Szemkamerás vizsgálattal mutatkozott be az SZTE GTK a Szegedi Business & IT (SZEBIT) kiállításon

A rendezvény, melynek a PC Trade Systems Kft. volt a házigazdája, elsődleges célja, hogy mind az üzleti, mind az IT szférában működő globális cégek magyarországi részlegei bemutathassák az érdeklődőknek leginnovatívabb találmányaikat és megoldásaikat. A résztvevők úgy érezhették magukat, mintha a jövőbe csöppentek volna, hiszen az épületbe lépve először Pepperrel, a beszélő robottal, barátkozhattak össze, aki a bejáratnál várt mindenkit a megnyitó előtt.

A Gazdaságtudományi Kar a business oldalt erősítette

A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara is képviseltette magát az eseményen. Bár ez egyben alkalmat adott a középiskolásokkal kötetlenül beszélgetni a továbbtanulásról, elsősorban szemkamerás demonstrációval készültünk az érdeklődők számára. Standunknál bemutattuk az eszköz teljes működési folyamatát, a látogatók pedig nemcsak megfigyelőként, hanem egy rövid kutatás résztvevőjeként is megtapasztalhatták annak működését. Egy-egy teszt után a hőtérképes vizsgálat eredményét meg is mutattuk az alanyoknak. Sokan hallottak már a szemkamera létezéséről, viszont nem igazán volt eddig elképzelésük a működéséről és alkalmazási lehetőségéről.

Egy rögtönzött kutatás eredményei

A kutatás során arra kerestük a választ, hogy vajon a férfiak és nők eltérően néznek-e meg egy plakátot, amennyiben azon férfi vagy női modellek szerepelnek, továbbá – kapcsolódva az esemény témaköréhez – arra, van-e bármilyen szerepe annak, ha egy grafikai anyagon egy emberszerű vagy pókszerű robotot helyezünk el. A felmérésben a látogatók közül összesen 40 fő vett részt, 20 nő és 20 férfi.

Az alábbi képen jól látható, hogy a résztvevők körében a férfiak figyelmét kevésbé vonta el a modell, hiszen a hőtérképen látszik, hogy viszonylag kevés figyelmet fordítottak a fényképre. Ugyanakkor a nők – ahogy az a valamivel erősebb a piros színnel jelölt területekből látható - hosszabban nézték a férfi modell arcát, az öltönyön található zsebkendőt és a modell csuklóját.

Hasonló eredményre jutottunk egy másik kép esetében is, amellyel szintén a férfiak és nők figyelme közötti különbséget vizsgáltuk. A képeken látható, hogy a férfiak több időt töltöttek a szöveg elolvasásával, és csak rövid ideig tekintették meg a férfi modell arcát. Ezzel szemben a jobb oldali képen erősen kirajzolódik, hogy a nők a modell mosolyára, fogára koncentráltak, a szöveg olvasásával kevesebb időt töltöttek.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy vajon mennyire vonja el a figyelmet, ha egy emberszerű vagy egy pókszerű robotot helyezünk egy plakátra. Ahogy az eredményeken is látható, az emberszerű robot esetén (jobb oldal) a felmérésben részt vevők jobban fókuszáltak, és először a robot „arcára” irányították a figyelmüket, majd ezután a szövegre. A pókszerű robot esetén azt a következtetést vonhatjuk le, hogy olyan fókuszpont híján, amire egységesen tudtak volna fókuszálni a résztvevők, többnyire részletről-részletre pásztázták a robot alakzatot, ami így elvonta a figyelmüket. Ennek eredményeként a szöveges részek olvasására is kevesebb figyelem jutott.

A felmérés során több összefüggést is vizsgáltunk, amelyeket itt részletesen nem mutattunk be. A fenti eredmények alapján összességében elmondható azonban, hogy egy marketingkommunikációs anyagban egy modell elhelyezése hat a célcsoportra, hiszen képes elvonni a figyelmet. Továbbá, ha egy IT témájú grafikát készítünk, nem mindegy, hogy a robot alakzat emberszerű vagy első ránézésre felismerhetetlen formájú, hiszen az ember törekszik ilyenkor az ott megjelenő alakzat „megfejtésére”, és szeretné azt felismerni. Ezzel viszont időt vesz el a szöveges tartalmak olvasásától, így csökken a számunkra lényeges információ átadásának hatékonysága.