Szegénységkezelési szempontok helyi érvényesülése a képességszemlélet tükrében: A hátrányos helyzetűek részére tervezett szegedi lakópark esete
Juhász Judit
Világszintű probléma a szegénység. A különböző szegénységi mutatók mögött végtelen számú eltérő élethelyzet, szituáció húzódik meg, melyek kezelése sokszor kilátástalannak tűnik még a fejlett országokban is. A szegénység sokoldalúságát megragadó új irányzatok jelennek meg a szegénységkutatásban, melyek hazánkban azonban egyelőre kevésbé adaptáltak. Amartya Sen képességszemlélete hangsúlyozza, hogy az eszközorientált szegénységkezelési, gazdaságfejlesztési beavatkozások által nyújtott materiális segítség sokszor nem elegendő. A különböző javak felhasználása ugyanis számos egyéb körülménytől, adottságtól is függ.
A dolgozat célja, hogy a képességszemlélet szegénységgel kapcsolatos meglátásait összegezze és kiegészítse egy olyan szempontrendszerben, mely javaslatot tesz a „kiút” érdekében – legalább − alkalmazandó szegénységkezelési beavatkozások szempontjaira. Ezt követően a dolgozat egy kvalitatív kutatás során megvizsgálja, hogy a képességszemlélet tükrében felállított szegénységkezelési szempontok hogyan jelennek meg a helyi döntéshozók, szakértők és civilek általános gondolkodásmódjában. Azaz, hogy a képességszemléleti megközelítés harmonizál-e az interjúalanyok szegénységhez és annak kezeléséhez kapcsolódó sokféle tapasztalatával, tudásával. Végül megvizsgálja, hogy e szempontok milyen mértékben érvényesülnek a hátrányos helyzetűek számára létesítendő szegedi lakópark kapcsán az interjúalanyok szerint, mely elsősorban a kiskundorozsmai roma szegregátumban élő közösség megsegítésére irányulna.
Az elvégzett 20 egyéni mélyinterjú alapján elmondható, hogy a képességszemléleti megközelítés tükröződik a megkérdezettek általános gondolkodásmódjában és az esetpélda kapcsán is. Az azonban már nem egyértelmű az alanyok szerint, hogy milyen úton, hogyan lehetne elérni a „képessé tétel” célját. Az is szembeötlő, hogy a lakópark értékelése során a szempontok figyelembevétele nagyban eltér az általános gondolkodásban képviseltektől. A meglátások ekkor kiéleződnek, saját tapasztalataik, véleményük, intuícióik kerülnek előtérbe.
A képességszemlélet tükrében kialakított szempontrendszer jelentős segítségül szolgálhat a szegénységkezelési programok kialakításakor, melynek azonban további részletezésére van szükség annak érdekében, hogy az jobban segítse a döntéshozókat a képessé tétel folyamatát szem előtt tartó szegénységkezelő stratégiák felépítésében.
Kulcsszavak:
- szegénység,
- szegénységkezelés,
- képességszemlélet,
- helyi gazdaságfejlesztés
