A felelősségteljes innováció gyakorlati bevezetésének elősegítése
A természettudósok mennyiben képesek társadalmi, etikai, környezeti szempontokat figyelembe venni a kutatási tevékenység során pusztán a kutatási eredményen túl? Be tudják-e integrálni a felelősségteljes innováció elemeit kutatási tevékenységükbe? Alakíthatóak-e attitűdjeik, hozzáállásuk a társadalomtudósokkal való interakciók során? Hogyan ragadható meg a felelősségteljes innováció közgazdasági háttere és térbelisége?
A felelősségteljes innováció (RRI) arra hívja fel a figyelmet, hogy a K+F+I tevékenységnek lehetnek olyan nem szándékolt mellékhatásai, amelyek a kutatók eredeti szándékától eltérően negatív hatást gyakorolnak az emberiségre. A fogalom egyre elterjedtebb a világ tudományos gondolkodásában, nagy hangsúlyt helyez a társadalmi, etikai és a környezeti megfontolásokra. A felelősségteljes innováció már kiforrott elméleti koncepció, ám eddig egyetlen olyan alkalmazott módszertana létezik (STIR), mely közel egy évtizedes dokumentált, sikeres múltra tekint vissza számos fejlett országban.
A STIR módszer a társadalomtudósok és természettudósok interakciójára épít, és célja, hogy ráirányítsa a természettudósok figyelmét a felelősségteljes innováció elemeinek K+F+I folyamatokba történő integrálási lehetőségeire, reflexív tanulási folyamatokat generálva. A STIR módszer alkalmazása történetében először vetődött fel a lehetőség, hogy kevésbé fejlett térségekben is kipróbáljuk, és a tapasztalatokra építve továbbfejlesszük, mely kutatásunkat világszintű tudományos és gyakorlati érdeklődés övezi.
A kutatás közvetlen előzménye a 2012-ben kezdődött FaRInn (Facilitating Responsible Innovation) projekt, melynek során a délkelet európai országok innovációs környezetének sajátosságait tártuk fel. E tapasztalatokra építve az elmúlt hónapokban a GTK-n sikeresen lezajott a STIR módszertan első két kelet-európai pilot projektje, melynek során a felelősségteljes innováció gyakorlati alkalmazási lehetőségeit vizsgáltuk a STIR módszertan alapján. Ennek során két empirikus kutatás vette kezdetét az SZTE ÁOK Élettani Intézetének, valamint az SZTE TTIK egy-egy laboratóriumában. Az eredményeket később összevetettük a Hollandiában végzett STIR-kutatások eredményeivel és tapasztalataival.
A kutatás eddigi eredményeként megállapítottuk, hogy a délkelet-európai országok innovációs környezetének jellegzetességei, többek között a támogatás-vezérelt innovációk, elavult K+F infrastruktúra, innovációs szereplők napi megélhetési küzdelme, informális kapcsolatok kiemelt szerepe, valamint az erős bizalomhiány, jelentősen befolyásolja a STIR alkalmazhatóságát és eredményeit.
Az elvégzett kutatás eddigi eredményeként megállapítható továbbá, hogy a STIR módszer eszközrendszere hasonló módon alkalmazható egy kevésbé fejlett térségben, mint a fejlett országokban, továbbá, hogy a kelet-európai sajátosságok mellett is támogatja a reflexív tanulási folyamatokat.
Jelenleg az alábbi területeken dolgozunk a felelősségteljes innováció kapcsán:
→ A Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet kiadványai
A kutatócsoport örömmel osztja meg tapasztalatait az alábbi területeken:
Dr. habil. Lukovics Miklós
egyetemi docens
Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet
Gazdaság- és Vállalkozásfejlesztési Szakcsoport