A kar története

Közismert, hogy 1921-ben a Ferenc József Tudományegyetem Kolozsvárról Szegedre költözött, azonban közgazdászok szakképzése a szegedi egyetemen csak 73 év múlva, 1994-ben indult meg. A gazdaságtudományok egyetemi művelésének története tehát nagyrészt nem egy egyetemi szak, hanem inkább tanszékek, kurzusok, kutatási programok története.

1921 és 1944 között ezen tanszékek és kurzusok a jogászképzés rendszerében helyezkedtek el. A statisztika és a közgazdaságtan az államtudományok kereteiben nyertek létjogosultságot, a pénzügytan és egyéb mikroökonómiai ismeretek a szűkebben értelmezett jogász szakma művelésének megalapozását szolgálták. A Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán Surányi-Unger Tivadar vezetésével Statisztikai Tanszék és Közgazdaságtani és Pénzügyi Tanszék működött. 1939-ben a tanszékek önállóságának megtartásával a kar Közgazdasági és Statisztikai Intézetet hozott létre. A Statisztikai Tanszék első vezetője Laky Dezső professzor, a Közgazdaságtani és Pénzügyi Tanszék első vezetője pedig Kováts Ferenc professzor volt.

1940-ben a Ferenc József Tudományegyetem visszaköltözött Kolozsvárra. Szegeden a Horthy Miklós Tudományegyetem kezdte meg működését, de a jogi kar nélkül, mert azt megszüntették. Kolozsváron viszont új karral, a Közgazdaságtudományi Karral bővült az egyetem.

Amikor 1945-ben öt évi szüneteltetés után újra megindult a jogászképzés Szegeden, az oktatási, illetve tanszéki struktúra lényegesen nem módosult a korábbiakhoz képest. Ennek megfelelően a Statisztikai Tanszék és a Közgazdaságtani és Pénzügytani Tanszék is újjászerveződött.

Az 1950-es évek elején végrehajtott felsőoktatási "reform" egyik leglényegesebb eleme volt az, hogy a hatalom az egypárt rendszer legkeményebb eszközeivel kényszerítette szinte valamennyi szakra és tudományágra a marxista-leninista ideológiát. A direkt ideológiai oktatás szervezeti keretei az 1949/50-es tanévben jöttek létre. Ebben az időszakban a budapesti tudományegyetemen működő Marxizmus-Leninizmus Központi Tanszék irányította az ország összes felsooktatási intézményében folyó marxizmus oktatást. E Tanszék alá tartozott a szegedi egyetemen működő Tanszéki Csoport is.

Egyetemünkön 1952. júliusában alakult meg az önálló Marxizmus-Leninizmus Tanszék, s ezen belül - a Filozófiai mellett - a Politikai Gazdaságtani Szakcsoport. A szakcsoportok közül eloször a Politikai Gazdaságtani vált ki e keretekbol. 1955 márciusában megalakult az önálló Politikai Gazdaságtan Tanszék, amely ezen a néven 1988-ig működött. 1988-ban változatlan szervezeti keretek között és személyi állománnyal, de megváltozott funkciókkal Közgazdasági Tanszékké alakult, amely 1995 novemberében adta át helyét a mai Elméleti Közgazdaságtan tanszéknek. A Politikai Gazdaságtan Tanszék nem tagozódott be kari struktúrába, hanem úgynevezett központi intézményként működött az egyetemen belül. 1971-ben létrehozták a Marxizmus-Leninizmus Tanszékcsoportot, amely az oktatási és tudományos munka tartalmi és főként igazgatási koordinációjára volt hivatva. A tanszékcsoport 1991-ben szűnt meg, az egyes tanszékek karokra kerültek. A Közgazdasági Tanszék az Állam- és Jogtudományi Karon működött tovább.

Működésének 33 éve alatt a Politikai Gazdaságtan Tanszéket végig Nagy Lajos irányította, akinek vezetői pályafutása ennél is hosszabb, hiszen már ő vezette a szakcsoportot is, valamint 1992-ig a Közgazdasági Tanszék élén állt. Nagy Lajos professzor a "fényes szelek" nemzedékének jellegzetes alakja, aki hatalmas munkabírással, tudósi, oktatói, emberi értékeit következetesen megőrizve és kamatoztatva haladt és halad egy buktatóktól, csapdáktól sem mentes nagyívű pályán. A kutatásban, a tudományszervezésben, utánpótlás-nevelésben és az oktatásban egyaránt maradandót alkotott. Kutatómunkájának legismertebb eredményei a közgazdaságtan és agrárgazdaságtan határterületeit tárgyalják. Kandidátusi disszertációjának témáját a földjáradék-elméletből választotta, akadémiai doktori értekezésének címe: "Munkatermelékenység és személyi jövedelmek a mezőgazdaságban".

A Politikai Gazdaságtan Tanszék önálló arculata 1956 után bontakozott ki. Az oktatás differenciálódott, a programok igyekeztek igazodni az egyes szakok sajátos követelményeihez. Nagy lendületet adott a tananyagújításnak a 60-as években kibontakozó ú.n. "mechanizmus vita", s ezzel összefüggésben az elméleti közgazdaságtan hazai fejlődése. Az 1970-es évektől kezdve fokozatosan, de folyamatosan jelentkezett a tanszék speciális kollégiumaival, amelyek a törzsanyaghoz képest több lehetőséget adtak az oktatók kutatási eredményeinek programba való iktatására is. Egyre nagyobb teret kaptak a nem-marxista, ú.n. "polgári" elméletek is, igaz, gyakran csak az alternatív megközelítések lehetőségeiként bemutatva és általában kritikai burokba csomagolva.

A 80-as évek végén, a rendszerváltás időszakában alapvetően megváltoztak a tanszék működésének feltételei. Az átállás nem volt zökkenőmentes, de egy pillanatra sem kérdőjeleződött meg a közgazdaságtudományok művelésének szükségessége az egyetemen. 1992-ben Égető Emese vette át a tanszék vezetését, majd 1995-től Sipos Miklós lett a megbízott tanszékvezető.

Szegeden már 1963-tól működött a budapesti egyetem kihelyezett levelező tagozata, de a JATE önálló közgazdász szakának indítására tett kezdeményezések még megyei szinten sem kaptak kellő támogatást. A kihelyezett tagozat -kis megszakítással - 1988-ig működött. 1990 után felerősödött a szegedi közgazdász szak alapításának igénye. A régióban mutatkozó nagy keresletet egyértelműen bizonyították a munkapiaci elemzések és a Szegedi Élelmiszeripari Foiskolán muködő vállalkozó-menedzser szak iránti élénk érdeklődés is. A szak beindításának előkészületeit felgyorsította az, hogy az Állam- és Jogtudományi Kar, a Természettudományi Kar és a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola közösen sikeresen pályázott a FEFA-nál nappali tagozatos közgazdászképzés finanszírozására. Az előzményekhez hozzátartozik az is, hogy 1993 februárjában a vártnál is nagyobb érdeklődés mellett beindult a jogi, illetve műszaki és természettudományi diplomával rendelkezők közgazdasági szakosító képzése esti-levelező tagozaton.

A szakalapításról szóló miniszteri határozat dátuma 1993. július 13., a képzés 1994. szeptemberében indult meg. 1995. november 23-án az Egyetemi Tanács határozata nyomán megalakult a Közgazdasági Tanszékcsoport. Első kinevezett vezetője Farkas Beáta lett.

1997. októberében a tanszékek és azok vezetői a következők voltak:

Tanszék Tanszékvezető
Elméleti Közgazdaságtan Czagány László
Gazdaságpszichológia Garai László
Marketing-Menedzsment Sallai Miklós
Pénzügytan Botos Katalin
Számvitel megbízott: Farkas Beáta
Regionális és Alkalmazott Gazdaságtan Lengyel Imre
Világgazdasági és Európai Gazdasági Integrációs Farkas Beáta

Sikeres akkreditációs eljárás után 1999. július 1-én megalakult a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara.

Dr. Czagány László

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

Hetesi Erzsébet

Egy Tolna megyei pici faluban, Majoson születtem, de Baranyában, Mágocson nőttem fel, ott jártam általános iskolába, majd miután megnyertem egy megyei matematika versenyt, középiskolás koromban Pécsre kerültem matematika-fizika tagozatra.

Események

Rendezvénynaptár *