Sokakat meglepetésként ér, a középiskolai szigorúan vett hiányzások után, amikor megtudják, hogy az egyetemen a legtöbb esetben nem kötelező az órák látogatása. Néhányakban ez akkora szabadságvágynak ad teret, hogy hónapokig a tantermeket tisztes távolságból elkerülik, és mire észbe kapnak, már behozhatatlan lemaradásban találják magukat.
Az egyetemen félévekben (szemeszterekben) számolnak, egy-egy félév pedig két részből, szorgalmi és vizsgaidőszakból áll. A féléves kurzusok (tantárgyak) órái a szorgalmi időszakban zajlanak, míg a vizsgaidőszakban a teljesítésé a főszerep, a hallgatók ekkor adnak számot tudásukról a vizsgákon.
Az órákat két nagy csoportra lehet osztani, előadásokra és gyakorlatokra (szemináriumokra). Az előadások általában nagy létszámú, „egyirányú” órák, melyeknek hossza legtöbbször másfél óra (2×45 perc). Ezeknek látogatása általában nem kötelező, azonban ajánlott, ugyanis az ott elhangzott tananyagot kell majd elsajátítanod a vizsga sikeres teljesítése érdekében, valamint a gyakorlatokon is szükséged lesz rá.
Ezzel szemben a szemináriumok kis létszámú, az elméleti tananyag gyakorlatba való átültetésére fókuszáló, interaktív órák, melyek a legtöbb esetben 45 percesek. Ezeknek a gyakorlatoknak a látogatása nagyrészt kötelező lesz, ilyenkor a félévben csak az oktató által meghatározott számú alkalmat hagyhatod ki. A személyes jelenlétű gyakorlatokon rendszerint katalógust vezetnek az oktatók, vagyis az óra elején a katalógus aláírásával jelzed jelenléted.
A kurzusok felépítésétől függ, hogy az órákat előadás vagy gyakorlat formájában bonyolítják le, azonban lesznek olyan tantárgyaid (statisztika, számvitel alapjai) hogy egy héten mind a két alkalomra sor kerül. Az előadáson az oktató ismerteti az elméleti tudnivalókat, melyeket a gyakorlat alkalmával mélyíthetsz el.
Az óralátogatás valóban nem minden esetben kötelező, azonban ezzel nem szabad visszaélni. Az egyetemen sokkal nagyobb szabadságot kapnak a hallgatók abban, hogy hogyan dolgozzák fel a tananyagot, vagy mivel töltik az idejüket. Amikor viszont bizonyítaniuk kell, akkor a sorsuk csakis a saját kezükben van.
