A felelősségteljes innováció gyakorlati bevezetésének elősegítése

A természettudósok mennyiben képesek társadalmi, etikai, környezeti szempontokat figyelembe venni a kutatási tevékenység során pusztán a kutatási eredményen túl? Be tudják-e integrálni a felelősségteljes innováció elemeit kutatási tevékenységükbe? Alakíthatóak-e attitűdjeik, hozzáállásuk a társadalomtudósokkal való interakciók során? Hogyan ragadható meg a felelősségteljes innováció közgazdasági háttere és térbelisége?

A felelősségteljes innováció a kevésbé fejlett országokban

A felelősségteljes innováció (RRI) arra hívja fel a figyelmet, hogy a K+F+I tevékenységnek lehetnek olyan nem szándékolt mellékhatásai, amelyek a kutatók eredeti szándékától eltérően negatív hatást gyakorolnak az emberiségre. A fogalom egyre elterjedtebb a világ tudományos gondolkodásában, nagy hangsúlyt helyez a társadalmi, etikai és a környezeti megfontolásokra. A felelősségteljes innováció már kiforrott elméleti koncepció, ám eddig egyetlen olyan alkalmazott módszertana létezik (STIR), mely közel egy évtizedes dokumentált, sikeres múltra tekint vissza számos fejlett országban.

A STIR módszer a társadalomtudósok és természettudósok interakciójára épít, és célja, hogy ráirányítsa a természettudósok figyelmét a felelősségteljes innováció elemeinek K+F+I folyamatokba történő integrálási lehetőségeire, reflexív tanulási folyamatokat generálva. A STIR módszer alkalmazása történetében először vetődött fel a lehetőség, hogy kevésbé fejlett térségekben is kipróbáljuk, és a tapasztalatokra építve továbbfejlesszük, mely kutatásunkat világszintű tudományos és gyakorlati érdeklődés övezi.

A kutatás közvetlen előzménye a 2012-ben kezdődött FaRInn (Facilitating Responsible Innovation) projekt, melynek során a délkelet európai országok innovációs környezetének sajátosságait tártuk fel. E tapasztalatokra építve az elmúlt hónapokban a GTK-n sikeresen lezajott a STIR módszertan első két kelet-európai pilot projektje, melynek során a felelősségteljes innováció gyakorlati alkalmazási lehetőségeit vizsgáltuk a STIR módszertan alapján. Ennek során két empirikus kutatás vette kezdetét az SZTE ÁOK Élettani Intézetének, valamint az SZTE TTIK egy-egy laboratóriumában. Az eredményeket később összevetettük a Hollandiában végzett STIR-kutatások eredményeivel és tapasztalataival.

A kutatás eddigi eredményeként megállapítottuk, hogy a délkelet-európai országok innovációs környezetének jellegzetességei, többek között a támogatás-vezérelt innovációk, elavult K+F infrastruktúra, innovációs szereplők napi megélhetési küzdelme, informális kapcsolatok kiemelt szerepe, valamint az erős bizalomhiány, jelentősen befolyásolja a STIR alkalmazhatóságát és eredményeit.
Az elvégzett kutatás eddigi eredményeként megállapítható továbbá, hogy a STIR módszer eszközrendszere hasonló módon alkalmazható egy kevésbé fejlett térségben, mint a fejlett országokban, továbbá, hogy a kelet-európai sajátosságok mellett is támogatja a reflexív tanulási folyamatokat.

Jelenleg az alábbi területeken dolgozunk a felelősségteljes innováció kapcsán:

• Felelősségteljes innováció az átmeneti gazdaságokban
• STIR kelet-európai körülmények között
• STIR a Z generációban (STIR Junior)
• Felelősségteljes innováció és területi versenyképesség
• Felelősségteljes innováció gazdasági háttere
• Felelősségteljes innováció a nemzetközi fejlesztési együttműködésben
• Felelősségteljes innováció és az egyetemek generációi

Legfontosabb publikációk, cikkek, tanulmányok

• Lukovics M. – Fisher E. – Udvari B. (2016): A felelősségteljes innováció iránti fogékonyság fejlesztése a gyakorlatban. Marketing & Menedzsment, 2,
• Buzás N. – Lukovics M. (2016): Southern European Perspectives. In: von Schomberg R. (szerk.): Handbook of Responsible Innovation – a Global Resource. Edgar Elgar Publishing.
• Buzás N. – Lukovics M. (szerk.) (2014): Responsible Innovation. University of Szeged, Faculty of Economics and Business Administration: Szeged.
• Buzás N. – Lukovics M. (2015): A felelősségteljes innovációról. Közgazdasági Szemle. 62(4). pp. 438–456.

→ A Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet kiadványai

A kutatócsoport tagjai

• Dr. Lukovics Miklós
• Zuti Bence
• Nádas Nikoletta
• Lippai-Makra Edit

Szolgáltatások

A kutatócsoport örömmel osztja meg tapasztalatait az alábbi területeken:

• magyar innovációs környezet sajátosságai
• felelősségteljes innováció gyakorlati bevezetésének lehetőségei kevésbé fejlett térségekben
• természettudósok és társadalomtudósok együttműködésének előnyei
• a vizsgált kutatók felelősségteljes innováció felelősségi dimenzióival, kulcsfeltételeivel kapcsolatos véleményformálása, hozzáállása
• együttműködési pontok azonosítása

Referencia

• Arizona State University Center of Nanotechnology for Society (USA)
• SZTE ÁOK Oszcillatorikus Neuronhálózatok Kutatócsoport
• SZTE TTIK Fotoelektrokémiai Kutatócsoport

Kutatásvezető

Kulcsszavak

• felelősségteljes innováció,
• RRI gyakorlati bevezetése,
• STIR