Útmutató statisztikai poszter készítéséhez

ISLP Statisztikai PoszterversenyISI Logó IASE Logó

Online elérhető a verseny weboldalán az „ISLP poster session presentation 2015”, mely értékes tanácsokat nyújt a poszterkészítéshez és prezentáláshoz.

A 2018-2019-es versenyben a résztvevők számára rendelkezésre áll a JMP szoftver, amely analitikai és grafikai eszközként is szolgál a poszterek készítéséhez. Viszont bármilyen szoftver és eszköz használata engedélyezett.

A JMPszoftvert elérhetővé teszik mindazon diákok, tanárok, oktatói testületek és az országos koordinátorok számára, akik részt vesznek a versenyben, illetve azt népszerűsítik. A szoftverhez a hozzáférési kódot az első jelentkezőkkel egy időben megkapják az országos koordinátorok.

Milyen egy statisztikai poszter?

A poszter egy olyan egy oldalas prezentáció, amely egy adathalmazról történetét meséli el. A poszternek:

  • egyszerűnek és logikailag rendezettnek kell lennie (tartalmazza a célt, szemléletmódot, fontosabb ténymegállapításokat és a fő következtetéseket);
  • tartalmaznia kell az adatok összegző jellemzését is (például grafikonok, táblázatok formájában); emellett
  • az adatok jelentésére vonatkozó magyarázatokat is;
  • önmagáért kell beszélnie (a nézőknek plusz információ nélkül is meg kell, hogy értsék a posztert);
  • vizuálisan megnyerőnek és kreatívnak; illetve
  • két méteres távolságból is olvashatónak kell lennie.

Példák

A 2012 és 2017 közötti ISLP poszterkészítő versenyek legjobb poszterei az alábbi címen tekinthetők meg: International Statistical Literacy Poster Competition 2012-2017

A poszter készítés lépései

Első lépés: keressetek egy problémát

Először találni kell egy tanulmányozásra váró kérdést, problémát, mely

  • pontosan meghatározott, így könnyebb összegyűjteni a releváns adatokat,
  • a posztert megtekintők számára érdekes lehet,
  • nem túl bonyolult, de nem is lehet túl nyilvánvaló válaszokkal megválaszolni.

Második lépés: gyűjtsetek adatokat

Az adatgyűjtés előtt figyelmesen meg kell tervezni, milyen (fel)mérések szükségesek. Az alábbi linken az adatgyűjtés típusairól és a vizsgált sokaság kiválasztásáról olvashattok (angol nyelven):
http://www.statcan.gc.ca/edu/power-pouvoir/ch2/types/5214777-eng.htm

Amennyiben nem saját adatgyűjtésből származó adatokkal dolgoztok, ügyeljetek arra, hogy a más forrásból származó adatok megbízhatóak legyenek, illetve, hogy az adatok forrását mindenhol feltüntessétek (például: szerző neve, publikáció, webcím stb.).

Az adatgyűjtésnél vedd figyelembe az adatok véletlenszerűségét, a megfigyelések és mérések számát!

Néhány példa:

  • Ha diákok véleményére vagyunk kíváncsiak és a vizsgálat két legjobb barát megkérdezéséből áll, akkor az eredmények torzulhatnak.
  • Ha a feladatunk, hogy megmérjük, egy szöcske mekkorát tud szökellni, akkor egyetlen szöcske vizsgálata nem fog jó eredményt adni. Nagyobb mintára van szükség. Pontosabb eredményeket kaphatunk, ha 10 szöcskétől egyenként 10 szökellést mérünk meg.
Harmadik lépés: az adatok minősége

Az adatok minőségét és így a levont következtetéseket számos tényező befolyásolhatja. Az alábbiakban olvashattok néhány szempontot, amiket érdemes figyelembe venni, amikor a munkátokat tervezitek. Amennyiben az adott szempont releváns, arra röviden ki kell térni a poszteren:

  • Az adatok egy általános helyzetet reprezentálnak? A megfigyelt sokaság mennyire jól reprezentálja azt a populációt, amire a kutatási kérdés vonatkozik? Tudtok-e tovább finomítani a mintavételi eljáráson vagy a megfigyelt sokaságon?
  • Mivel az adatok elég sok, változó értéket is felvehetnek (nem véletlen nevezzük őket változóknak is a statisztikában), illetve az adatgyűjtésben sokan vesznek részt, így néha az adatok hibásak lehetnek. Vizsgáljátok meg, hogy vajon mi lehet a hiba forrása? Hogyan tudnátok a hibák számát csökkenteni?
  • Az adatgyűjtések során is felléphetnek hibák és eltérések. Gondoljátok végig a hibák és eltérések forrásait és azok mérséklésének lehetőségeit.

Negyedik lépés: az adatok elemzése

Elemezzétek az adatokat kézileg vagy számítógépes programokkal!

Fontos, hogy az adatelemzés során mindig az eredeti kérdés(eke)t, problémá(ka)t vizsgáljátok!

Használjatok számokat és grafikonokat az adatok jellemzéséhez, például hisztogramokat, oszlopdiagramokat, vonaldiagramokat, kördiagramokat, boxplotokat. Statisztikai mérőszámok, mint például az átlag, medián, szórás alkalmazása is hasznos lehet.

Ötödik lépés: vonjatok le következtetéseket

Az adatok elemzése után az eredményeket értelmezni, magyarázni kell az eredeti probléma vagy kutatási kérdés szemszögéből. Gondoljátok végig, hogy az alábbi szempontok közül melyek lehetnek relevánsak a kutatásotokban (értelemszerűen előfordulhat, hogy nem tudtok mindre választ adni):

  • Mit tanultatok az adatokból, illetve az eredményekből?
  • Az eredményeitek kiknek és miért lehetnek érdekesek vagy fontosak?
  • Az eredményeitek alapján meg tudtok fogalmazni javaslatokat, következtetéseket?
  • Vannak-e korlátjai az eredményeiteknek, az alkalmazott módszertannak (például minta mérete, adatforrás)? Meg tudtok-e fogalmazni javaslatokat a témát a jövőben kutatni szándékozók számára?

Ügyeljetek arra, hogy a következtetések a poszter fontos részét képzik, hiszen egy statisztikai poszter célja nem pusztán grafikonok készítése, számítások elvégzése, hanem annak bemutatása, hogy el tudjátok mondani az eredményeitek lényegét, illetve, hogy a statisztika segítségével és értő használatával egy kutatási kérdésre, problémára választ adtok.

A poszter elkészítése

Papíron vagy elektronikusan?

A poszterek elkészíthetőek:

  • papír alapon vagy elektronikusan (például PowerPoint segítségével)
  • tájolást illetően vertikálisan vagy horizontálisan

Ajánlott legalább 3 cm-es margót hagyni a poszter szélein, hogy az keretbe illeszthető legyen. Elektronikus posztereknél vegyétek figyelembe, hogy a kinyomtatott és bekeretezett poszter mérete legfeljebb A1-es (831 mm × 594 mm) lehet.

Tartalom

A poszterek főbb tartalmi elemei:

  • mit és hogyan tanulmányoztatok, mik a főbb eredmények és a végső következtetések, az eredmények magyarázata
  • a téma bemutatása képekkel és diagramokkal
  • az adatok egyszerű szöveges leírása
  • az adatok összegzése (a poszternek nem kell az elemi adatokat tartalmaznia)

Ügyeljetek, hogy a poszter mérete korlátozott, kevés hely áll a rendelkezésre, ezért neismételjétek magatokat. A poszterre csakm azok a grafikonok kerüljenek fel, amelyek a legjobban leírják az eredményeket. Minden egyes grafikonnak címet kell adni és röviden meg kell magyarázni az adott diagram legfontosabb üzenetét.

Útmutató a poszterek elkészítéséhez (angol nyelven): https://iase-web.org/islp/Poster_Competition_2018-2019.php?p=Poster_guidelines