A fiatalok választói attitűdjét befolyásoló tényezők vizsgálata a politikai marketing szemszögéből
Honti Tamás – Kerekes Gréta
Napjainkban már nem jellemző az érték- illetve identitásalapú pártválasztás, a pártok hasonló értékeket képviselnek és hasonlóak a céljaik is, kampányaikban pedig az összes választó megszólítására törekszenek. Kérdés azonban, hogy kommunikációjuk és kampányuk mennyiben befolyásolja a fiatal választókat és mennyiben játszanak közre egyéb tényezők a vélemény kialakításában. Kutatásunk célja tehát az, hogy meghatározzuk az attitűdformáló tényezőket ésigazoljuk is ezek hatását.
A témát a „politikai marketing szemszögéből” dolgoztuk fel és így legfőképpen a politikai marketing attitűdre való hatását igyekeztünk vizsgálni, ám ehhez sorra kellett vennünk az általunk beazonosított egyéb tényezőket is. Az attitűdvizsgálatok szakirodalmából kiindulva választottuk ki azokat az elemeket, melyek a politikai marketingen kívül befolyásolhatják a választói attitűdöt, ezek pedig a média és a szociális környezet. Ezen kategóriákon belül tényezőnként vizsgáltuk a hatást, a szociális környezet esetében például külön a család és külön a barátok befolyását. Témánk feldolgozásához és hipotéziseink igazolásához vagy azok cáfolásához kérdőíves kutatási módszert választottunk, a lekérdezés pedig a 2014-es tavaszi kampányidőszakban történt.
Kutatásunk során két teoretikus modellt állítottunk fel, az elsőben a marketingmixet adaptáltuk a politika piacára a szakirodalom alapján, a másodikban a primer kutatásunk eredményeinek segítségével a választó attitűdjére ható külső tényezőket vizsgáltunk. Utóbbi modellünkből kiindulva négy hipotézist vizsgáltunk, melyek közül hármat sikeresen igazoltunk és ez alapján vontuk le végső következtetésünket: a fiatalok választói attitűdjét befolyásoló tényezők a szociális környezet és a politikai marketing. A média hatását nem tudtuk bizonyítani.
Kulcsszavak:
- politikai attitűd,
- választói attitűd,
- politikai marketing,
- média,
- szociális környezet
