like other nonprofit organizations. However, to work more productive and have the facilities to give society more services, these organizations may need to consider both their effectiveness and ability to meet exporter’s needs regarding credits at the same time in their decision-making approach. Besides this, there are some critical limitations and challenges in the way of decision-makers in these organizations like resource limitations, unstable environments, political and economic issues, governmental laws, administrative bureaucracy and so on. As a result, in this study, the author uses the previous researches on decision making in nonprofit organizations and considering the ECAs' special limitations and characteristics to show how decision making in these organizations can be more effective.

Healthcare is a sector in crisis where everyone is a potential – and mostly involuntary – customer. For delivering quality healthcare, not only clinical, but business-related and interpersonal competences are needed. Although patient-centeredness and the emerging concept of e-patients would require patients’ preferences being used to guide decisions in service delivery, their role usually remains limited to providing information. Our ongoing research – with results from a series of in-depth interviews and a comprehensive questionnaire on patient-reported attitudes, outcomes and experiences to be launched in the near future – focuses on how care delivered to diabetes patients’ could be improved in a co-creation process.

The growth of the world's population will lead to an increase in demand for agricultural commodities, but the sector – in its present shape – has limited opportunities for growth. Moreover, the widespread of industrialized agriculture in the 20th century resulted in many harmful environmental impacts, including the excessive use of inputs. It is, however, encouraging that the benefits of digitalization, the fourth industrial revolution, the increasing automation, and the robotics are reaching agriculture, too. Forecasts projects that agriculture will be one of the areas where the greatest technological change is expected to happen.

Sustainable agricultural production preserves natural resources, enables technologically appropriate, economically efficient and socially acceptable development. The aim of sustainable agriculture is farming that combines environmental sustainability and effectiveness of farm production. The recent development of agricultural digitalization supports this sustainability. The technological revolution of the agricultural sector can make a great contribution to reduce the harmful impacts of farming on environment and climate, to avoid the excessive use of inputs and to preserve the condition of soils. It also enables the agriculture to meet the European Union's horizontal environmental objectives which thus appear even in the Common Agricultural Policy.

Overall, the importance of the digitalization of agriculture is emerging in the European Union and Hungary as well. The recent adoption of the Hungarian Digital Agricultural Strategy aims to promote the digitalization of Hungarian agriculture. Present study is a literature review about how the digital development, the advent of the Fourth Industrial Revolution in agriculture, and the spread of precision farming can improve the environmental impacts (footprint) of the sector, and whether the potential for such an improvement may play a role in the faster spread of digital solutions within the European Union and Hungary.

Climate Change is a global phenomenon which has geographically varying impacts. To fulfill Hungary’s climate obligations and implement effective adaptation practices, we need to understand the working mechanism of climate change in smaller territorial units. Regional differentiating is of paramount importance in regional strategy making.

As part of an on-going research which aims to identify the local impacts of climate change and the local answers against it, this paper is analysing the local properties and opportunities of the case study of Sarkad LAU 1 region. Sarkad region is one of the most underdeveloped yet one of the richest areas in natural resources like biodiversity, landscape, and cultural heritage. This duality highlights the need to act against the negative outcomes of climate change. The local main climate effects of climate change are indicated by using the cartograms of the National Adaptation and Geoinformation System database. It is crucial to identify the local vulnerability in order to take effective measurements promoting adaptivity and mitigation.

As a result of the research, the unique properties of the LAU 1 region the ways of adaptation in connection with climate change are indicated.

This article analyses the Artificial Intelligence as technology innovation and digital innovation how does it influence food and beverage industry development in China. Nowadays innovation is a key factor for economic development, especially for the food and beverage industry in China. The companies have been always looking for new ways to reach and serve customers with the lowest cost. Many companies including food and beverage companies are starting to use innovative technology-AI to achieve better customer service, more efficient supply chain management and to get the maximum profits in the business. The biggest advantage of the application of AI is to reduce the human errors and the automated process would bring more quality to the product. In the near future, I believe AI could reshape the industry and this new technology (AI) could take the business prospect to the next level. However, there are also some limitations of AI. The main limitation is that it learned from given data. There is no other way that knowledge can be integrated, unlike human learning. It means that if there is some inaccuracies in the data then the result would be changed. The other limitation is that AI is also a matching learning process for customers. They are lack of understanding of the state-of-the-art systems, it takes time for them to fully accept it. For companies, cost is always a key consideration with procuring AI technologies. Due to lack of technology knowledge, businesses are unfamiliar with AI often have to overspend money on it. Smart technologies, such as AI can be very expensive which contains training cost and further repairing and ongoing maintenance.

According to ancient Chinese, “Illness enters through the mouth”. Eating and drinking healthy have become important needs for customers since many diseases have occurred due to unhygienic and unsafe food in our daily life. However, AI in the food and beverage industry holds a massive opportunity to deliver better customer experiences, such as checking food ingredients by image recognition, predicting the sales cycle through historical data, understanding customers by monitoring consumers’ emotions over social media networks, using natural language processing and data analytics, forecasting inventories through AI-power algorithms, improving supply chain through logistics, predictive analytics, and also transparency and sorting for quality check by using a sensor-based optical sorting technique which is powered by machine learning. Artificial Intelligence (AI) is a process of making intelligent machines that work and react like humans. Thus, robot chefs and waiters have been invented to replace humans. The company believes robots can decrease the cost in the long-run by being faster, reliable and more efficient. Besides, drones may replace human workers in food delivery in China, it has been testing by a Chinese company Ele.me.

Korunk globális társadalmi-gazdasági változásai mellett az éghajlatváltozás jelenti az egyik legnagyobb kihívást a városok számára. Egyre gyakrabban megfigyelhető, hogy a lakosság számának és összetételének, a helyi vállalkozások működési feltételeinek változása mellett, olyan jelenségekkel is szembe kell nézniük, mint az gyakoribbá váló extrém időjárású - pl. hőhullámok, viharok, aszályok, bel- és villámárvizek - napok számának növekedése. Mindennek ellenére kevesen rendelkeznek olyan stratégiával, mely a 21. század legnagyobb kihívásaira integráltan készítené fel az érintetteket, beleértve azok vezetőit, lakosait, gazdasági szereplőit. Az ellenálló város koncepció ezen kíván változtatni, célja, hogy egy társadalom-gazdaság-környezet rendszerek együttes megközelítésén, helyi adottságokon alapuló fejlesztési irányvonalat jelöljön ki.

Egy ellenálló város stratégiájának megalkotása meglehetősen bonyolult folyamat, mely holisztikus szemléletet igényel, az egyes területek rendszerének, összefüggéseinek és kockázatainak ismeretét és megértését feltételezi, mely sok esetben a releváns adatok hiánya miatt nehezíti meg a szakemberek feladatát. A klímaváltozásra való felkészülés, a hatékony adaptáció alapja tehát sok esetben az adatok számának és minőségének kérdése, melyben a digitalizáció és az IoT (Internet of Things) megoldások sokféle lehetőségeket kínálhatnak. A kutatás fő célja azon informatikai működő vagy kísérleti fázisban lévő gyakorlatok összegyűjtése és eredményeinek szintetizálása, melyek képesek segíteni az ellenálló város koncepció gyakorlatba ültetését.

A belső migráció jelentős hatással van az érintett térségek társadalmi-gazdasági fejlődésére, legyen az kibocsátó, vagy bevándorló térség. Az el- és bevándorlás befolyásolja a teljes helyi társadalom jövőbeli funkcióit, viszonyait. A népességvesztés képes átalakítani a térség demográfiai arculatát, a korszerkezet alakulása gyakran az elöregedés kedvezőtlen változását vetíti előre.

Tanulmányunkban arra helyezzük a hangsúlyt, hogy az elvándorlás és bevándorlás milyen hatással volt a társadalmi-gazdasági mutatókra azokban a magyarországi megyékben, ahol ez tartósan fennálló folyamat. A tartósan népességvesztő– Borsod-Abaúj Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg - megyékben megvizsgáljuk, hová vándorolnak el a lakosok, és népességvonzó – Győr-Moson-Sopron, Pest - megyékben pedig azt, hogy jellemzően honnan érkeznek. Az elvándorlással leginkább sújtott megyék demográfiai jellemzői jelentős eltérést mutatnak a pozitív vándorlási egyenlegű megyék jellemzőitől, azonban az elvándorlással sújtott területek sem alkotnak homogén csoportot, ahogyan a befogadó megyék sem mutatnak egységes képet.

A tanulmányban idősoros adatokra támaszkodva követjük nyomon a vizsgált megyékben a belföldi vándorlás számának alakulását 2000 és 2017 között. A változás nem csak a korszerkezet változásában nyilvánul meg, hanem az élet más területein is, úgy, mint az egy főre jutó jövedelem, a születési ráta és a születéskor várható élettartam. Az öt megyére vonatkozóan a népességszám jövőbeni alakulását is előrevetítjük.

Financial problems, crisis, and conflicts between the actors of health care are global phenomenon. In a networked society, the digitalization of information and communication is changing the way people communicate and cooperate; it provides opportunities for solving old problems in a new way, for optimizing communication processes, for changing old roles and hierarchies, and for improving the efficiency and quality of health care. Our research aims at finding out whether these effects are perceptible in the relationship between the two main players of health care: doctors and patients, in a Hungarian setting.

Our qualitative research is based on focus group- and in-depth interviews. According to our findings, the culture of health care is highly authoritarian, and essential elements of the safety culture are missing in the practice of highly risky medical procedures; both in the relationship among doctors at different hierarchical levels and between doctors and patients two-way communication is severely limited. Some members of the medical community are characterized by extreme burnout, and all of them are overloaded. Doctors believe that they have the knowledge to make the right decisions, responsibility is theirs, and they see Internet use of patients mainly as gathering misinformation and developing hypochondria. Patients are very empathetic in accepting the autocratic atmosphere, the impersonal treatment and the lack of time shown explicitly - so the potentials of digitalization yet remains untapped.

In Romania, large companies, most of them multinationals, have made significant progress in integrating the concept of social responsibility into their practices, and implicitly in annual sustainability reports. The main purpose of this paper is to present the progress made in the activity of reporting economic, social and environmental protection activities, in line with the application of the European Directive 2014/95/EU. The sample consisted of the companies listed on the Bucharest Stock Exchange in the energy and oil industry and the data were taken from the annual sustainability reports published by them for 2017 and 2018. The results of the study were that the companies complied with the legal requirements at preparing the reports, but presented them in their own manner, which led to the uncertainties and made the data comparability process more difficult.

In this article, we propose deprivation measure for the EU in order to improve the measurement performance of existing deprivation index. This paper emphasizes that deprivation index could be more adequate in both conceptually and empirically to capture poverty more realistically. So that aim of this paper is to improve the measurement performance of deprivation index and compare the indices which are not necessarily needed anymore to define deprivation. Basis of Our calculation is the SILC database.

Deprivation is a wider topic than poverty itself deeply. Because the concept includes monetary, socially exclusion and living condition issues aspects which prevents people to access to their desired way of life. The indicators of deprivation index differ from country to country due to the different issues and political effects. The suggested method can be used as an indicator to identify a target population who are worst off within that target population.

The currently still active age group (aged 50–64) faces a number of difficulties with the approaching retirement age, as their ability to work and adapt quickly to changing situations are constantly losing their effectiveness. With this, of course, we do not claim that an older worker will carry out his or her work less effectively than a younger worker, as the experience gained in a particular job can balance out the performance differences stemming from age. However, as we approach the retirement age, losing your job at an old age would pose serious challenges for those who would want to return to the group of economically active workers. It is unlikely that they will find a job that matches their qualifications, as their knowledge is less up-to-date and employers would prefer young people who could be relied on in the longer term, as opposed to those who need to be replaced within a few years. These potential difficulties are revealed by the widely distributed questionnaire, which seeks to identify the motivations and preparedness of different social strata for the changing challenges of a precarious age, based on the current economic situation and living conditions of the workers.

Through the questionnaire survey, we were able to gain insight into how aging workers are preparing for their approaching retirement years and what steps they can take to preserve their current labour market position, as well as what opportunities they might have for returning to the labour market after losing their jobs as a result of possible redundancies.

Due to the aging national age structure, the situation of the aging workers is becoming an increasingly widespread problem, which, if we are not able to remedy in time, will have to count on the degradation of the employability for the examined group in the near future. This is mainly due to the constantly deteriorating health status of the individuals and the overwhelmed health care system that needs to provide for all.

Tanulmányomban arra kívánom felhívni a figyelmet, hogy a marketing és a fogyasztói magatartás tudományos eredményeinek ismerete a politika piacának szereplői számára elengedhetetlenek, és a gyakorlatban, a hétköznapi politikai kommunikációban is használtak. Azonban, ha a politikai marketingre kutatói oldalról tekintünk, azt láthatjuk, hogy az „útkeresés fázisában” van, ahol még nincs egységes paradigma és módszertan, amely irányadó lenne, ezért tanulmányomban az elmúlt 30 év eredményeit, domináns és megosztó témáit mutatom be. 2002 nagy mérföldkő volt a politikai marketing történetében, mivel megszületett a terület saját folyóirata a Journal of Political Marketing, amelynek a segítségével megvizsgálom a legnépszerűbb elméleteket, témákat és módszertani megoldásokat.

A közszféra számviteli információs rendszerének szerepe és az abban alkalmazott megoldások folyamatosan változnak, megújulnak. A közszférák szervezeteiben számos üzleti, versenyszférabeli megoldás vert gyökeret az utóbbi évtizedekben. Ezen reformok célja a közszféra hatékonyságának és a döntéshozók elszámoltathatóságának növelése. Az államháztartások többsége kisebb-nagyobb mértékben megújította a működésének menetét, valamint a számviteli és költségvetési rendszerét. Az egyik legjelentősebb változásnak az elhatárolás-alapú szemlélet bevezetése tekinthető.

A szemlélet terjedése ellenére nem feltétlenül nevezhetjük annak bevezetését minden esetben sikeresnek. A nemzetközi tapasztalatok nagyon vegyes képet mutatnak mind az átállás folyamatáról, mind a bevezetést követő időszakról. A bevezetéssel kapcsolatos ellentmondásos tapasztalatoknak számos oka lehet. A kutatás célja az, hogy a nemzetközi tapasztalatok segítségével rávilágítson arra, hogy melyek a sikert befolyásoló tényezők. Ezen faktorok megfelelő menedzselésével csökkenthetők a közszféra számviteli reformkísérleteinek a kockázatai.

Napjainkban – különösképpen a gazdasági válság következtében – kiemelten fontossá vált az egyes makrogazdasági egyensúlytalanságok vizsgálata, illetve azok okainak keresése. Ilyen különösen fontos terület az úgynevezett ikerdeficit (költségvetési hiány és folyó fizetési mérleghiány) kutatása. Az ikerdeficittel foglalkozó vizsgálatok elsősorban az olajválságokat követő elemzésekben a ’70-es évek végén, ’80-as elején kerültek előtérbe; kezdetben az Egyesült Államokban, később pedig a világ egyre több pontján kezdtek el a kutatók foglalkozni a problémával. A különböző ikerdeficit-elméletek abban különböznek egymástól, hogy más-más ok-okozati kapcsolatot feltételeznek a két egyensúlyhiány között. Jelen tanulmánnyal azt kívánom bemutatni, hogy a különböző oksági kapcsolatot feltételező elméletek melyik nagy gazdasági paradigmához/iskolához köthetőek közvetlenül vagy közvetve, illetve ezek az elméletek hogyan/mikor alakultak ki és követték egymást a szakirodalomban. Az összességében elmondható, hogy az ikerdeficithez tartozó – különböző ok-okozati kapcsolatokat feltételező – elméletek mind valahogyan az állam gazdasági szerepvállalásából eredő kérdésekből, nézetekből vezethetőek le.

Our area of research is the financial reporting culture of the largest Hungarian firms: we examine the intangible-related information content of financial reports of sample entities. We have processed the financial statements of the largest Hungarian corporations for the years 2005 and 2012 earlier based on a methodology found in related literature. In the present research phase, we added the annual reports for the year 2017 to provide a basis for comparison to see the recent development of the reporting culture. The method of the research is document analysis: reading and examination of the content of each section of the financial statements along with the Hungarian Accounting Act. The most important variable is the disclosure score of the sample entities, which is defined by the number of intangible-related items in their published documents.

In the academic and public discourse on socio-economic processes, its potential feudal character has become a recurring critique of capitalism. The flagged structure of ‘feudal capitalism’, implying the possibility of survival or revival of premodern-like personal dependencies in modern times, has appeared in 19th and 20th-century social science discourse (e.g. through Karl Marx, Hugh Seton-Watson, Immanuel Wallerstein, Jürgen Habermas); afterward Erzsébet Szalai, Iván Vitányi or Iván Szelényi applied it to Hungarian relations. And in recent decades, socio-economic anomalies in both Russia and the US have been popularly referred to as ‘neo-feudalism’ (see, for example, Anders Åslund or Milan Zafirovski). This contradiction also indicates that a clear academic concept behind this somewhat popular epithet is difficult to find within the burgeoning literature of variations of capitalism; and it is particularly difficult to separate feudal capitalism from a similarly problematic concept, crony capitalism. Meanwhile portraying some particular and distinct phenomenon normatively and pejoratively, less attention was paid to the theoretical modelling of the ‘neo-feudal’ content of modern economy.

Such a theoretical definition of feudal capitalism could be possible by conceptualizing how the institutional, impersonal order of competition (a mixture of market and bureaucratic coordination) is displaced by personal coordination. In this process, two distinct patterns can emerge. In one of the patterns, the institutional (i.e. impersonal) order of competition is replaced by personal coordination just between market and political actors, creating a kind of personal interdependence based on the power relations between them. In the other, socially ‘deeper’ pattern of personalization of capitalism, the sector of households also becomes dependent on these power centres (e.g. as labour force, or as consumers of public goods like healthcare). Based on this, it seems to be logical to call the first pattern ‘crony capitalism’ and the second ‘feudal capitalism’. However, the aim of present paper would not be a mere struggle to cement the word of ‘feudalism’ within academic discourse, but to reveal two truly different anomalous patterns of capitalism. The paper itself is based on research of labour market where households’ personal dependencies can be detectable relatively clearly.

The age of digital entrepreneurship is a new line of research focusing on how the digital technologies affected entrepreneurship processes and outcomes. Digital entrepreneurship is based on a widely shared notion that digital technologies are general and not industry specific technologies effecting all aspects of the economy and the society. Moreover, digital technologies are evolving very quickly providing new opportunities and destroying existing industries at the same time. While there are increasing number of papers examining the connection between digital technologies and entrepreneurship, “digital entrepreneurship” is still in the very early phase of development facing even basic conceptualization and identification problems.

The purpose of this paper is to measure the digital entrepreneurial ecosystem phenomena at the regional, national and global level. This paper builds on Sussan and Acs (2017) and Song (2019) who identified digital entrepreneurship at the intersection of the digital ecosystem and entrepreneurship ecosystem. We provide a concept-based measure of digital entrepreneurship consisting of four sub-indices (Digital Infrastructure Governance, Digital User Citizenship, Digital Multisided Platforms and Digital Technology Entrepreneurship). These four quadrants include the key business social and policy questions: security, privacy, competition and efficiency respectively. We have calculated the Digital Entrepreneurship Index (DEI) for 118 countries of the world. While the correlations between DEI, economic development (per capita GDP) and other major indices are very high, the decomposition of the DEI score to the fours sub-indices and the twelve pillars makes possible to identify country level strengths and weaknesses in the system of digital entrepreneurship.

In recent years the yield curve (i.e. term structure of interest rates), functioned out the bond market is used by most developing and developed countries to create yield curve benchmarks for their central banks. This development stems from the fact that both theoretical and empirical evidence, proves that the yield curve is a good predictor of real interest rates, inflation, etc. This study investigates the yield curve dynamics in sub-Saharan Africa and its effect on economic development in the region.

Europe is one of the most main destinations for migrants because of its singularity of many factors such as economic growth and low unemployment rates. International migration flows remain to rise year after year into Europe hitting high records which cause the migration crisis in some European countries because of the negative effects of migration on some European country’s economics. However, the links between migration and development are becoming clearer day after day, and governments are trying to enhance the positive effect of migration and minimizing the negative effects of it. And accessing the migration effects on sustainable development goals in Europe might differ from one country to another and from time to time within the country itself or within Europe. But do we need to access the effects of migration on sustainable development within one country or one entity? Or we should access the effects around the Globe to know the right answer?

A wide range of policy-related variables have a persistent influence on economic growth. This has consistently maintained the interest of economists on the determinants of economic growth over the years. There is consensus however that for countries to grow sustainably, a lot of stall must be placed on higher savings rate as this makes it easy for such countries to grow faster because they endogenously allocate more resources to inventive activities. Due to data difficulties in Sub-Saharan Africa (SSA) it is difficult for one to consider important variables such as accumulation of knowledge and human capital.

Studying four lower middle-income countries in SSA – Ghana, Republic of Congo, Kenya and Lesotho – this study tests the hypothesis of sustainable growth by using a Robust Least Square regression model to examine the relationship between savings, investment, budget deficit and the growth variable. The results showed that savings had a significant relationship with the GDP per capita (PPP) but was not significant in determining the HDI index. There were however significant relationships between the deficit, the HDI index and the GDP per capita (PPP). Investment was not significant in determining the GDP per capita (PPP). A Granger Causality test conducted showed that savings does not granger cause investment, GDP per capita (PPP) and the HDI index. This leads to the conclusion that growth in these countries is not sustainable. Policy makers will have to focus on the savings variable if these countries will want to achieve a sustainable growth.

The labor market suffered a lot of modification in last years in European space and especially in Eastern European countries. Many people considered that Western countries can mean a better choice for improving their income so they decided to move to work there. In some sectors, where the wages were artificially maintained at a lower level appeared a lot of imbalances and almost social strains. I will try to present some aspects of Romanian labor market in higher education, because it was one of the most affected sector and solutions appeared later and their implementation is less effective than expectations.

Over the past few years, there has been an avalanche of new digital technologies in the service sector, many of which proved to be disruptive. Business service centers (BSCs) even in innovative industries like information and communication technology (ICT) find it highly challenging to accommodate these changes. New technological solutions transform consumer needs, shape organizational processes, and alter the way employees cooperate in a computerized environment. These changes make it inevitable for companies to adjust their business models. In this paper, we present a case study of IT Services Hungary Ltd., a Hungarian based BSC in the ICT industry. We carried out semi-structured interviews with the CEO and four senior technology experts of the company to analyze digital transformation plans they initiated. We investigated and now reveal three projects through which they implemented cognitive automation, cloud computing, and advanced cybersecurity technologies. We also describe the general organizational, financial, employment, and motivational background of these projects at IT Services Hungary Ltd. With this paper, we aim to present transferable best practices and appealing management efforts to invest in an intelligent and digital future.

A témakörben végzett korábbi kutatásaink egyértelműsítették a digitalizáció társadalmi innovációra gyakorolt hatását. Jelen tanulmányban azt mutatjuk be, hogy a digitális eszközök által támogatott társadalmi innovációs folyamatok esetében melyek azok a tényezők, amelyek növelik a hatékonyságot a hagyományos társadalmi innovációval összevetve. A nemzetközi gyakorlatban megvalósuló digitális társadalmi innovációk elemzése segítséget nyújt az összehasonlításban és a hatékonysági és sikertényezők meghatározásában. Ezek rámutatnak arra, hogy a digitális technológiák segítségével lehetőség nyílik a társadalmi szükségletek széleskörű feltárására és a társadalmi problémák eredményes megoldására. A hagyományos társadalmi innovációs modellt kibővítjük a digitalizáció aspektusával, és az így kapott új működési mechanizmus segítségével megalapozzuk a modern társadalmi innovációs folyamatok jobb megértését.

Tanulmányomban áttekintem az elmúlt évtizedek főbb autóipari folyamatait, megnézem azt, hogy milyen tendenciák segítik az elektromos, a hidrogén, illetve a hibrid járművek elterjedését. Megvizsgálom továbbá az elektromos autózás elterjedésének lehetőségét, valamint a társadalom új technológia iránti attitűdjét. Kiinduló feltételezésem az, hogy a nagyszabású fejlesztések hatására az elektromos autók versenyképessége ma már jelentősen megközelíti a belső égésű motorokkal rendelkező gépjárművekét. Meglátásom szerint a magyar és a nemzetközi köztudat is lényegesen adaptívvá vált az elektromos autózással kapcsolatban, így a jövőben az elektromos autók részaránya jelentősen növekedhet. Második hipotézisem, hogy az innovatív fejlesztések és az elektromos autózás terjedését segítő bejelentések az elmúlt években pozitívan hatottak a vállalatok értékére. Ennek következtében az elektromos autó fejlesztésében meghatározó gyártók részvényárfolyamai felülteljesítették a konzervatívabb vállalatokét. Dolgozatomban a hazai és a nemzetközi felmérések felhasználásával, valamint saját készítésű kérdőívvel mértem fel az elektromos autózással kapcsolatos nemzetközi és hazai álláspontokat. Emellett eseményelemzést végeztem a fontosabb autóipari bejelentések kapcsán. Kutatásom során azt tapasztaltam, hogy az elektromos autózás terjedése a jövőben felgyorsulhat az adaptív környezet szélesedésével, illetve a technológia fejlődésével, valamint a tömegtermelés kialakulásával. Az elektromos autók gyorsuló elterjedését a részvénypiac is segítheti a jövőben. Megállapítható, hogy az alternatív járművek fejlesztéséhez kapcsolódó bejelentések esetén a részvények szisztematikusan felülteljesítették a várakozásokat, ám a hatás nem volt minden esetben szignifikáns.

A legtöbb jóléti államban Európában, a kormányok egyre komolyabb fenntarthatósági problémával néznek szembe a nyugdíjrendszer kapcsán, a jelenlegi formájában a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer a legtöbb országban nem fenntartható. A körülmények miatt egyre fontosabbá válik, hogy az idősebb korosztály minél tovább dolgozzon, aktív maradjon a munkaerőpiacon. Az elemzésemben az "active ageing" mutatóján keresztül megvizsgálom a magyarországi elöregedési folyamatokat, illetve statisztikai adatbázisok alapján elemzem az időskorúak jóllétét és az ehhez kapcsolódó percepciók változását Magyarországon. A szabályozási változások (2009. évi nyugdíjtörvény, nyugdíjas szövetkezet), az aktív időskor kitolódása lehetővé teszi az erőteljesebb munkaerőpiaci jelenlétet az időskorúak számára, amit azonban bekorlátozhatnak az egyéni preferenciáik. Tanulmányom célja felmérni azt is, hogy a vagyoni, megtakarítási, egészségügyi vagy munkahelyi viszonyok miként hatnak a nyugdíjba vonulás időpontjára, illetve, hogy ezen tényezők megfelelő fejlesztése mellett az elöregedés által okozott teher az ellátórendszeren mennyire csökkenthető.

2019-ben, amikor egy átlagos vásárló ellátogat egy szupermarketbe, nem az az első gondolata, hogy vajon a kezében tartott csoki vagy joghurt hogyan, milyen technológiával, milyen körülmények között lett előállítva, mert az esetleges fizikai szükséglete felülír minden további filozofálást a megvásárolni kívánt termékről. Ezzel szemben, ha megvásároljuk a különböző gyógyszeripari termékeket, melyeket már különféle bevonatokkal látnak el, hamarabb eszünkbe jut az, vajon hogyan készült? Tanulmányunkban egy hazai vállat gyártási folyamatába nyerhetünk bepillantást, ahol megvizsgáljuk azt, hogy milyen minőségbiztosítási tanúsítványok vannak érvényben, hogyan történik a gyártás és mi az alapja (push vagy pull). Kutatásunk rávilágít arra, hogy az évek során milyen technológiai újítások történtek a vállalatnál, valamint melyek azok amiket még alkalmazni terveznek. Megvizsgáljuk, hogyan kerüli el a vállalat a gyártás előtt, alatt és után keletkező veszteségeket, illetve a keletkezett selejtet hogyan kezeli.

Az előadás az Ipar 4.0 és a digitalizáció megjelenési formáit vizsgálja egy nem tipikusan high-tech-nek tartott iparágban, az élelmiszeriparban. Bár számos alágazatban jelen van az automatizáció hosszú évtizedek óta, célunk az, hogy rámutassunk, az Ipar 4.0 az élelmiszeriparban is számos lehetőséget kínál. A kutatás során négy, az élelmiszeripar három legjelentősebb alágazatához – húsipar, tejipar, pékáru és tésztagyártás – tartozó vállalatot kérdeztünk meg digitális fejlesztéseikről, Ipar 4.0 tapasztalataikról, az előttük álló lehetőségekről és a modern megoldások bevezetését hátráltató tényezőkről. Eredményeink azt mutatják, hogy ha nem is tudatosan az Ipar 4.0 irányába, de a digitalizáció adta lehetőségeket kihasználva hajtanak végre fejlesztéseket a vállalatok, amelynek gyakori kikényszerítő ereje a munkaerőhiány, a magasabb hatékonyság elérése és ezáltal a versenyben maradás, valamint a vállalat növekedési stratégiája.

A termékenység csökkenése a modernitás egyik leginkább szembetűnő és legáltalánosabb jellemzője: ahogy az emberi közösségek egyre nagyobb jövedelemmel (és vagyonnal) rendelkeznek, egyre kevesebb gyermeket vállalnak. A jelenség a keresztmetszeti adatoksorokon is megfigyelhető is, azaz a jövedelem és termékenység közötti negatív összefüggés egyes társadalmakon belül is jelentkezik. A jelen tanulmány célja a jelenlegi termékenység és jövedelemre fókuszáló elméletek kiegészítése egy újabb tényezővel, illetve olyan, a háztartások döntéseit megragadni próbáló modell megalkotása, amely beilleszthető egy demográfiai összefüggéseket is endogén módon kezelő makroökonómiai modellbe. A tanulmány legfontosabb megállapítása, hogy a gyermek a szülő szempontjából részben tekinthető úgynevezett pozícionális jószágnak, azaz a gyermekvállalásból származó hasznok (legyenek azok mentális jellegűek, vagy anyagiak) részben a társas környezettől is függenek, azaz például attól, hogy a gyermek(ek) milyen társadalmi státuszt ér(nek) el.

The aim of this research paper is threefold. In short the overall frame covering brief history, teaching methods, resources and student statistics is to be examined - taking Corvinus University of Budapest as an example. I am going to introduce the initial challenges and later development of the subject through time. The elaboration of the integration of corporate economics into a wider scope in business administration faculty then leads us to the so-called corporate economics pyramid. A few remarks further explained will show opportunities of talent management. This section provides a brief overview of corporate economics education as of today.

The second part addresses the challenges education in general faces, narrowing down to university education and focusing on corporate economics studies. Main influencing factors are recent changes in global business and economy, especially transformed demand for labour market resulting in changing requirements for skillset of fresh graduates. From the perspective of the latter a short review comes to clear frequently mentioned differences of generation Z from older generations: their behavioural traits and different ways to approach them efficiently thus how to keep them motivated.

In the third section of the research paper potential solutions are offered some of which with already available pilots. However I have to note that some of the solutions bring up new questions and restraints resulting in the need for further discussions and research.

The methodology of the research include interviews with honoured members of faculty - concerning all three sections – besides some recent literature reviews from the field of pedagogy, sociology, nudges and gamification.

I do hope this compact research is able to show where corporate economics educators are today and what issues are to be dealt with in order to make teaching up to date by making us open for adapting to changing circumstances.

Background: Socioeconomic status (SES) is often used to describe a composite measure of a person’s income, education, employment status, and social status. Defining the SES is complex and it is rarely well-defined. A large range of measures of SES in different studies was used which are often influenced by available data or other characteristics of the study. In some previous studies, Latent class analysis (LCA) was used to define a unique SES index. In this study, we employed latent transition analysis (LTA), an extension of LCA, to define a unique variable as the socioeconomic status and additionally, to assess its changes over time.

Methods: The current study included 6504 people, aged 35+ living in two cities in the central region of Iran. Seven items as indicators for the socioeconomic variable were evaluated three times over 14 years (2001, 2007, 2013). Considering the socioeconomic status as a latent variable, latent transition analysis (LTA) has been applied.

Results: In LTA, the most effective items in classification were education, occupation, an average of household income and number of children. The best model was the model with tree statuses for all times. The obtained statuses for the socioeconomic latent variable(SES) were labeled as low, middle and high socioeconomic status. Also, almost all people remained in their first identified statuses over time.

Conclusion: Applying latent transition analysis in defining socioeconomic status can help to summarize socio-economic measures in a unique index and to assess the changes over time.

A pálinka megítélése az elmúlt két évtizedben pozitív irányban változott, a negatív sztereotípiák eltűnőben vannak, sikere töretlen, a fogyasztók számára a pálinka egyre inkább tradíciót, értéket képviselő magyar ital. Jelen tanulmány célja a szakirodalmi megalapozása a pálinkához kapcsolódó fogyasztói attitűd komponensek azonosítására irányuló empirikus kutatásnak. A többlépcsős kutatási folyamat első fázisa a hazai szakirodalmak tanulmányozása, valamint egy 2018-as kvalitatív felmérés értékelése hagyományos tartalomelemzéssel. A pálinkával kapcsolatos attitűdökben az elmúlt 6-10 évben történtek változások, ami a pálinka-imázs javulásának lelassulását jelenti. Mindenképpen érdemes folytatni és erősíteni a pálinka pozicionálását a minél szélesebb körű ismertség, és elismertség érdekében, hiszen a pálinka az egyik legértékesebb alapanyagból előállított hazai szeszes ital, mely kategóriájában értékét tekintve felveszi a versenyt a világszerte ismert, és elismert konkurens termékekkel.

A méhészet a gazdaság bruttó termelési értékéhez való hozzájárulásán, az ökológiai egyensúly fenntartásán és a biológiai sokféleség megőrzésén túl, Magyarországon több, mint húsz ezer család megélhetését biztosítja kiegészítő vagy fő jövedelemforrásként, így az ágazat közvetve hozzájárul az ország, különös tekintettel a vidék népességmegtartó képességéhez. A méhészet fontos pillére a nemzeti fejlődésnek, a biodiverzitás megőrzésében is meghatározó szerepe van. Mindezek ellenére a méhészeti ágazat helyzetével kapcsolatban kevés információ áll a rendelkezésünkre, mind közgazdasági és termelési tényezők, mind értékesítési adatok tekintetében, amely hátrányosan érinti a szektor szereplőit az ágazati problémák feltárása és fejlesztési lehetőségei tekintetében. Jelen tanulmány célja a rendelkezésre álló ágazati adatok elemzése, a hazai méhészeti ágazat helyzetének bemutatása érdekében.

Az utóbbi évtizedekben gyökeresen átalakult a közgazdászképzés. A legfontosabb változás a képzettséget választók számában történt: olyan létszámbővülés ment végbe, amelyet alig tudott követni az oktatói és a képzés fizikai hátterét jelentő infrastruktúra. A másik változást a bolognai rendszer bevezetése, a kétfokozatú oktatás, az alap- és mesterképzés megvalósítása idézte elő.

Ez az átrendeződés a módszertani tárgyakat is új kihívás elé állította, amelynek csak részben sikerült megfelelni. Igaz e tekintetben más természetű problémák is halmozódtak. A hagyományos főiskolai üzemgazdász képzésben a módszertani tárgyak oktatása – miként az egész képzés – gyakorlatorientált volt, emiatt a munkaerőpiacon nagy tekintélye volt például a budapesti Pénzügyi és Számviteli Főiskola diplomájának. Az egyetemeken a módszertani tárgyakat nagyobb elméleti megalapozottsággal, a képzés első három évében oktattuk.

A bolognai rendszerben a módszertani tárgyak óraszáma és az oktatott anyag volumene szükségszerűen leszűkült, ugyanakkor a mesterképzésben már nem jelennek meg a módszertani tárgyak, azaz a mesterdiplomával rendelkezők többségének módszertani ismerete gyakorlatilag megegyezik az alapdiplomásokéval.

A másik kihívás az alapképzésbe jelentkezők matematikai és természettudományos ismeretszintjének érzékelhető csökkenése. Ez törvényszerűen következett be a matematikának, mint felvételi tárgynak a követelmények közül történt törlése miatt.

A mesterképzésben fokozza e gondot, hogy nem csupán közgazdász alapképzésből érkeznek hallgatók, akik többnyire csak szerény módszertani ismeretekkel rendelkeznek.

A megoldást a felzárkóztató képzés általánossá tétele jelentheti. Ezen keresztül célszerű megvalósítani az alapképzésből a felsőoktatási szakképzésbe történő szervezett átmenetet.

A módszertani képzés mesterképzésre történő kiterjesztésével pedig elérhető a korábbi egyetemi oklevéllel megvalósított szint.

The role of methodological subjects in changing economics education

The education of economists has changed radically in the last decades. The most important change was the increase in the number of people who opt for qualifications, which could hardly be followed by the physical infrastructure of teaching and training. The other change is the introduction of the Bologna system and the implementation of the two-tier education including bachelor and masters degree education.

This re-arrangement also posed a new challenge for methodological subjects, which was only partially met. It is true that problems with different nature have also accumulated. The teaching of methodological subjects – such as the whole course – focused on practicality in the traditional college business administration training, which made the degree of the Budapest College of Finance and Accounting highly prestigious. At the universities, methodological subjects were taught with greater theoretical grounding during the first three years of training.

In the Bologna system, the number of contact hours of methodological subjects and the volume of material taught have necessarily been reduced, but the methodological subjects no longer appear in the Master's program, therefore the methodological knowledge of the majority of master's degree holders is practically the same as that of basic graduates.

The other challenge is the perceived decline in mathematics and science knowledge among undergraduates. This came as a result of the removal of mathematics as a subject from the requirements.

This problem is exacerbated in the Master's program by the fact that not only economics students are the ones who have only modest methodological knowledge. The solution could be to make catch-up training more general. Through this, it is expedient to implement an organized transition from basic education to vocational training in higher education.

By extending the methodological training to the Master's degree, the level achieved by the previous university degree can be reached.

Ahogyan az internet beépült a vállalati értékteremtő folyamatba az elmúlt évtizedben és lett belőle e-business - ami nem egyenlő az elektronikus kereskedelemmel (e-commerce), vagy online marketinggel - úgy mindez az iparban és az oktatásban most vált igazán izgalmassá: a Massive Open Online Course (MOOC) vagy az Industry 4.0 hosszabb távon csak egy újabb technológiai újítás, vagy valóban egy új működési modellt indukál, ami az értékteremtési folyamatainkat is átalakítja?

A coursera.org - ahol 2019-ben már 38 millión tanulnak felsőoktatási kurzusokon – által megjelentetett „global skill index” riportja jól mutatja a kérdés komplexitását. Ha az ipar 4.0-ban valaki élenjáró (cutting edge) szeretne lenni, akkor ehhez milyen felsőoktatási, egyéni és lokális teljesítmények tartoznak? Ahol az automatizáció és a mesterséges intelligencia jelenti a fejlődés motorját, ott milyen kompetenciákkal ruházzuk fel a munkavállalót, diákjainkat? A cikk célja ezen kérdések magyarországi mintázatának leíró bemutatása.

A duális képzés egy olyan képzési forma, ahol az a cél, hogy a gyakorlatigényes szakokon tanuló hallgatók szakmai kompetenciája fejlődjön. A cél elérésében a szakmailag minősített vállalatok nyújtanak segítséget, hiszen így a duális képzésben résztvevő hallgatók munkatapasztalatot szerezhetnek. A duális képzés 2015-től szerepel a Miskolci Egyetem képzési kínálatában. Mivel a cél a hallgatók kompetenciáinak fejlesztése, így fontos tudni, hogy hogyan ítéli meg a munkaerő-piac a hallgatók kompetenciáit, illetve ahhoz, hogy a képzés versenyképes maradjon fontos, megismerni, hogy milyen jövőbeli elvárásokkal kell szembenéznie a duális képzésben résztvevőknek, milyen kompetenciákra lesz szükség az elkövetkezendő években. A kérdések megválaszolására készült felmérés célja a duális képzésben résztvevőkkel szemben támasztott munkaerő-piaci igények prognosztizálása. A felmérés alapján láthatóvá válik, hogy melyek azok a kompetenciák, amik fejlesztésében a vállalatok nagyobb szerepet tudnak vállalni, illetve melyek azok, amelyek fejlesztésében a partnerek nem tudnak segíteni, azonban mindenképpen szükség van rá, így ebben az esetben a fejlesztés feladata az oktatási intézményre hárul.

A marketingkutatás folyamatos fejlődése mellett azt látjuk, hogy a neuromarketing módszertani lehetőségei korlátozottan tudnak megjelenni mind a tudományos kutatásokban, mind pedig a piaci gyakorlatban. Bár a tudástermelés folyamatos, mégsem tűnik egyértelműen tisztázottnak, mely kutatási problémák esetében kívánatos, ajánlott vagy éppen kérdéses az eszköz használata. A nemzetközi és hazai forrásokra támaszkodó szisztematikus irodalmi áttekintés célja a szemkamerás módszertannal (eye tracking) kapcsolatos jelenlegi ismereteink összegyűjtése és rendszerezése a marketing és az ehhez szorosan kapcsolódó tudományterületeken megjelent publikációk feldolgozása révén. Az eszköz felhasználásának lehetőségeire fókuszálva a kiválasztott tudományterületeken 2015 óta megjelent publikációk előre meghatározott szempontrendszer szerint kerülnek elemzésre, és az így ismeretek szintetizálása mentén foglalom össze az eszköz felhasználási lehetőségeit.

Due to growing generosity of R&D tax incentives in OECD countries and increasing international tax competition for mobile R&D the need for analyzing their comparative attractiveness across countries has been well recognized. The main indicator applied in the literature known as B-index is designed specifically to look at the tax burden on income generated by an “additional dollar” invested in R&D. The value of the B-index subtracted from unity represents the tax subsidy rate which has been used extensively by the OECD to evaluate generosity of R&D tax incentive policy. However, this measure represents only notional level of tax support and cannot be used to assess the efficiency of tax system. In order to examine the implications of tax relief provisions the level of actual tax support provided (as a percentage of GDP) relative to tax subsidy rate should be considered. The article investigates this relation in selected OECD countries. The analysis shows that some countries with lower tax subsidy rate provide higher level of tax support for R&D which can be explained by better availability of tax incentives and more extensive usage of tax breaks by firms. On the other hand, in some countries with more generous tax treatment the level of tax assistance (as a percentage of GDP) is lower that can be addressed to existence of administrative barriers for tax incentives utilization. Therefore, consideration of intensity of tax incentives utilization will complete the analysis of the attractiveness of R&D tax incentive schemes, and will lead to more reliable decisions on location of international R&D from the firms’ perspective.

Az EU-n belüli szabad munkaerőáramlás az integráció egyik pillére. A közép- és kelet-európai munkavállalók szabad munkavállalása olyan lendületet adott a mobilitásnak, ami ellenhatásokat váltott ki. A Brexit referendumban fontos érv volt a bevándorlás feletti jog visszaszerzése, de más nyugat-európai országokban is próbálták korlátozni a bevándorló uniós állampolgárokat megillető szociális ellátásokat. A tanulmányban egyrészt feldolgozzuk a témakör tudományos percepcióját, rámutatva, hogy az túlnyomórészt a nyugat-európai tagállamok érdekeit, szempontjait jeleníti meg. Másrészt empirikusan teszteljük a gazdasági integrációelmélet feltételezését, miszerint a migráció a bérek kiegyenlítődéséhez és az erőforrások hatékonyabb elosztásához vezet. A szakirodalom áttekintése és az empirikus elemzés eredményei alapján megfogalmazzuk azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a szabad munkaerőáramlás az integráció fenntartható alapjoga maradhat.

A kritikus elemek napjainkra szinte olyanná váltak, mint a víz vagy a levegő, még ha ezt elsőre nem is gondolnánk. Elég a közvetlen környezetünkben körülnézni, hogy rájöjjünk a fenti állítás nem túlzás. Megtalálhatók ezek az elemek a mobiltelefonokban, laptopokban és más háztartási eszközökben is, tehát a kritikus elemek felhasználásával készült termékek a mindennapi életünk részét képezik. amit a számok is alátámasztanak. A magyar felnőtt lakosság 96%-a rendelkezik már mobiltelefonnal, melynek közel 2/3 része okostelefon. Ezek nélkül a készülékek nélkül szinte már el sem tudnánk képzelni az életünket, és a felhasznált alapanyagok között több olyan van, amely az Európai Bizottság felmérései alapján kritikusnak minősül. Ilyen nyersanyag a kobalt, palládium, neodímium és a prazeodímium.

Azonban nem csak a telekommunikáció területén történtek változások, hanem a közlekedési módok területén is számtalan innováció történt az elmúlt években, évtizedekben. A személygépkocsik története mára már 100 évnél is régebbre nyúlik vissza. Kezdetben ezek a járművek gőzüzeműek voltak, amit az évek múlásával felváltottak a belső égésű motorok. Napjainkban azonban újabb innováció tanúi lehetünk, hiszen egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a hibrid és az elemromos autók, melyekhez szintén elengedhetetlen szükség van kritikus nyersanyagokra, mint például a kobalt vagy a grafit. Jelen kutatásunk célja a kritikus nyersanyagok és a technológiai innováció közötti kapcsolatok vizsgálata statisztikai módszerekkel.

A negyedik ipari forradalom részeként, a nemzetközi pénzügyi válságot követően általános támogatás, fogyasztói elégedettség mellett megjelenő digitális pénzügyi FinTech szolgáltatások olyan szakaszba értek, ami megbonthatja a hagyományos pénzügyi struktúrákat. A FinTech startupok szerepét korábban a bankok – amelyek akkoriban a bizalmi tőkéjük helyreállításával és működésük optimalizálásával voltak elfoglalva -, valamint a szabályozók, felügyelők marginálisnak, kockázatmentesnek tekintették. Azonban a FinTech térhódítása forradalmian gyors és ma már több típusú pénzügyi stabilitási kockázatot, komoly veszélyforrást jelent. A potenciális pénzügyi stabilitási problémák elhárítása érdekében megjelent a FinTech nemzeti és nemzetközi szabályozásának igénye, ideértve a FinTechek által felhalmozott és felhasznált adattömeg kezelését is. Kialakult egy olyan helyzet, amikor a nemzetközi és nemzeti színtéren három követelménynek kellene eleget tenni: a digitális, FinTech folyamatok támogatásának, a hagyományos bankok és a Fintech/Bigtech vállalkozások közötti egyenlő versenyfeltételek biztosításának és a Fintech típusú szolgáltatások nemzetközi és nemzeti szabályozásának. Az első kivételével e követelmények eddig nem teljesültek, áthidaló megoldásként előtérbe kerültek az etikai, bizalmi elvárások, kódexek. Ezért vizsgálatunk központi témája a bizalom és az etika követelmény-rendszerének fontossága a bankrendszerben, érvényesülése a FinTech világában. Bemutatjuk, hogy a bizalom építéséhez miért válik szükségessé a magatartási kódexek, etikai normák és viselkedési gondosságok bevezetése.

A Szegedi Tudományegyetem 2019 nyarán vezette be a felvett hallgatók beiratkozási folyamatát, egyetemi életbe való beilleszkedését támogató SZTE+ rendszert. A program a Birmingham City University (BCU) Graduate+ programjának hazai felsőoktatási környezetbe való implementálása. A programban az egyetem által kínált szolgáltatások kihívások formájában kerülnek meghirdetésre, „ötletgyártó”, „megvalósító”, „felfedező” és „profi szakember” kategóriákban, bronz, ezüst vagy arany nehézségi szinteken. A tanulmányban a BCU és az SZTE közti együttműködés bemutatása, az SZTE-n az Oktatási Igazgatóság által koordinált megvalósító egységek között létrejött agilis munkaszervezés kialakulása és tapasztalatai, valamint a rendszer működtetésének hallgatói lemorzsolódásra gyakorolt hatásai és ennek statisztikai módszertannal történő igazolása szerepel.

A tudásteremtéssel, az innovációs folyamatokkal és a regionális előnyökkel foglalkozó szakirodalomban napjainkban a különböző tudásbázisok jelentős szerepet kapnak. A régióban jelen lévő vállalatok tudásbázisai befolyásolják a régió alkalmazkodóképességét és esetlegesen, ha szükséges, új növekedési út megtalálását. Ebből az "evolúciós" szempontból tehát kulcsfontosságúak a regionális rugalmasság létrejöttében.

Az előadás a szimbolikus tudásbázis elemzésére összpontosít, mely elsősorban a kreatív iparágak sajátja. Három dimenziót (technológia, szervezet, földrajz) különböztetünk meg, amelyek a szimbolikus tudásbázison alapuló innovációs rendszerekben (is) működnek. Az e dimenziók közötti interakciókat entrópia segítségével mérjük Szlovákiára és Magyarországra 1998 és 2014 között. Az uralkodó szinergiát a cégek földrajzi elhelyezkedésével (település), szervezeti méretekkel (alkalmazottak száma) és technológiával (TEÁOR kódok) elemezzük. Az entrópia additív tulajdonságait felhasználva beazonosítható, hogy a szinergia milyen mértékben keletkezik lokális, regionális, illetve országos szinten.

Az eredmények azt mutatják, hogy szimbolikus tudásbázis esetén a szinergia mindkét országban elsősorban lokális, másodsorban regionális szinten keletkezik. A szinergia területi forrásai is beazonosíthatók, e fő források azonban jellegzetességeikben eltérnek egymástól a két országban.

Present study demonstrates the widely known and debated consumer-brand relationship, particularly focusing on the phenomenon of brand avoidance. However, the traditional consumer researches focus predominantly on the consumer loyalty, the examination of negative consumer-brand relationship is actual. The extant literature on the field brand avoidance is scarce. It is important to discover which factors are the those key elements that cause the brand avoidance. Firstly, if we know these factors we can prevent for more losing consumers. Secondly, nowadays the opinion of consumers is critic for the brand successful, because the negative word of mouth (WOM) might be harmful. Based on my previous suppositions the motivation of the brand avoidance are caused by symbolic consumption (self-expression) which means consumers avoid certain brand because of the brand personality, brand image and the typical brand user. Partly, the results of the qualitative research certifies my previous suppositions, but the functional factors and the message of the advertisement are important elements for the brand avoidance as well.

Az elmúlt évtized gazdasági válsága által egyik legjobban érintett pénzügyi termék a kereskedelmi ingatlanok finanszírozása volt. A magas tőkeáttétel és az utólag elégtelennek bizonyuló kockázatkezelés miatt mind a befektetők, mind a hitelező bankok számottevő veszteségeket szenvedtek a portfóliójukon.

A veszteségek ráirányították a banki döntéshozók figyelmet a belső folyamatok prúdenciájára és megfelelő támogatására. Ezek közé tartoznak a finanszírozás megtérülését és alapvető biztosítékát érintő szakértői munkák. A finanszírozó független szakértői vélemények alapján megállapítja a finanszírozni tervezett ingatlan értékét (értékbecslés), a kihelyezhető hitel nagyságát, illetve részletesen áttekinti az egyes beruházások aktuális helyzetét (építési ellenőrzés). A természetes üzleti pozíciók, az információs aszimmetria, a szakértővel való kapcsolat „melegágyát” képezik az érdekkonfliktusnak („conflict of interest”).

A tanulmány a kereskedelmi ingatlanfinanszírozás alapvető folyamatának bemutatását követően feltárja az ügylet különböző szereplőinek érdekeit, különös tekintettel a külső szakértőkre. Az érdekkonfliktusos helyzetek bemutatását követően interjúk alapján bemutatásra kerülnek a hazai bankok elmúlt években kialakított legjobb gyakorlatai, illetve feltárásra kerülnek további, a nemzetközi szakmai sztenderdek szerint alkalmazható protokollok.

73% of Europeans live in cities today, and by the growth of the population worldwide, this ratio is ever increasing. The accelerated speed of urbanization poses unprecedented challenges on people, cities, and the environment. Traditional, old-school approaches will no longer be able to keep up with the myriad of new challenges cities are facing. Among these challenges the high pressure on environment in human settlements and shortage of water (drinking, irrigation) can be identified. Over the last decade, Smart City approach has emerged among the government and non-profit sectors and industries – first of all multinational IT companies – to use ICTs as a tool to manage these challenges and improve quality of life for their citizens. At the same time, Industry 4.0, digitalization of industries has diffused across the world facing a new stage of innovation and keeping competitiveness of business players.

Tungsram, a multinational corporation headquartered in Hungary, has refocused its mission and stood up to expand its product portfolio by including Smart City solutions into its offerings. Previously a lighting manufacturer, the company altered its strategic direction, after its spinoff from General Electric in 2018, and established a new business unit for innovative smart solutions called Tungsram Edge. The company started to prepare an Action Plan entering into the field of Smart City and Smart Economy. Tungsram Edge focuses on mainly two major Smart City offerings: PropTech and AgriTech. PropTech has come to life to support the universal goal of reducing cities’ ecological footprint. AgriTech, a science-based approach to agriculture, uses the latest research to establish precision indoor farming facilities.

The first part of the paper identifies the key contemporary challenges of cities and industries and the evolution and links of Smart City and Industry 4.0 approaches. The second part of the paper is a case study of a multinational company headquartered in Hungary entering into these processes by building a Smart City Action Plan and develop key smart products to react and provide solutions for urban challenges.

With over 3,3 billion installed IoT units and 96 billion USD worldwide investment on smart initiatives, urban digitalization is rapidly transforming the world’s cities into a nexus of efficiency and interconnectedness. Digitalization in cities – often phrased as smart city (SC) transition, holds significant potential for creating a living environment with a high quality of life, yet sustainable and resilient attributes. However, the technologically-driven Smart City solution investments have thus far failed to deliver highly desired societal impacts, resulting in a shift of the discourse to a people-centric vision, with greater emphasis on organizational structures that are able to overcome complexity, scalability, and procedural challenges of the SC transition. The disruptive nature of digital urban transformation, uniqueness of cities, and immaturity of the SC market makes it viewed as a source of innovation for companies. Consequently, researchers found a great fit for open innovation theory and organizational models. The objective of this study is to fill the gap in research regarding the value contribution of open innovation instruments and open government data practices in the field of smart cities, by analyzing open data initiatives in the SC programmes of Hungarian cities.

Napjainkban a gasztrofesztiválok szervezése egyre népszerűbb a világ nagy részén és Magyarországon egyaránt. Ennek fő oka, hogy a gasztrofesztiválok által számtalan településfejlesztési előny érhető el a szervező település számára. A gasztrofesztiválok segítenek például a településmarketingben, a helyi termékek piacra jutásában, a termelők bevételeinek növelésében, a turisztikai kínálat növelésében, és szórakozási lehetőséget nyújtanak a helyi lakosoknak és látogatóknak. Ebből kifolyólag egyre több gasztrofesztivált szerveznek városi és vidéki térségekben egyaránt. Kutatásunkban a falusi gasztrofesztiválokat vizsgáljuk részletesen. Ennek oka, hogy sok esetben ezek az események a települések legnagyobb turisztikai attrakciói, ami látogatókat vonzhat és híresebbé teheti a települést, valamint az egyetlen nagyobb volumenű szórakozási lehetőséget jelentik a lakosok számára.

Ezek alapján elemezzük a helyi lakosok, más településekről érkező látogatók, valamint a fesztiválszervezők véleményét. Keressük a választ arra, hogy miért szerveznek gasztrofesztivált a falusi önkormányzatok, milyen problémákkal küzdenek a szervezés során. Kiértékeljük, hogy a résztvevők miért látogatják ezeket az eseményeket, illetve, hogy milyen különbségek fedezhetők fel a helyi lakosok és a látogatók véleményében. Kérdésünkre két magyarországi, dél-alföldi falusi gasztrofesztivál vizsgálatával adunk választ. Ehhez rövid strukturált interjúkat készítettünk a kiválasztott gasztrofesztiválok résztvevői (helyi lakosok és nem helyi látogatók) között. Emellett strukturált interjúkat készítettünk a vizsgált fesztiválok szervezőivel.

Eredményeink alapján a szervezés legfőbb oka a közösségfejlesztés, illetve turisztikai attrakció létrehozása, melynek csupán eszköze a gasztronómia. A szervezőknek nagy kihívás a fesztivál szervezése és fenntarthatóságának biztosítása a rendelkezésükre álló korlátozott erőforrások, és a résztvevők változó igényei mellett. A látogatók legfőbb célja a barátokkal, családdal való találkozás a fesztiválon, míg az ételkóstolás másodlagos indok. A fesztiválok kedveltek olcsóságuk és barátságos hangulatuk miatt, azonban a programkínálat nem mindig kielégítő. Jellemző, hogy a látogatók sokkal elégedettebbek a fesztiválok kínálatával, mint a helyi lakosok, melynek oka az lehet, hogy a helyiek jobban látják a belső problémákat, és nagyobbak az elvárásaik.

Napjaink globalizálódó világgazdaságában az egyre intenzívebb urbanizáció (városi népesség számának növekedése és koncentrációja, környezetterhelés koncentrálódása) okozta kihívásokra az okos városok alternatívát jelenthetnek, ezért vizsgálatuk aktuális téma. A globalizáció időszakában a városok növekvő gazdasági irányító szerepének köszönhetően, az okos városok, mint a térségek versenyképességének mozgatójaként is definiálhatók. Emellett pedig az okos városok fogalma erősen összekapcsolódik a reziliencia kérdésével, mely a városok témakörében egyfajta intelligens alkalmazkodást jelent a város gazdaságát, társadalmát és környezetét érő sokkokhoz. Ebben a kontextusban a városok teljesítményének mérhetősége is kritikus, hiszen kérdéses, mennyiben járulnak hozzá a fejlesztések a városi életminőség javításához, és a városok versenyképességének növeléséhez, a városok külső hatásokkal szembeni rugalmas ellenállási képességének erősödéséhez.

Jelen előadásukban a szerzők bemutatják az okos városokkal kapcsolatos főbb elméleteket és koncepciókat, majd ezt követően részletesebb elemzés alá vonják Miskolc helyzetét az okos városok között. Elsőként a kvantitatív vizsgálatok eredményeként a Visegrádi országok néhány városára elvégzett smart index rangsorában helyezik el a magyar megyeszékhelyet, majd a kvalitatív vizsgálatok alátámasztásaként bemutatják a városban elvégzett okos város kérdőív eredményeit.

Az eredmények alapján látható, hogy a kialakított smart mutató esetében a legkevésbé okos települések egyike Miskolc a Visegrádi országok vizsgált városai között, és csak a szlovák városokat tudja megelőzni. A kvalitatív vizsgálatok rávilágítanak arra, hogy Miskolc esetében az iskolai végzettség és az okos város fogalmának ismerete között szignifikáns kapcsolat áll fenn, azonban az is látható, hogy a lakossági kezdeményezőkészség az új smart megoldásokra viszonylag alacsony, inkább felülről jövő kezdeményezések jelenthetnek megoldást.

A turisztikai teljesítmény növelése az Alföld jelentős részén a belföldi turisták utazási hajlandóságának függvénye, ezért mind a termékfejlesztés, mind a desztinációmenedzsment szempontjából fontos az utazási motivációk beazonosítása. A célterületi belföldi turizmusban résztvevők körében végzett (2019) nagymintás (n=1037) felmérés a képzeteket, ismereteket, motivációkat, mint a turisztikai fogyasztói szokásokat meghatározó tényezőket tárja fel, összefüggéseket keres a belföldi utazási jellemzők, a desztináció ismertsége és az utazási döntés befolyásolhatósága között. A kapott eredmények, főként a belföldi utazások iránt megnyilvánuló általános nyitottság segítenek abban, hogy a térség egyedi adottságainak kihasználásával, a turizmus minél több szegmensének érintésével komplex élménycsomagokat nyújtó összetett turisztikai fejlesztés induljon el a desztinációban.

A turisztikai fogadó területek beillesztése a termék-életciklus megközelítésbe már régóta jelen van a nemzetközi és a hazai szakirodalomban is. (Butler 1980, Zimmermann 1997, Buhalis 2000., Johnston 2001, Dwyer-Forsyth-Dwyer 2010, Jancsik 2011). A modell javaslatok indikátorai képesek sokoldalú termékdimenziók, hatásrendszerek, keresleti, magatartási sajátosságok megragadására, a szakaszok elhatárolására, s az abból eredő marketingstratégiai javaslatok elveinek levezetésére. Az életciklus-elemzés ugyanakkor az overtourism, a túlturizmus jelenségeinek erősödésével, a felgyorsult növekedés, a területi átrendeződés, a turisztikai trendek változásával, a mérési lehetőségek és korlátok által napjainkban új kihívások előtt áll. A tanulmány az 2019 májusában, 25 városban elvégzett empirikus mérésünk tapasztalatait, módszertani megoldásait, s eredményeit mutatja be. A városi desztinációk fejlődésének közös és eltérő sajátosságainak, a befolyásoló dimenziók, a mért paraméterek összefüggéseinek elemzése alapján kirajzolódni látszanak a desztinációk menedzselésének, marketingjének életciklus-orientált gyakorlati stratégiai alternatívái.

Az előadás a gazdasági növekedés elméletei alapján azt a kérdést vizsgálja, hogyan függ össze a társadalom értékrendje és a fenntartható gazdasági fejlődés. A közép-kelet-európai országok számára ez a kérdés kiemelt jelentőségű, hiszen a közepes jövedelem csapdájából való kitöréshez a létező gazdasági és társadalmi modelljük megújítására van szükség. Az előadás amellett érvel, hogy ebben az új modellben a bizalom építése kiemelt jelentőségű, ennek pedig fontos eleme a helyi közösségek erősítése és a társadalmi igazságosságra való érzékenység. Az elméleti állítások a Pew Research által 2017-ben végzett nagyszabású régiós értékvizsgálatok eredményei bemutatásával kerülnek illusztrálásra.

Az elmúlt évtizedben a P2P-elven működő online szállásmegosztó platformok (pl. Airbnb, HomeAway stb.) népszerűsége és az oldalakon kínált szállások iránti kereslet is dinamikus növekedést mutat, így napjainkban az Airbnb platformja a turizmus egyik legfontosabb szereplőjévé vált komoly versenytársat teremtve a hagyományos szállásadó szektornak. Az Airbnb sikerének egyik kulcsa abban rejlik, hogy a platformon kínált szállások árai versenyképesek a hagyományos szállásadó szektor áraival, és a legtöbb esetben olcsóbban foglalhatunk szállást az Airbnb platformján. Ennek következtében az online szállásmegosztó platformokon hirdetett szállások árképzésének megértése mind gyakorlati, mind elméleti szempontból kritikus jelentőségűvé vált. Mivel a P2P szállásmegosztó platformok jelenlegi formájukban viszonylag új jelenségnek számítanak, így viszonylag kevés tanulmány vizsgálta azokat tényezőket és stratégiákat, amelyek befolyásolják az Airbnb-n kiadott szállások árait.

Tanulmányunk célja annak a vizsgálata, hogy a különféle szállástulajdonságok és szolgáltatások, hogyan, és milyen mértékben befolyásolják az Airbnb-n kiadott szállások árait. Mivel a korábbi kutatások fókuszában elsősorban nagyvárosok állnak, így célunk az volt, hogy egy jelentős turisztikai potenciállal rendelkező térségben vizsgáljuk meg a szállásárat meghatározó tényezőket. Kutatásunk során lineáris és kvantilis regressziót alkalmaztunk a 2417 elemből álló mintánkon, amelyet a Balaton Turisztikai Régió településeiről gyűjtöttünk le web-scraping technológia alkalmazásával. Eredményeink azt mutatják, hogy az ingatlan tulajdonságai (pl. férőhelyek száma, fürdőszobaszám, stb.) jelentősen befolyásolják az Airbnb árait, bár ezeknek a hatásoknak a nagysága nagyon változatos és összetett. Az OLS megállapításai továbbá azt is körvonalazták, hogy a légkondicionáló berendezés és az ingyenes internet az Airbnb árának a meghatározó tényezői közé sorolhatók a mintaterületen, míg a rendelkezésre álló fényképek száma és a konyha léte nem befolyásolja jelentősen az árat. A kvantilis regresszió eredményei azt is megmutatták, hogy a férőhelyek száma, a reggeli és a TV biztosítása magasabb árakat eredményez a magasabb áron kínált szálláshelyek esetében, míg a hálószobák és a fürdőszobák száma, a dohányzás és az ingyenes parkolás jobban befolyásolja az alacsonyabb kategóriájú szállások árait.

A turisztikai termékek piacán a zenei fesztiválok egyre nagyobb teret nyernek, azok száma gyorsan növekszik, és turisták milliót vonzzák világszerte. A zenei fesztiválok egy adott desztináció turizmusának fellendítése, és imázsának formálása mellett, a helyi lakosság identitásának erősítéséhez is hozzájárulhatnak. Kölcsönös kapcsolat alakulhat ki a település és a fesztiválok között, hiszen az esemény megrendezéséhez a keretet az adott desztináció biztosítja, a fesztivál pedig visszahat a településre a különböző társadalmi-kulturális és imázsra gyakorolt hatások által.

Az előadás célja, hogy rávilágítson a könnyűzenei fesztiválok turisztikai jelentőségére – különös tekintettel Szeged esetében – melyhez a fesztiválok társadalmi-kulturális hatásait és imázsalakító szerepét vizsgáltam. Egyrészt arra kerestem a választ, hogy a fesztiválokon résztvevők hogyan ítélik meg a könnyűzenei fesztiválok lehetséges hatásait. Ehhez online kérdőíves felmérést végeztem a szegedi egyetemisták körében, illetve a Szegedi Ifjúsági Napokon (SZIN) kérdeztem meg személyesen a résztvevőket. Másrészt azt is vizsgáltam, hogy Szegeden mennyire szoros a kapcsolat a fesztivál és a város között, és mennyiben járulhat hozzá a fesztivál a desztináció ismertségének növeléséhez, imázsának alakításához. Ehhez a közösségi oldalakon megjelenő SZIN-nel kapcsolatos tartalmakat elemeztem, arra kérdésre keresve a választ, hogy megjelenítik-e a megrendező desztinációt, illetve, hogy Szeged hivatalos honlapján az eseményre bármilyen utalás található-e.

Az eredmények összegzése során az állapítható meg, hogy a könnyűzenei fesztiválok milyen turisztikai jelentőséggel bírnak. A fesztiválok hatásaival kapcsolatban a megkérdezettek közül legtöbben a települések hírnevének és ez által környékük idegenforgalmának növekedését hangsúlyozták. Az események Facebook-os oldalain, az Instagramon vizsgált bejegyzésekben, illetve a megkérdezettek válaszaiban is a település és a SZIN többször együtt jelent meg. Ezek alapján feltételezhető kapcsolat a település és a fesztivál között, illetve a fesztivál hozzájárulhat a desztináció ismertségének növeléséhez is. Azonban a település részéről a turisztikai honlap nem helyez hangsúlyt a fesztivál bemutatására, így e hiátus feloldása a kölcsönös kapcsolat meglétét tovább erősítheti.

Az egészségturizmus kínálati oldalának igen jelentős létesítményei a fürdők, melyek létrehozása, felújítása, fenntartása igen jelentős költségekkel jár. Szintén nagy tőkeigényű az ezekhez kapcsolódó szálláshelyek (elsősorban hotelek) építése is, sőt az egész desztináció kínálatának fejlesztése is forrásigényes (vendéglátás, közterek, rendezvények stb.). Általában a hazai fejlesztések magánerőből ritkán tudnak megvalósulni a tőkehiány miatt, ezért kulcskérdés, hogy a hazai és európai uniós pályázati támogatásokból mennyit tud egy desztináció megszerezni és megvalósítani. A pályázati forrásszerzés így a városverseny egyik központi törekvésévé vált, és a versenyképességnek, illetve a gazdasági sikerességnek egyfajta kiindulópontját képezi.

Ebből kiindulva előadásunkban arra a kérdésre keressük a választ, hogy az előző európai uniós költségvetési ciklusban a dél-alföldi, gyógyfürdővel rendelkező települések mekkora, olyan pályázati forrást tudtak magukhoz vonzani (a megfelelő település-hierarchiát is figyelembe véve), ami vagy közvetlenül, vagy közvetetten az egészségturizmushoz kapcsolódik. Ehhez összegyűjtöttük egyrészt a Miniszterelnökség Széchenyi 2020 honlapján lehívható „fejlesztési forrás-felhasználási” adatokat, másrészt a KSH által elérhető társadalmi, gazdasági és demográfiai mutatókat. Az így létrejött adatbázis segítségével mind összességében, mind részleteiben tanulmányozható a pályázati források összetétele, felhasználása. Igen fontos az is, hogy mi lehet az oka az eltérő forrásvonzó képességnek, mutat-e összefügést például az összehangolt lokális gazdaságfejlesztési vagy turizmusfejlesztési stratégiákkal, tervekkel. Ennek érdekében néhány esettanulmányon keresztül áttekintjük, hogy a legtöbb, illetve legkevesebb pályázati forrást elnyert gyógyfürdővel rendelkező dél-alföldi településeknél milyen koherencia figyelhető meg a stratégia tervezés és a pályázati aktivitás között.

There is a need to maintain sufficient supply of blood for health institutions that requires continous participation of blood donors. Understanding the attitudes of blood donors is increasingly important for non-profit organisations since the number of blood donation felt by 14% and number of new blood donors decreased by 6% between 2010 and 2015 while the number of blood collection events increased by 16% . These data suggest that the efficency of blood collection pursuit and attracting potential blood donors decreased during this period.

There will be a blood collection event at the Faculty of Economics and Business Administration (University of Szeged) on the 22th of February that allows me to conduct this study and provide significant insights of university students, who represent a well-defined target group for blood collection organisations. My goal is to investigate students’ attitudes, intention and behavior towards blood donation and understand how different factors of blood donation (like social pressure, moral norms, attitudes, self-identity, etc.) can influenc their participation (Armitage et al. 2001; France et al. 2007; Glies et al. 2004; Masser et al. 2009; Robinson et al. 2008; Veldhuizen et al 2011). Following previous studies, this paper also builds on the Theory of Planned Behavior (Ajzen 1988; Ajzen 1991) which provides the theoretical basis of the investigation.

This paper aims to answer two research questions relating to blood donation of university students. Firstly, what are the main predictors of students’ blood donation behavior? Secondly, how much influence the internal communication strategy (within the faculty) exert on blood donation? The paper takes attempt to highlight the most influencing factors and suggest a good practice for blood collection organisations regarding communication strategy.

Video games represent a special market which shows a tremendous development regarding technology and consumer interest. In recent years, well-known video games have been relunched in smartphones in order to attract fans with the new versions and apply new technological solutions (Augmented Reality, Compass, Movement Sensor, GPS, etc.) to increase user experience and gain significant revenues from in-app purchases. In 2016, one of the most determining mobile game was Pokemon GO that attracted high attention among the society and influenced experts (and scholars as well) to investigate this success story more deeply and reveal the most determining factors of its success.

This paper aims to investigate potential target group’s attitudes from two theoretical perspectives. According to the Theory of Planned Behavior (TPB) (Ajzen 1988; Ajzen 1991), individuals’ intention and behavior (in this case playing Pokémon GO) depend on their attitudes, perceived social pressures and perceived behavioral control, while the Theory of Technology Acceptance Model (Davis 1989) supposes that the acceptance of technological devices (like smartphones) is influenced by attitude, perceived ease of use and perceived usefulness. Firstly, this paper combines these two theories to investigate potential target group’s opinion, secondly, extend the theoretical model with Pokémon GO-related factors, such as involvement in Pokemon cartoon and video gaming habits. The data collection has been done in 2016 September, including university and high school students (N=190). According to the preliminary results, involvement in Pokemon cartoon and perceived social pressure have not been proven significant (although it was a general assumption within the society), however video gaming habits contribute more to the explanation why young individuals engage in playing Pokémon GO. These results suggest that those youngs, who are inherently playing video games very often, are rather become user of Pokemon GO than those, who were fan of the cartoon, but expressed less interest towards video games.

Adult participation in learning (APinL) is impacted by social and economic development factors, especially those related to digital society. The main purpose of this paper is to investigate how do selected dimensions of Digital Economy and Society Index (DESI), namely Human Capital, Use of Internet and Integration of Digital Technology, as well as percentage of Gross Domestic Expenditure on Research and Development (R&D) indicator (GERD), impact adult participation in learning in 28 European Union (EU28) countries. Percentage of population aged 25 to 64 in adult learning measures APinL as the main dependent variable. All included DESI dimensions are important for adults enabling and helping to participate in application to different education and training learning programs for different skills adoption. Positive correlations among all the variables were calculated, multiple linear regression models were selected using All Possible Regressions approach, and three such models were developed and estimated using Ordinary Least Squares method and tested for model diagnostics assumptions, as being valid. Estimated regression models, being highly representative, explained particular positive impacts of independent variables on the main variable under study. In addition, using hierarchical clustering, five clusters of similar countries were created, of countries based on standardized data of five considered variables for EU28 countries, with Ward linkage and squared Euclidean distances. The Digital Economy and Society Index (DESI) is a composite index that recapitulates 30 important indicators on Europe’s digital acting, and is calculated as the weighted average of the five main dimensions: 1 Connectivity (25%), 2 Human Capital (25%), 3 Use of Internet (15%), 4 Integration of Digital Technology (20%) and 5 Digital Public Services (15%). Regarding DESI ranking in 2018, Sweden, Netherlands, Finland, Denmark, Luxembourg, United Kingdom, Estonia, Ireland and Belgium were at the top, while the recent DESI ranking for 2019, reordered the countries, bringing Finland at the very top, as the most developed country apropos DESI. Further, regarding DESI ranking for 2018, Greece was at the bottom, Romania, Bulgaria and Poland came to slightly higher positions, while in 2019 the same countries reordered, with Bulgaria dropped to the very bottom. After cluster analysis for 2018, Finland, Sweden and Denmark gathered within the same cluster as top digitally and economically developed countries. Netherlands, Estonia, Luxembourg and United Kingdom clustered together as highly developed countries, while Belgium, Ireland, Spain, Lithuania and Malta fall into the separate cluster. Further, Czechia, Slovenia, France, Germany and Austria are together in their own cluster, and, finally the last cluster comprises of 11 the less developed EU countries, Bulgaria, Romania, Greece, Italy, Cyprus, Portugal, Croatia, Slovakia, Latvia, Hungary and Poland. The conclusion is that for improvement of digital society indicators and adult participation in learning possibilities, the share of Gross Domestic Expenditure on R&D should increase. The greater the percent of adults participate in learning, the greater would be an impact to the growth of an economy through more adequate employability, better well-being level, health services usage, democracy participation for better citizenship, and improved digital environment, which would be established backwards.

Tanulmányunkban kísérletet teszünk a felsőoktatási gazdasági képzés vállalkozóvá válásra gyakorolt hatásának feltérképezésére az egyetemi szintű közgazdász képzés hallgatóinak körében. Az elméleti áttekintést követően ehhez utánkövetés keretein belül megvizsgáljuk, hogy a vállalkozásfejlesztés szakos hallgatók körében mekkora volt a vállalkozóvá válás aránya, illetve a ténylegesen vállalkozóvá vált volt hallgatókkal interjúkat készítettünk. A tanulmány végén kísérletet teszünk olyan képzéssel kapcsolatos javaslatok megfogalmazására, amelyek reményeink szerint elősegítik a vállalkozóvá válást az egyetemi hallgatók későbbi életútja során.

In this study, we aim to analyse the impact of the various economic factors on severe material deprivation rates (SMDR) in European Union (EU) at a regional level for the year 2016. SMDR is an indicator that expresses the inability to afford some items considered by most people to be desirable or even necessary to lead an adequate life. In European Union conditions it measures the percentage of the population that cannot afford at least four of the nine items adopted by the EU social protection committee. We apply fractional regression since values of the analysed response variable range between 0 and 1 and we also make a comparison of fractional regression and commonly used linear regression. Extended RESET test results point out that the linear model suffers from misspecification, while there is no reason to reject the hypothesis regarding the adequacy of fractional response models. Therefore, a fractional response regression model with logit link function is applied to assess the unitary impact of explanatory variables on expected values of SMDR. Our findings show that SMDR is affected by regional-level factors such as median equivalised disposable household income, at-risk-of-poverty rate, GDP per capita, long-term unemployment rate, and country-level drivers such as relative median at-risk-of-poverty gap, income quintile share ratio, and share of social protection expenditure in GDP.

A történeti Dél-Alföld nemzetiségi szempontból a Kárpát-medence egyik legváltozatosabb tája. Az itt található etnikai mozaik akár a kulturális turizmus gazdag terévé is tehetné a régiót. Ezzel szemben azt tapasztalhatjuk, hogy a három meghatározó nemzeti közösség (magyarok, szerbek, románok) nem látogatják egymás nemzeti kulturális emlékeit. Az előadás ennek kapcsán arra kíván rámutatni, hogyan függ össze kultúra és turizmus, mi a szerepe a nemzeti kulturális örökségnek a turizmusban, milyen nemzetfelfogások segíthetnék a régiós nemzeti kulturális örökségek turisztikai integrációját.

Békés megye turizmusa az elmúlt közel egy évtized alatt nagy változáson esett át. Egyre több turista érkezik a dél-alföldi régió legkeletibb megyéjébe. Mindez köszönhető az elmúlt évek turisztikai fejlesztéseinek, a TDM-ek létrejöttének és nem utolsó sorban a nagyarányú marketing munkának.Ugyanakkor a megye lakosságának száma csökken, a megélhetési mutatók az országos átlagnál jóval alacsonyabbak. Az előadás azt boncolgatja, hogy mi okozhatja ezt az ellentétet, hiszen a turisták többnyire azokat a helyeket keresik fel, ahol a helyiek is jól érzik magukat.

A légi szállítást, a szolgáltatási ágazat egyik fontos részét, annak dinamikus fejlődéséből kifolyólag a gazdaság önfenntartó területeként tartják számon, amely számos ponton kapcsolódik a gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai kontextusokhoz. Ennek az ágazatnak a fejlődése specifikusan "a kortárs időszak jelenségének" tekinthető, közvetlen összefüggésben a gazdaság és a társadalom fejlődésével. A légi szállítás fejlődése Európán belül figyelemre méltó, mivel Európa a regionális gazdasági integráció modelljévé vált. A légi turisztikai szállítás fontos hatásai a folyamatosan növekvő turistaforgalomban mutatkoznak meg. Ebben Európa hosszú évek óta világviszonylatban az első helyet foglalja el. A közelmúltban bekövetkezett fejlődés, valamint az UNWTO által a következő időszakra vonatkozó előrejelzési tendenciák továbbra is Európát helyezik a világranglista első helyére. A légi szállítás dinamikus fejlődése azonban Európán belül jelentős regionális különbségeket mutat. Ezért kell vizsgálnunk a légi utazás tartalmát és jellemzőit, tanulmányoznunk azokat a tényezőket, amelyek az ágazatra hatással bírnak, illetve fel kell derítenünk a fejlesztésükhöz kapcsolódó lehetséges alternatívákat. A dolgozat bemutatja a légi turisztikai közlekedés helyzetét a Kárpát-medencében. Figyelembe véve a régió legfontosabb stratégiai pontjait, elemezésre kerül a légi közlekedés meglévő infrastruktúrája és az ahhoz kapcsolódó idegenforgalom.

Europe continues to be one of the world’s main automotive production regions by accounting for 23% of total vehicle production and 28% of total car output in 2016 (OICA, 2018). CEE countries have become important strongholds for the European automotive industry. Basically, through relocations, offshoring and outsourcing, the region has contributed significantly to maintaining the competitiveness of European automotive production by offering a low wage, low-medium (limitedly high) skilled production outlet. Our analysis concentrates on the following questions: How have the location advantages of the CEE countries evolved over time? How may the industry’s current trends in location and investment decisions be influenced by changes linked to Industry 4.0? Furthermore, how can Brexit influence the competitive positions of the countries in question? We use the trade costs approach as the main concept of our analysis, with the help of which we show how the location advantages of CEE countries have changed due to the European integration process from the viewpoint of the automotive industry. We show that, as a result of integration, automotive companies and their suppliers have transformed their location and investment strategies and consider the whole of Europe as a single fully integrated space. In the second part of the presentation, still relying on the trade costs approach, we show how the various elements of Industry 4.0 may transform trade cost components. The results of our analysis are double-checked and supplemented by information gained from companies. In the third part of our presentation, based on WIOD data, we try to assess the trade links between the United Kingdom and the analysed countries in the automotive industry and show which activities/branches may be affected by the increased trade costs due to a hard (or soft) Brexit.

In recent times, the Middle Income Trap (MIT) have become a very pertinent development issue as Economists, researchers and development practitioners continue seek answers to why it has been so difficult for the majority of the middle income countries to advance to high income status. Meanwhile, the World Economic Forum’s most recent Global Competitive Index (GCI) Report 2018 argues that the level of a countries competitiveness accounts for over 80% of the variation in income levels and 70% of the variation in long-term growth across countries and economies. Since the existing literature on the MIT is still inconclusive on the causes and solutions to avoiding and escaping the MIT. It is worth examining the following questions: Can performance on the GCI help countries escape the MIT? Is there a significant difference between the average GCI scores of middle income and high income countries? And Which of the 12 pillars of GCI can best predict the income levels of countries?

A tapasztalat azt mutatja, hogy a szakiskolát, főiskolát, egyetemet végzett, fogyatékossággal élő leendő munkavállalók a tanulmányaik befejezése után különösen nehéz helyzetben vannak. Ez annak ellenére így van, hogy e munkavállalóknak olyan speciális készségeik vannak, melyekkel más munkát kereső személyek nem rendelkeznek. Az EU foglalkoztatáspolitikája számára egyre fontosabb az esélyegyenlőség megteremtése és a cégek társadalmi felelősségvállalásának támogatása. A felkért hozzászólók rövid előadásai és a nyitott beszélgetés ezzel a sajátos munkaerőpiaci helyzettel foglalkozik.

Az elmúlt három évtizedben a hazai felsőoktatásban, ezen belül a gazdaságtudományok képzési területen is alapvető változások történtek. Az 1990-es években robbanásszerűen megnőtt a hallgatói létszám és ezzel összhangban a szakok, felsőoktatási intézmények és karok száma is, napjainkban 31 felsőoktatási intézményben és 35 településen folyik valamilyen szintű gazdaságtudományi képzés. Főleg a kiépülő piacgazdaság által támasztott munkaerőpiaci igények generálták ezt a felsőoktatási expanziót, amely nemcsak a fiatalok képzésében, hanem az idősebb munkavállalók átképzésében is megjelent, és amit felerősített a lakosság korábban elfojtott ’diploma iránti vágya’ is. Kisebb-nagyobb átszervezéseket, pl. integrált intézmények kialakítását követően történt egy jelentősebb változás, amikor Magyarország is csatlakozott az Európai Felsőoktatási Térséghez, a jelenleg 48 országot átfogó ún. „bolognai folyamathoz” és 2006-tól fokozatosan bevezette a felsőoktatásban az alapképzés–mesterképzés–doktori képzés hármas tagozódást. Hasonlóan fontos változtatás, hogy 2012-től a gazdaságtudományi alapképzéseknél drasztikusan lecsökkent az állami ösztöndíjjal támogatott hallgatók létszáma. Ezek a változtatások, megfejelve egyéb tényezők hatásaival, napjainkra alapvetően átrendezték a hazai gazdaságtudományi felsőoktatás szerkezetét és intézményrendszerét.

Tanulmányomban a bolognai folyamat kiteljesedésétől tekintem át a gazdaságtudományi (közgazdasági) felsőoktatás átalakulásának folyamatát és főbb jellemzőit, a szakok szerkezetétől, az intézmények átalakulásától a finanszírozáson át a térbeli aspektusokig. Nem vagyok oktatáskutató, szubjektív háttéranyagomban egyfajta helyzetfeltárásra törekszem, az adatok és folyamatok leíró ismertetését követően pedig negyedszázados oktatói és oktatásszervezői tapasztalataim alapján összegzem az általam legfontosabbnak tartott kérdéskörökről a véleményemet.

Tanulmányomnak bizonyos aktualitást kölcsönöz, hogy az egész magyar közgazdasági felsőoktatást új helyzet elé állítja a Budapesti Corvinus Egyetem magánegyetemmé válása. Hasonlóan fontos a 2016-os „Fokozatváltás a felsőoktatásban” középtávú szakpolitikai stratégia, amelyhez kapcsolódva a Magyar Rektori Konferencia Gazdaságtudományi Bizottsága javaslatokat dolgozott ki. Habár kevés idő telt el a középtávú szakpolitikai stratégia célkitűzéseinek és javaslatainak érdemi vizsgálatához, de néhány folyamat elindult és hatásuk érzékelhetővé vált. Azt pedig a jövő dönti el, hogy a 2020-tól esedékes új felvételi rendszer, egy tárgyból emelt szintű érettségi és egy legalább középfokú nyelvvizsga, hogyan hat a gazdaságtudományi képzésekre.

A közgazdasági felsőoktatás helyzetéről és problémáiról, a továbblépés főbb kérdéseiről folytatott vitákban megalapozott érvek és átgondolt javaslatok szoktak elhangzani, de több esetben csak előfeltevésekre és néhány kiemelt adatra alapozódnak, sőt esetenként intézményi részérdekek állnak a javaslatok mögött, emiatt döntöttem úgy, hogy részletesen áttekintem a folyamatokat, lehetőleg minél szélesebb adatbázis felhasználásával. Az ábrák és táblázatok, mellékletek adatainak közlésével fő célom a helyzet részletes és ellenőrizhető bemutatása, egyúttal az is, hogy a kollégáknak ne kelljen időt és energiát szánni adatgyűjtésre és – rendszerezésre. A sok számszerű adat megemésztése egy idő után fárasztó, amihez türelmet kérek...

A tanulmányban közölt adatok, megállapítások és javaslatok többsége közismert a közgazdasági felsőoktatásban dolgozók körében, de bízok benne, hogy több részkérdésben fel tudom hívni a figyelmet néhány eddig kevésbé érzékelt problémára. Célom nem új eredmények vagy új gondolatok megfogalmazása, hanem az adatok és háttérfolyamatok viszonylag széles körének bemutatásával hozzájárulni a bolognai rendszerű közgazdasági képzés újragondolásához és újraszervezéséhez, gondolatébresztő ötletek megszületéséhez. Megállapításaim egy része nyilván szubjektív, elérve a 65 éves kort szeretném összegezni és közreadni a vidéken működő felsőfokú intézményekben eltöltött 25 évnyi oktatási és oktatásszervezési, tanszék- és intézetvezetői, felsőoktatási közéleti tapasztalataimat.

Kutatók a leginkább jövedelmező képességeket vizsgálták innovatív módszertannal. Adat-, tartalom- és szövegbányász módszerek alkalmazásával az Indeed.com weboldalon közzétett állásajánlatok milliói közül 15.000 olyan állásajánlatot vizsgáltak meg, amelyek éves fizetése legalább 100.000 dollár volt. A kutatás során arra a kérdésre keresték a választ, hogy melyek manapság a legjobban fizetett képességek. Az eredmények azt mutatják, hogy az első három legkeresettebb készség a kommunikáció, a vezetési tapasztalat, valamint a projektmenedzsment jártasság. A médiaműveltség, az IKT-készségek, az együttműködés, az elkötelezettség és a döntéshozatali készségek birtoklását szintén megkövetelik a legjobban fizetett munkahelyeket. Ezek az eredmények fontos következményekkel járnak az egyének, a HR szakemberek és az oktatók számára, mivel megmutatják, hogy mely készségek biztosítják a jobb foglalkoztathatóságot és karrierlehetőségeket.

Köszönetnyilvánítás

Ezt a kutatást az EFOP-3.6.2-16-2017-00007 számú projekt "Az intelligens, fenntartható és befogadó társadalom - társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban" című projekt támogatta. A projektet az Európai Unió támogatta, amelyet az Európai Szociális Alap és a magyar költségvetés társfinanszírozott.

A digitális transzformáció jelentősen átalakítja a munkaerőpiacot, melyre – 60 hazai felsővezető és 5 tudományos szakembert érintő 15 kerekasztal beszélgetés, valamint 20 vállalati esettanulmány alapján – a magyar vállalatvezetők nincsenek felkészülve. Jelenleg a vállalatvezetők a munkaerőhiányt érzékelik, és kevesen vannak tudatában annak, hogy az „alacsony/közepes hozzáadott érték alacsony bér” modellje már nem fenntartható. Szükséges a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek irányába történő elmozdulás, melyre a digitális eszközök jó lehetőséget adnak. Az eredmények azonban azt jelzik, hogy a digitális transzformációval szemben jelentős ellenállás tapasztalható a munkavállalók részéről, és a vezetők sincsenek felkészülve erre a változásvezetési feladatra. Kulcs a digitális transzformációt irányítani képes vezetők kinevelésében van, ehhez mintagyakorlatokat, tananyagokat és ösztönzési rendszert szükséges fejleszteni, valamint ezeket terjeszteni, oktatni és működtetni kellene.

Több mint 15 éve tanítok a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának magyar tagozatán, s ez ma már lehetőséget nyújt az ottani és a hazai közgazdászképzésben szerzett tapasztalataim összevetésére. Előadásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy milyen tényezők járultak hozzá a kolozsvári magyar nyelvű közgazdászképzés rendkívüli sikereihez. Ezekről a sikerekről egyrészt a nemzetközi vállalati esettanulmány versenyeken elért eredmények tanúskodnak másrészt a végzett hallgatók karrierútjai. Az előadás fő következtetése az, hogy a sikerekhez az egyetem falain túlmutató, sokrétű, intenzív kapcsolatok fenntartása szükséges a középiskolákkal, a vállalatokkal, az egyetemen kívül működő diákszervezetekkel, valamint a külföldi társintézményekkel.

A GLOBE kutatás a 62 résztvevő országot 10 kulturális klaszterbe rendezte (észak-európai, angol, germán, latin-európai, kelet-európai, latin-amerikai, dél-ázsiai, konfuciánus ázsiai, arab és fekete-afrika). A 9 társadalmi gyakorlat kultúra változó faktoranalízisének eredményeként 3 főfaktort sikerült azonosítani (fejlesztés orientáltság vs. status quo, versengés vs. kooperáció, tekintély elvű vs. független). Az előadás a kulturális klaszterek főfaktorok szerinti mintázatait hasonlítja össze. E mintázatok alapján a klaszetereket elhelyezem Inglehardt tradícionális vs. szekuláris-racionális / túlélés vs. jóllét kultúratérképén. Kísérletet teszek arra, hogy a GLOBE kultúraváltozóinak bekacsolásával feltárjam, hogy milyen értékek változása vezetett a társadalmi fejlettségi szintek (hagyományőrző-modern-posztmodern) közötti váltásra.

Outdoor education has become an important buzzword in education, among HEIs as well, providing some special and alternative forms of education beside indoor education. Nevertheless, the methodology behind it has remained somewhat blurred. Our workshop intends to unveil this domain and offers platform for everybody who have experiences, ideas or just questions regarding outdoor education.